A helynevek mint a szellemi kulturális örökség részei alapelv a földrajzi névi egységesítés nemzetközi gyakorlatában
DOI:
https://doi.org/10.29178/NevtErt.2026.2Kulcsszavak:
hagyományos használatú földrajzi nevek, földrajzi nevek egységesítése, helynév-standardizáció, helynevek, UNGEGN, fenntartható fejlődés, kulturális örökség, nemzetközi névkutatásAbsztrakt
A dolgozat első része szemlézi az UNGEGN (United Nations Group of Experts on Geographical Names; az ENSZ Földrajzi Névi Szakértői Csoportja) által kidolgozott azon állásfoglalásokat, ajánlásokat és munkaanyagokat, amelyekben a földrajzi nevek hangsúlyosan kulturális értékekként jelennek meg. Bemutatja, miként került elő, majd vált egyre inkább központi alapelvvé a 2000-es években az UNGEGN anyagaiban az a gondolat, hogy a hagyományos használatú földrajzi nevek a szellemi kulturális örökség fontos részét képezik, ezért megőrzésükre, széles körben való népszerűsítésükre a földrajzi nevek egységesítésének gyakorlata során kiemelt figyelmet kell fordítani. A dolgozat második fele előbb röviden ismerteti, milyen szakmai és szervezeti háttér segítette a földrajzi névi szakértői csoport keretein belül a témával kapcsolatos megállapítások, dokumentumok, tanulmánykötetek, kézikönyvek, tananyagok, hírlevelek megszületését; végül az UNGEGN anyagai alapján kitér azokra az ismérvekre is, amelyekkel a kulturális értékkel bíró földrajzi nevek jellemzően rendelkeznek.
