Kiürítési gyakorlatok szervezése, lebonyolítása
Absztrakt
Tűz vagy más veszélyhelyzet indokolhatja az épületekben, szabadtereken tartózkodó személyek kiürítését az adott térből. A kiürítésnél célszerű, ha az a leggyorsabban történik és a lehető legkevesebb kárral jár. A kiürítési gyakorlatok nagyban hozzájárulhatnak a résztvevők felkészítéséhez, ahhoz, hogy valós veszélyhelyzetben az épület, épületrész vagy szabadtérelhagyását a lehető leggyorsabban lehessen végrehajtani. A kiürítési gyakorlatok így a felkészítés hatékony eszközei lehetnek. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, szükség van a gyakorlatok megfelelő tervezésére, kellő szervezésére és hatékony lebonyolítására. Ebben a cikkben a kiürítési gyakorlatok szervezése és lebonyolítása során figyelembe veendő lehetséges megoldásokat mutatja be a szerző.
Hivatkozások
Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről
HERCZEG G., BÉRCZI L.: Közösségi rendeltetésű épületek kiürítési gyakorlatainak tapasztalatai. Védelem Tudomány, IV. 2. (2019) 84–103. o.
RESTÁS Á.: Tűzoltók szemtől szemben az érintettekkel: Viselkedésformák tűz- és káreseteknél; Bolyai Szemle XIII. 3. (2014) 25–35. o.
RESTÁS Á.: Pszichológia a tűz frontvonalában. Védelem Tudomány, I. 3. (2016) 46–56. o.
SCHÜLLER A.: Az emberi tényező és a technikai megvalósítások vizsgálata tűzriadók során. Hadmérnök VII. 2. (2012) 37–46. o.
RESTÁS Á.: A tűzoltásvezető döntéshozatali mechanizmusa. Védelem, VIII. 2. (2001) 28–30. o.
ZAHARI N. F., ALIMIN A. F., SUDIRMAN M. D., Mydin M. A. O.: A Study on Problems Arises in Practicing Fire Drill in High Rise Building in Kuala Lumpur. E3S Web of Conferences; 3. 01017. (2014)
Li Nian Feng, Zhiguo Xiao: A Fire Drill Training System Based on VR and Kinect Somatosensory Technologies. International Journal of Online and Biomedical Engineering (iJOE), 14. 4. (2018) pp. 163–176.
KOSHIBA, Y.; HAYASHIBARA, N.; SUZUKI, Y.; OHTANI, H.: Usefulness of fire drills in each university building. Kankyou to Anzen Tokyo, 3. 2. (2012) pp. 2–87.
CASTEL, A.D., VENDETTI, M., HOLYOAK, K.J.: Fire drill: Inattentional blindness and amnesia for the location of fire extinguishers. Atten Percept Psychophys 74. 7. (2012) pp. 1391–1396.
TAYLOR, A.; EDWARDS, R.: Fire Drill. RICS Building Surveying Journal, 2018. 2. (2018) pp.18–20.
SALMON, L.: Fire in the OR-Prevention and preparedness. AORN Journal, 80. 1. (2004) pp. 42–60.
GROAH, L. K; BUTLER, L. J.: Is there a relationship between workplace and patient safety? AORN Journal, 84. 4. (2006) pp. 653–654.
PEACOCK, R.; RENEKE, P.; KULIGOWSKI, E.; HAGWOOD, C.: Movement on Stairs During Building Evacuations. Fire Technology, 53. 2. (2017) pp. 845-871.
WADUD, Z., HUDA, F. Y., AHMED, N. U.: Assessment of Fire Risk in the Readymade Garment Industry in Dhaka, Bangladesh. Fire Technology, 50. (2014) pp. 1127–1154.
NFPA 101 Life Stafety Code. 2018 Edition https://www.nfpa.org/codes-andstandards/all-codes-and-tandards/list-of-codes-and-standards/detail?code=101 (letöltve 2019. 03. 01.)
CASTLE, N.G.: Nursing Home Evacuation Plans. American Journal of Public Health 98. 7. (2008) pp. 1235–1240
LEE, P.H. et al.: The effectiveness of an on-line training program for improving knowledge of fire prevention and evacuation of healthcare workers: A randomized controlled trial. PLOS ONE 13. 7. pp. 1–15.
TSUIL, S. C.; CHOW, W. K.: Legislation aspects of fire safety management in Hong Kong. Facilities, 22. 5/6. (2004) p. 156.
FAUZI, M. H.; IDROSE A. M.; ABDULLAH, A. H. A.; ZUL, J.; NORDIN, N. H. M.: The Pattern of Injuries or Medical Emergencies During High- Rise Evacuation Drill. Journal of Pioneering Medical Sciences, 4. 2. (2014) p. 82.
PROUL, G.: How to initiate evacuation movement in public buildings. Facilities, 17. 9/10. (1999) pp. 1–7.
BENTHORN, L.; FRANTZICH, H.: Fire Alarm in a Public Building: How Do People Evaluate Information and Choose Evacuation Exit? Report 3082, Department of Fire Safety Engineering, Lund University (1996) pp. 2–36.
ŠIMIĆ, Z.: Ponašanje ljudi u požaru. Sigurnost, 55. 1. (2013) pp. 45–51.
HASHEMI, M.: Emergency evacuation of people with disabilities: A survey of drills, simulations, and accessibility. Cogent Engineering, 2018. 5. (2018) pp. 1–20.
KOMJÁTHY L.: Műemlékek tűzvédelme – Tűzoltásra hangolva? Katasztrófavédelmi Szemle, XX. 3. (2013) 46–47. o.
BÉRCZI L., ECSETI B.: A beavatkozás biztonságának feltételei az M3-as metró területén. Védelem, XVIII. 5. (2011) 25–27. o.
TvMI 2.2:2016.12.20. Tűzvédelmi műszaki irányelv: Kiürítés (http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/otsz/kiurites_TVMI_20161220.pdf, letöltve: 2018.12.03.)
BÉRCZI L.: Biztonságos tűzoltói beavatkozásokat elősegítő tűzvédelmi előírások tudományos megalapozása az M4-es metró szakaszán. Bolyai Szemle, XXIII. 3. (2014) 14–24. o.
A 9/2015. (III. 25.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről
https://www.navy.mil/management/photodb/photos/081007-N-4044H-271.jpg (letöltve: 2019. 05. 10.)
VERESNÉ RAUSER J., KOVÁCS T.: Kórház kiürítés vizsgálata számítógépes kiürítés szimulációval. Védelem Tudomány, IV. 2. (2019) 27. o.
