Pietizmus régen és ma
Absztrakt
A pietista mozgalom két újítással írta be magát a teológiatörténetbe: a pozitív eszkatológiával és a páli-ágostoni-lutheri megtérésfelfogás átértelmezésével.
A pietizmus felbukkanását mindig az ortodoxia válságával szokás magyarázni. Ami az ortodoxiában csődöt mondott, krízishez vezetett, az az eszkatológia: nem volt lelkesítő ereje. Ismeretes, hogy a reformáció magát a történelem végére helyezte, nem sokkal az utolsó nap elé, már túl Krisztus ezeréves uralmán. Az ortodoxia ezzel zsákutcába jutott, eszkatológiája képtelen volt választ adni az újabb és újabb kérdésekre. Ebben a történelmi helyzetben publikálja Pia desideria című művét Philipp Jacob Spener (1635–1705), akiről minden kézikönyv hangsúlyozza, hogy – gyakorlati megújulási programja mellett – az ortodox dogmatikát képviselte egyetlen pont kivételével, és éppen ez az egyetlen pont a pietista mozgalom sikerének kulcsa, nevezetesen a pozitív eszkatológia, a mobilizálni képes jövőkép.
Hivatkozások
Breul, Wolfgang (szerk.) 2021. Pietismus Handbuch. Mohr Siebeck, Tübingen. DOI 10.1628/978-3-16-159652-0.
Csepregi Zoltán 1996. A történelmi pietizmus és Luther. Credo, 2. évf. 1–2. sz. 15–18. o.
Csepregi Zoltán 2000. Magyar pietizmus 1700–1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. TIE, Budapest. (Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Csepregi Zoltán 2004. A magyarországi pietizmus jövőképe. Lelkipásztor, 79. évf. 11. sz. 402–405. o.
Csepregi Zoltán 2025. Magyarországi és erdélyi diákok a hallei Franckesche Stiftungen intézményrendszerében (1696–1787). SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék, Szeged – Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, Debrecen. (Megjelenés alatt.)
Font Zsuzsa 2001. Erdélyiek Halle és a radikális pietizmus vonzásában. Szegedi Tudományegyetem, Szeged.
Payr Sándor 1898. Magyar pietisták a XVIII. században. In: Zoványi Jenő et al.: Magyar protestáns egyháztörténeti monográfiák. I. köt. Hornyánszky, Budapest. 97–174. o. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai.)
Payr Sándor 1908. A pietizmus paedagogikája. Spener, Francke és a magyar pietista nevelők: neveléstörténeti tanulmány. Wigand, Pozsony. (Különlenyomat: Theologiai Szaklap, 1907–1908.)
Pohjanpää, Lauri 1993. Bizonyságtevők fellege. Egyháztörténeti arcképcsarnok. Ford. Molnár Rudolf. EOM, Budapest.
Spener, Philipp Jakob 1993. Pia desideria = Istenfélő kívánságok: Egy ébredés gyökerei. Ford. Rejtő Mária. Primo Kiadó, Budapest.
Szent-Iványi Béla 1936. A pietizmus Magyarországon. Egyetemi Nyomda, Budapest. (Különlenyomat: Századok, 1935.)
Tóth Gergely 2022. Egy hungarus értelmiségi pályafutásának tipikus és egyedi vonásai. Bél Mátyás elfeledett (ön)életrajza. Történelmi Szemle, 64. évf. 3. sz. 417–445. o.
Tóth Gergely 2023. Vizsgálat ifj. Burius János és Bél Mátyás ellen a pietista tanok ügyében (1711). Lymbus. Magyarságtudományi forrásközlemények, 21. évf. 215–259. o.
Tóth Gergely 2024. „Társam a fáradozás”. Bél Mátyás küzdelmes életútja. Honismeret, 52. évf. 5. sz. 55–67. o.
Wallmann, Johannes 2000. A pietizmus. Ford. Szabó Csaba. Kálvin Kiadó, Budapest.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
