Retenció és recidiva az ortodonciában

Irodalmi áttekintés

  • Miklós Kaán Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika
  • Melinda Madléna S emmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika
Kulcsszavak: fogszabályozás, retenció, recidiva, retenciós készülék

Absztrakt

Az ortodontusok (és a páciensek) számára az aktív terápia befejeződését követően még évekig feladatot jelent a retenció biztosítása. Irodalmi adatok szerint hosszabb távon a fogak kisebb-nagyobb mértékű visszamozdulása az alsó frontfogak területén az esetek 70–90 százalékában megfigyelhető és a felső fogívet is gyakran érinti a folyamat. A szerzők a hazai és nemzetközi irodalom alapján összefoglalták mindazokat a tényezőket, amelyek felelőssé tehetők az ortodonciai recidiva kialakulásáért, ajánlásokat fogalmaztak meg a retenció helyes megtervezése és kivitelezése szempontjából. A retenciót befolyásoló tényezők közül a gyermekek életkora, fejlődési ciklusai, az ortodonciai kezelés során elért
eredmény, a kezelt rendellenesség jellege és eredete, a retenció időtartama, a retenciós készülék megfelelő kiválasztása, a páciens együttműködési készsége befolyásolják az eredmény stabilitását. Bizonyos rendellenességek recidivahaj
lama nagyobb az átlagnál. A retenciós készülékek közül az alsó frontfogak területén a fix retainer a legbiztosabb megol-
dás, kivehető retenciós készülékeket az aktív kezelés befejezését követő 3–6 hónapban lényegében 24 órán keresztül
kell viselni.

Megjelent
2011-12-15
Hogyan kell idézni
KaánM., & MadlénaM. (2011). Retenció és recidiva az ortodonciában: Irodalmi áttekintés. Fogorvosi Szemle, 104(4), 139-146. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle/article/view/5499
Rovat
Összefoglaló cikk (review)