Az ókori Mezopotámia öröksége a 21. században – Interjú Niederreiter Zoltán asszíriológussal

Ilona Kerekesné Horváth

Kerekesné Horváth Ilona FIN & IT Oktatási Alapítvány

Kulcsszavak: Mezopotámia, asszíriológia, pecséthenger, istenvilág, ékírás, kerettanterv, gyerekközpontú oktatás, élményszerű megismerés, társtudományok

Absztrakt

A térben és időben tőlünk távoli Mezopotámia mai kultúránk bölcsője, mely az írás megalkotásával, a csillagászati, matematikai, építőmérnöki, vízmérnöki, orvosi tudással, a jogrend, az iskolarendszer kiépítésével a világ számára maradandót alkotott. Ennek elemei élnek tovább napjainkban csakúgy, mint az a struktúra, amely történelmi szempontból a leginkább figyelemreméltó, és amely a mezopotámiai államalakulatok fejlődésében, végül a birodalom kialakulásában lelhető fel. Az európai emberek érdeklődése hagyományosan sokkal inkább az ókori Egyiptom, a görög és latin kultúra felé fordul. A magyar közoktatás is követi ezt a trendet, Mezopotámia egyre inkább kimaradni látszik az általános és középiskolai tananyagból, az oktatás egyre inkább mellőzi, vagy nagyon kevéssé foglalkozik a tekintélyes történelmi hagyatékkal. Nyilvánvalóan a középiskolai oktatásba nem lehet mindent beszorítani, de a többi tantárggyal egységben szélesebb kép rajzolódhat ki.

Hivatkozások

CLANCIER, Philippe (2024): The Scholar in His House: Scribal Material in Context in Late Uruk Private Houses. De Gruyter, Berlin – Boston, 281–304. https://doi.org/10.1515/9783111360805-010

GRÜLL Tibor (2021): Az ókor alkonya: A NAT 2020 és az új gimnáziumi történelemtankönyv ókori fejezeteinek elemzése. Iskolakultúra, 31. évf. 1. sz. 68–85. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/34060 (Letöltés: 2025. márc. 21.)

JOANNS, Francis (2024): „Ahol egyik királyi elődöm sem járt...” A birodalmak kora: Asszíria és Babilonia. In: NIEDERREITER Zoltán (szerk.) – BÁCSKAY András – NYITRAI Mónika – ROBOZ Erika (segédszerkesztők): Mezopotámia. Istenek és démonok királysága. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 36-44.

KERTAI, David (2024): „Indulj, menj Ninivébe, a nagy városba…” Asszíria felfedezése és az asszír emlékek Európába érkezése. In: NIEDERREITER Zoltán (szerk.) – BÁCSKAY András – NYITRAI Mónika – ROBOZ Erika (segédszerkesztők): Mezopotámia. Istenek és démonok királysága. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 26-35.

KULISZ Diána (2024): „Rajta, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér…” A Bábel tornya motívum a németalföldi művészetben. In: NIEDERREITER Zoltán (szerk.); BÁCSKAY András – NYITRAI Mónika – ROBOZ Erika (segédszerkesztők): Mezopotámia. Istenek és démonok királysága. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 424–439. https://www.academia.edu/125425854/A_B%C3%A1bel_tornya_mot%C3%ADvum_a_n%C3%A9metalf%C3%B6ldi_m%C5%B1v%C3%A9szetben (Letöltés: 2025. márc. 17.)

MÉSZÁROS István – NÉMETH András – PUKÁNSZKY Béla (2003): Neveléstörténet. Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest.

MÉSZÁROS István – NÉMETH András – PUKÁNSZKY Béla (szerk. 2003): Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest, 13–18.

NIEDERREITER Zoltán – ROBOZ Erika (2024): „... elűzlek téged, légy elűzve..” Pokolplakett. In: NIEDERREITER Zoltán (szerk.) – BÁCSKAY András – NYITRAI Mónika – ROBOZ Erika (segédszerkesztők): Mezopotámia. Istenek és démonok királysága. Szépművészeti Múzeum, Budapest. 290–293. https://www.academia.edu/127204693/Niederreiter_Z_Roboz_E_el%C5%B1zlek_t%C3%A9ged_l%C3%A9gy_el%C5%B1zve_Pokolplakett (Letöltés: 2025. febr. 20.)

NIEDERREITER Zoltán (2006): A csillagírás szimbolikája. Az udvari költészet és művészet jelképeinek szerepe a Szargonida-kori királyi ideológia szolgálatában. Ókor: Folyóirat az antik kultúráról, 5. évf. 3-4. sz. 71-77.

https://okorportal.hu/wp-content/uploads/2013/03/2006_3-4_niederreiter.pdf (Letöltés: 2025. júl. 22.)

NIEDERREITER Zoltán (2022): „Mikor te süvítesz, a világok megremegnek” Megjegyzések a Pazuzu-amulettekről és a démon ikonográfiájáról. Ókor: Folyóirat az antik kultúrákról, 21. évf. 4. sz. 42–56.

https://okorportal.hu/wp-content/uploads/2023/12/2022-4_42-56.pdf (Letöltés: 2025. febr. 23.)

NIEDERREITER Zoltán (2023): A pecséthengerek egy csoportja az Újasszír Birodalom észak-szíriai térségéből. In: KÓCZÁN András Imre – MARSAI Viktor – PÓCZA István – VARGHA Márk – VÉR Ádám (szerk.): Tanulmányok Dezső Tamás hatvanadik születésnapja alkalmából. Virtuóz Kiadó, Budapest, 156–186. https://migraciokutato.hu/wp-content/uploads/2025/02/DT60-egyben.pdf (Letöltés: 2025. febr. 26.)

NIEDERREITER Zoltán (2024): „Ha valaki lazurkő pecséthengert hord, védelmet kap, és istene örvendezni fog neki…” Újasszír és újbabiloni pecséthengerek: ókori szerepük és a napjainkban történő kutatásuk. In: NIEDERREITER Zoltán (szerk.) – BÁCSKAY András – NYITRAI Mónika – ROBOZ Erika (segédszerkesztők): Mezopotámia. Istenek és démonok királysága. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 290–293.

ROBSON, Eleanor (2002): “More than metrology: Mathematics education in an Old Babylonian scribal school”. In: IMHAUSEN, Annette – STEELE, John (eds): Under one sky: Mathematics and astronomy in ancient Egypt and Mesopotamia (Alter Orient und Altes Testament, 297). Ugarit-Verlag, Münster, 325–365. https://uruk-warka.dk/mathematics/ER8%20more-than.pdf (Letöltés: 2025. ápr. 1.)

Robson, Eleanor (2007): Mathematics, metrology, and professional numeracy. In: LEICK, Gwendolin (ed.): The Babylonian World. Routledge, New-York – London, 418–431. https://doi.org/10.4324/9780203946237

ROBSON, Eleanor (2019): Ancient Knowledge Networks: A Social Geography of Cuneiform Scholarship in First-Millennium Assyria and Babylonia. UCL Press, London, 253-271. https://doi.org/10.2307/j.ctvhn0csn

WIEBKE, Beyer (2015): “Teaching in Old Babylonian Nippur, Learning in Old Assyrian Aššur.” In: Johnson, Cale J. (ed.): In the Wake of the Compendia: Infrastructures of Knowledge in the Postclassical Islamicate World, De Gruyter, Berlin, 129–160. https://doi.org/10.1515/9783110741124-003

Tantervek, tankönyvek, segédletek

Civilizáció és államszervezet az ókorban. In: Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára. https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_gimn_9_12_evf (Letöltés: 2025. febr. 10.)

Az ókori Közel-Kelet kultúrája. In: Képes történelmi atlasz általános iskolásoknak. Oktatási Hivatal, Budapest, 2024.

Fejezetek az ókor történetéből. Az ókori Egyiptom világa. In: Történelem 5. az általános iskolások számára. Tananyagfejlesztők: GRÓF Péter, Dr. SZABADOS György (2020). Oktatási Hivatal, Budapest, 20–26.

Fejezetek az ókor történetéből. Az ókori Egyiptom világa. In: Történelem tankönyv 5. Tananyagfejlesztők: BORHEGYI Péter, Dr. SZABADOS György (2020). Oktatási Hivatal, Budapest, 18–23.

Az ókori Közel-Kelet a Kr.e. 25–6. század. Az Óperzsa Birodalom, Kr.e. 560-330. In: Történelmi atlasz középiskolásoknak (2022). Tananyagfejlesztők: PAPPNÉ GELLÉNYI Judit, SZÁRAY Miklós. Oktatási Hivatal, Budapest.

A Közel-Kelet civilizációi. In: Történelem 9. a középiskolák számára (2020). Tananyagfejlesztők: SZÁRAY Miklós, Dr. SZABADOS György. Oktatási Hivatal, Budapest, 6–11.

Civilizáció és államszervezet az ókorban. A Közel-Kelet főbb civilizációi. Mezopotámia. In: Történelem tankönyv 9. (2020) Tananyagfejlesztők: BORHEGYI Péter, Dr. SZABADOS György. Oktatási Hivatal, Budapest, 8-11.

Civilizáció és államszervezet az ókorban. Történelem tankönyv a hat évfolyamos gimnáziumok számára 8. (2023). Tananyagfejlesztő: SZÁRAY Miklós. Oktatási Hivatal, Budapest, 6-13.