Az első beavatkozók kárelhárítása sugárveszélyes környezetben

Kulcsszavak: sugárveszély, veszélyhelyzet, kárelhárítás, életmentés

Absztrakt

Sugárveszélyes területeken, radiológiai veszélyhelyzetekben a kárelhárítást elsőként megkezdő beavatkozó állomány számára kiemelten fontos, hogy az ionizáló sugárzásról, mint emberi érzékszervekkel nem észlelhető veszélyforrásról megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek, amelyek által szavatolható a beavatkozók védelme. A kárelhárítás előkészítése és a beavatkozás folyamata részletesen kidolgozott szempontok mentén kell, hogy megvalósuljon. Mint látható lesz, ezek meghatározzák a szükséges biztonsági kritériumokat. A kárhelyszínen a veszélyek felismerése és a protokollok alkalmazása révén érhető el, hogy az első beavatkozók hatékony helyzetkezelést valósítsanak meg a lehető legoptimálisabb védelmi paraméterek mellett. Kifejtésre kerül annak fontossága is, hogy egyes helyzetekben mikor és milyen mértékben lehet vállalható az első beavatkozók szükséges mértéken felüli veszélyeztetése, mérlegre állítva ezt az indokoltság kérdéskörével. Külön kiemelésre kerül annak fontossága, hogy egy potenciálisan szennyezett sérült esetében milyen eljárásrend a követendő annak érdekében, hogy az életmentés a lehető legkevésbé legyen hatással a szennyeződés széthordásával felmerülő következményekre, megelőzve a másodlagos sugárszennyezett károk kialakulását.

Hivatkozások

A 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítása Tűzoltás-taktikai Szabályzat és a Műszaki Mentési Szabályzat kiadásáról

Manual for First Responders to a Radiological Emergency, IAEA EPR-First Responders, Austria 2006 [Online]. Elérhetőség: https://www.iaea.org/publications/7606/manual-for-first-responders-to-a-radiological-emergency (2021. 12. 03.)

Átfogó Veszélyhelyzet-kezelési és Intézkedési Terv, (ÁVIT) I. modul: Általános kötet, MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Verziószám: 9.3, Paks, (2016.02.04.)

A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről 1/2022. (IV. 29.) OAH rendelet [Online] Elérhetőség: https://njt.hu/jogszabaly/2022-1-20-8L (2024.03.20.)

Átfogó Veszélyhelyzet-kezelési és Intézkedési Terv, II. modul: Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv, Verziószám: 9.3, Paks, 2016.02.04.

Az egészségügyről szóló 1997 évi CLIV törvény 1997. évi CLIV. törvény [Online] Elérhetőség: https://njt.hu/jogszabaly/1997-154-00-00 (2024.03.20.)

Bognár B., Kátai-Urbán L., Kossa Gy., Kozma S., Szakál B. és Vass Gy., Iparbiztonságtan I. - Kézikönyv az iparbiztonsági üzemeltetői és hatósági feladatok ellátásához, Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 2013

Antal Z., Révai R. és Bérczi L. „Nukleáris baleset-elhárítás Magyarországon, különös tekintettel az egészségügyi hatásokra – II. rész”, Műszaki Katonai Közlöny XXIX. évfolyam, 2019/4. szám, pp. 135-155. [Online] Elérhetőség: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/mkk/article/view/376/252 (2024.03.20.)

MVM Paksi Atomerőmű Zrt, Atomerőmű Tűzoltóság, Tűzoltási Műszaki Mentési Terv, 3. fejezet- Sugárvédelmi terv, Paks 2016.

Német B. „Harmadik generációs atomerőművek, a paksi atomerőmű bővítése” bemutatva a Nukleáris energetika előadássorozatán, 7. előadás: (Paks-II), Pécs (2014.11.21.)

A TANÁCS 2013/59/EURATOM IRÁNYELVE az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről [Online] Elérhetőség: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013L0059 (2024.03.20.)

Megjelent
2024-03-31
Hogyan kell idézni
Antal-FarkasZ., & BarinaB. J. (2024). Az első beavatkozók kárelhárítása sugárveszélyes környezetben. Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem Online Szakmai, tudományos folyóirata, 9(1), 1-10. https://doi.org/10.61790/vt.2024.15213
Folyóirat szám
Rovat
Cikkek