Egy lehetséges talajszennyezéssel járó, veszélyes üzem által okozott környezetszennyezés rövid, katasztrófavédelmi szempontú jellemzése és az esetből adódó tanulságok összefoglalása

Kulcsszavak: talajszennyezés, katasztrófavédelem, iparbiztonság, jogi szabályozás

Absztrakt

A cikk szerzőinek célja, hogy bemutassák jelen, folyamatban levő kutatásukat, amely a talajszennyezés okainak, folyamatainak meghatározására alkalmazható módszerek és eszközök mellett alternatívát kínál az alkalmazható jogi  szabályozáshoz. A szerzők különféle tudományterületen végeznek kutatásokat, vizsgálva a környezeti elemeket, a veszélyes üzemek jogi szabályozását, a vegyipari technológiát és az elsődleges beavatkozási lehetőségeket veszélyes anyagokkal kapcsolatban bekövetkezett eseményeknél. Így ugyanazt a kérdést különböző szögekből mutatják be. Mindenesetre az ipari, mezőgazdasági eredetű talajszennyezés kialakulásának lehetősége mérsékelhető alkalmas jogi szabályozásokkal, mint ahogy a cikk adott részében ezt a szerzők alátámasztják. Ezt azért érdemes kiemelni, mert a talajszennyezés észlelésére, elemzésére és megelőzésére meglehetősen költséges eszközök, módszerek és munkaórák szükségesek. A cikk elején bemutatjuk a kutatásunkhoz tervezett modellkísérlet egy vázlatát. Ezután a rendelkezésre álló nemzetközi szakirodalom alapján a talajszennyeződésekkel kapcsolatban fogalmazzuk meg a kutatásunkhoz szükséges alapokat. Ezután ismertetjük a jogi szabályozási lehetőséget. Összefoglalásként eredményeinket ábrák segítségével ismertetjük. Bemutatott kutatásunk a tervek szerint több évig fog tartani, eredményeinket folyamatosan közzétesszük a lehetséges tudományos platformokon.

Hivatkozások

Központi Statisztikai Hivatal: Jelentés az ipar 2018. évi teljesítményéről A brief introduction to Hungary's chemical industry, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jelipar/jelipar18.pdf (downloaded: 30/01/2021)

CHEMICAL INDUSTRY IN HUNGARY, 25th Anniversary Publication of the, Hungarian Chemical Industry Association, http://mavesz.hu/file/MAVESZ_25_kiadvany_v8b_EN_72dpi.pdf (downloaded: 30/01/2021)

VEGYIPARI HELYZETKÉP MAVESZ PRIORITÁSOK, Klement Tibor elnök, Magyar Vegyipari Szövetség, Eger, 2016. október 12., http://mavesz.hu/wpcontent/uploads/2016/02/Klement-T_Eln%C3%B6ki-megnyit%C3%B3-EGER-2016-1.pdf (downloaded: 30/01/2021)

Gerdelidani AF, Towfighi H, Shahbazi K, Lamb DT, Choppala G, Abbasi S, Bari ASMF, Naidu R, Rahman MM: (2021) Arsenic geochemistry and mineralogy as a function of particlesize in naturally arsenic-enriched soils. J Hazard Mater, https://doi.org/10.1016/j.jhazmat.2020.123931

Krishna, A.K., Govil, P.K. Soil Contamination Due to Heavy Metals from an Industrial Area of Surat, Gujarat, Western India. Environ Monit Assess, 124, pp. 263–275 (2007). https://doi.org/10.1007/s10661-006-9224-7

https://echa.europa.eu/hu/pops-legislation

http://chm.pops.int/TheConvention/ThePOPs/AllPOPs/tabid/2509/Default.aspx

Wypych, G.: Handbook of Solvents, Volume 2: Use, Health, and Environment, 3rd edition, ChemTec Publishing, Toronto, 2019; ISBN: 978-1-927885-41-3

P. Rama Koteswararao, S.L. Tulasi, Y. Pavani: Impact of solvents on environmental pollution, J. Chem. Pharmaceu. Sci.; In: National seminar on Impact of Toxic Metals, Minerals and Solvents leading to Environmental Pollution-201; ISSN: 0974-2115

Capello, C.; Fischer, U.; Hungerbü hler, K. What Is a Green Solvent? A Comprehensive Framework for the Environmental Assessment of Solvents. Green Chem. 2007, 9, 927−934.; https://doi.org/10.1039/B617536H

C.J. Clarke, W.-C. Tu, O. Levers, A. Bröhl, J.P. Hallett: Green and sustainable solvents in chemical processes, Chem. Rev., 118 (2018), pp. 747-800; https://doi.org/10.1021/acs.chemrev.7b00571

G. Zafra, T.D. Taylor, A.E. Absalón, D.V. Cortés-Espinosa: Comparative metagenomic analysis of PAH degradation in soil by a mixed microbial consortium, J. Hazard Mater., 318 (2016), pp. 702-710; https://doi.org/10.1016/j.jhazmat.2016.07.060

O.O. Alegbeleye, B.O. Opeolu, V.A. Jackson: Polycyclic aromatic hydrocarbons: a critical review of environmental occurrence and bioremediation, Environ. Manag., 60 (4) (2017), pp. 758-783; https://doi.org/10.1007/s00267-017-0896-2

H. Lee, D.W. Lee, S.L. Kwon, Y.M. Heo, S. Jang, B.O. Kwon, J.S. Khim, G.H. Kim, J.J. Kim: Importance of functional diversity in assessing the recovery of the microbial community after the Hebei Spirit oil spill in Korea, Environ. Int., 128 (2019), pp. 89-94; https://doi.org/10.1016/j.envint.2019.04.039

Q. Wang, J. Hou, J. Yuan, Y. Wu, W. Liu, Y. Luo, P. Christie: Evaluation of fatty acid derivatives in the remediation of aged PAH-contaminated soil and microbial community and degradation gene response, Chemosphere, 248 (2020), p. 125983; https://doi.org/10.1016/j.chemosphere.2020.125983

M.T.O. Jonker, F. Smedes: Preferential sorption of planar contaminants in sediments from Lake Ketelmeer, the Netherlands, Environ. Sci. Technol., 34 (2000), pp. 1620-1626; https://doi.org/10.1021/es9906251

S. U. Khan: Pesticides in the Soil Environment, Elsevier, Amsterdam, 1980; ISBN: 0-444-41873-3

J. Bollag, C.J. Myers, R.D. Minard: Biological and chemical interactions of pesticides with soils, Science of the Total Environment, 123/124 (1992), pp. 205-217; https://doi.org/10.1016/0048-9697(92)90146-J

Almasri MN, Kaluarachchi JJ (2004): Assessment and management of long-term nitrate pollution of ground water in agriculture-dominated watersheds. J Hydrol, 295, pp. 225–245; https://doi:10.1016/j.jhydrol.2004.03.013

P.F. Hudak: Regional trends in nitrate content of Texas groundwater. J. Hydrol., 228 (1), (2000), pp. 37-47

M.O., Rivett, S.R., Buss, P.P., Morgan, J.W.N., Smith, C.D., Bemment: Nitrate attenuation in groundwater: a review of biogeochemical controlling processes, Water Res., 42 (2008), pp. 4215-4232; https://doi:10.1016/j.watres.2008.07.020water

World Heath Organization (WHO), 2004. Guidelines for Drinking Water Quality, third ed. WHO, Geneva.

Khan M.N., Mobin M., Abbas Z.K. and Alamri S.A. (2018) Fertilizers and Their Contaminants in Soils, Surface and Groundwater. In: Dominick A. DellaSala, and Michael I. Goldstein (eds.) The Encyclopedia of the Anthropocene, vol. 5, p. 225-240. Oxford: Elsevier; https://doi.org/10.1016/B978-0-12-809665-9.09888-8

] Huang, SW., Jin, JY. Status of heavy metals in agricultural soils as affected by different patterns of land use. Environ Monit Assess, 139, 317 (2008). https://doi.org/10.1007/s10661-007-9838-4

D. K. Gupta, L. M. Sandalio: Metal Toxicity in Plants: Perception, Signaling and Remediation, Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg 2012; https://10.1007/978-3-642-22081-4; eBook ISBN 978-3-642-22081-4

Palansooriya, K. N., Yang, Y., Tsang, Y. F., Sarkar, B., Hou, D., Cao, X. D., Ok, Y. S. (2019): Occurrence of contaminants in drinking water sources and the potential of biochar for water quality improvement: A review. Critical Reviews in Environmental Science and Technology, 50, 549– 611; https://doi.org/10.1080/10643389.2019.1629803

Nawar, S. Cipullo, R.K. Douglas, F. Coulon, A.M. Mouazen: The applicability of spectroscopy methods for estimating potentially toxic elements in soils: state-of-the-art and future trends, Appl. Spectrosc. Rev. (2019), pp. 1-33, https://doi.org/10.1080/05704928.2019.1608110

Mirsal I (2004) Soil pollution: origin, monitoring and remediation. Springer, New York; ISBN: 978-3-540-70775-2

D. Wen, R. Fu, Q. Li: Removal of inorganic contaminants in soil by electrokinetic remediation technologies: a review, J. Hazard. Mater., 401 (2020), p. 123345; https://doi.org/10.1016/j.jhazmat.2020.123345

Zhu YG and Shaw G 2000 Soil contamination with radionuclides and potential remediation. Chemosphere 41, 121–128; https://doi.org/10.1016/S0045-6535(99)00398-7

Department of the Environment, 1994. The UK Environment, Governmental Statistical Service, HMSO, London

Wild, A., 1993. Soil and the Environment. Cambridge University Press, Cambridge, 287 pp.; ISBN: 0-521-43280-4

Robinson, W.L., Stone, E.L., 1992. The effect of potassium on the uptake of caesium-137 in food crops grown on coral soils: coconut at Bikini atoll. Health Physics 62, 496-511.; https://doi.org/ 10.1097 / 00004032-199206000-00002

Act CXXVIII of 2011 on disaster management and the amendment of certain associated legislations

Government Decree 219/2011 (Oct 20) on the protection against serious accidents involving hazardous substances

Act XXV of 2000 on chemical safety

Dr. Kátai-Urbán Lajos: KÉZIKÖNYV: Veszélyes üzemekkel kapcsolatos iparbiztonsági jog-, intézmény és eszközrendszer fejlesztése Magyarországon (MANUAL: Development of the Legal and Institutional System and the Set of Tools for the Industrial Safety of Hazardous Facilities) – Institute of Disaster Management, NATIONAL UNIVERSITY OF PUBLIC SERVICE, Budapest 2015 ISBN 978-615-5057-52-6

Act LIII of 1995 on the general rules of environmental protection [39] Dr. Gyula Vass, Zoltán Mesics, Balázs Kovács: ÚTMUTATÓ a biztonsági irányítási rendszerekkel kapcsolatban a SEVESO III. irányelv hazai bevezetésével módosuló jogszabályi előírások végrehajtásához (GUIDELINES in relation to Safety Management Systems, for the

Enforcement of Legal Requirements Amended due to the Introduction of SEVESO III Directive in Hungary), Division responsible for Hazardous Plants, National Industrial Security Inspectorate, National Disaster Management Directorate, Ministry of Internal Affairs, March 2016

H. R. Greenberg and J. J. Cramer, Risk assessment and risk management for the chemical process industry. New York: Van Nostrand Reinhold, 1991.

Center for Chemical Process Safety, Guidelines for Risk Based Process Safety. Hoboken N. J.: Wiley-Interscience, 2007.

Zoltán MESICS: Biztonsági Irányítási Rendszerek fejlesztése: biztonsági teljesítmény mérés (Development of Safety Management System: Measurement of Safety Performance) – Védelem Tudomány – Year IV, Special edition on Industrial Safety, Feb 2019

(http://vedelemtudomany.hu/articles/08-Mesics.pdf, downloaded at: 22/02/2020)

Megjelent
2023-12-18
Hogyan kell idézni
DoborJ., PátzayG., Szűcs-VásárhelyiN., SerfőzőK., & BarinaB. (2023). Egy lehetséges talajszennyezéssel járó, veszélyes üzem által okozott környezetszennyezés rövid, katasztrófavédelmi szempontú jellemzése és az esetből adódó tanulságok összefoglalása. Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem Online Szakmai, tudományos folyóirata, 6(3), 409-431. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/vedelemtudomany/article/view/13833
Folyóirat szám
Rovat
Cikkek