Fogorvosi Szemle

3D nyomtatható flexibilis akrilát alapú gyanta előállítása és jellemzése

Melinda Szalóki — 2023-09-14

Jelen munka célja 3D nyomtatható gyanta előállítása, amely a polimerizáció után flexibilis tulajdonságokat mutat, valamint
mechanikai és fizikokémiai jellemzése a polimerizált objektumoknak. A kísérleti gyanta butil-akrilát (BA) és uretándimetakrilát
monomereket tartalmazott 7:3 tömeg arányú keverékben, valamint fenil bis (2,4,6-trimetilbenzoil) foszfin
oxid fotoiniciátort (BAPO) 0,2 m/m%-ban és etil 4-(dimetilamino) benzoát koiniciátor 0,4 m/m%-ban. Szakítószilárdsági
vizsgálat (Instron 5544) elvégzéséhez a próbatestek 1, 2 és 5 percig polimerizálódtak fogászati fénykályhában. A polimerizációs
konverzió (DC) meghatározása céljából FT-IR spektroszkóppal mérések készültek a próbatestek tetején és
alján. A polimer szakítószilárdsági értékei növekedtek a polimerizációs idővel. Ennek hátterében a magasabb DC értékek
állnak, amelyeket a mért DC adatok alátámasztanak. A kísérleti gyanta próbanyomtatása sikeres volt, így a gyanta
használható SLA 3D nyomtatókban.

A klinikai gyakorlatban évek óta használt VITA Classical fogszínkulcsok színének értékelése

Dóra Fehér — 2023-09-14

Fogpótlások készítése során a páciens fogszínét leggyakrabban a vizuális szín-összehasonlítás módszerével,
fogszínkulccsal határozzuk meg. A fogorvosi gyakorlatban leggyakrabban használt VITA Classical (VC) fogszínkulcsok
akrilátból készülnek, melyek idővel elszíneződhetnek, rontva ezzel a fogszín-meghatározás pontosságát. Kutatásunk célja,
hogy a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikáján rendszeresen napi szinten használt VC fogszínkulcsok elszíneződésének
mértékét vizsgáljuk egy még új referencia fogszínkulcshoz viszonyítva. A vizsgált színek az A1, A2, A3, C2,
C3, D2, amelyek a természetes fogazat leggyakrabban előforduló színei. Minden színből 9 darabot vizsgáltunk, amelyek
színét referencia fogszínkulcshoz viszonyítottuk. A vizsgálat során a vizuális összehasonlítás mellett a fogszínkulcsok
színét digitálisan, VITA Easyshade V spektrofotométerrel standard körülmények között mértük. A mért L*a*b értékekből
kiszámításra kerültek a ΔE értékek. A vizsgált fogszínkulcsok 70,4%-ánál mutatkozott észrevehető színeltérés (0,8 ΔE feletti
érték). 32,4%-ban a színkülönbség (1,8 ΔE feletti érték) elfogadhatatlan volt. Az elszíneződött akrilát fogszínkulcsok
a fogszín meghatározását pontatlanná teszik, ezért a rendelőben napi használatban lévő fogszínkulcsokat időnként ellenőrizni
szükséges, és azokat elszíneződés esetén cserélni kell.

A pre-eruptív intrakoronális reszorpció előfordulása és jelentősége bölcsességfogak esetében

Kata Janovics — 2023-09-14

Bevezetés: A pre-eruptív intrakoronális reszorpció (PEIR) a koronális fogszövetek jól körülírható radiolucens léziója.
Célunk volt megállapítani a PEIR prevalenciáját az impaktált alsó bölcsességfogak körében, valamint meghatározni az
esetleges terápiás döntést befolyásoló szerepét.
Vizsgálati anyag és módszer: Retrospektív vizsgálatunkban 6775 betegből 20 beteg 21 PEIR elv áltozást mutató
bölcsességfoga került bevonásra. Demográfiai adatokat gyűjtöttünk, valamint ortopantomogram-elemzést végeztünk.
Eredmények: A nemek aránya 0,67 (8 férfi, 12 nő) volt, 31 ± 25 év átlagéletkorral. Alsó bölcsességfogat érintő PEIR
a betegek 0,3%-ában (21/6775) volt látható, ami az összes PEIR 30,9%-a (21/68) volt. A léziók 28,6%-a volt előrehaladott
(6/21), és ezen fogak 66,7%-ánál láttunk pulpaérintettséget (4/6). Előrehaladott PEIR esetén a betegek szignifikánsan
idősebbek voltak (p = 0,0128, Mann-Whitney-teszt). Az esetek 47,6%-ában találtunk ektópiát (10/21), 9 esetben (42,9%)
pedig rotációt. A PEIR-ek 19%-a fokozott idegsérülési rizikóval (4/21) párosult, előrehaladott lézió esetént (≥ 7-es osztályzat)
66,7%-ban volt felismerhető magas rizikót jósló specifikus panorámaröntgen radiológiai jelkombináció (4/6).
Következtetések: A PEIR jelenléte és karakterisztikája módosíthatja és meghatározhatja eseteink követésének ütemezését,
vagy befolyással lehet a terápiás döntéseinkre.

Tízéves követéses vizsgálat fogászati kezeléstől kórosan félő beteg összetett ellátása során

Judit Oszlánszky — 2023-09-14

A fogászati kezelésekkel kapcsolatos szorongás minden fogorvos számára ismert jelenség. Felismerése és enyhítése
a fogorvos feladata. Amikor a fogászati kezeléstől való félelem fóbiává erősödik, és a páciens minden fogászati beavatkozással
kapcsolatos szituációra olyan heves félelemmel reagál, hogy az már teljes viselkedésére és általános állapotára
kihat, külső segítségre is szükség lehet. Fontos, hogy a pánik kiváltotta pánikrohamot el tudjuk különíteni egyéb
életveszélyes állapotoktól. A fogászati félelem mérésére több kérdőív áll rendelkezésünkre, ezek közül a két legjelentősebb
(a Dental Anxiety Scale és a Dental Fear Survey) Fábián TK és mtsai. munkájának köszönhetően magyar nyelven
is rendelkezésünkre áll. Esetbemutatásunkban egy erős fogászati félelemmel küzdő páciens szájüregi rehabilitációját
mutatjuk be. A hölgy ellátása során a fogászati félelme jelentős mértékben csökkenthető volt, együttműködési hajlandósága
folyamatosan javult, így egy igényes, implantációs protetikai megoldást is tartalmazó fogpótlás készülhetett,
a gnatológiai szempontokat maximálisan szem előtt tartva. Tízéves követése során látható, hogy hosszú távon is sikerült
jelentős eredményt elérnünk, szájüregi életminősége a megtanult szájhigiénés módszereknek és a bizalmas orvosbeteg
kapcsolatnak köszönhetően jelentősen javult.

Krónikus reumatológiai kórképpel rendelkező páciens protetikai ellátása

Judit Schmalzl — 2023-09-14

Bevezetés: A spondylitis ankylopoetica egy krónikus, gyulladásos reumatológia megbetegedés. A temporomandibuláris
ízület 6–20%-ban érintett lehet ebben a kórképben. Ilyen esetben a páciens protetikai rehabilitációja során kiemelt fontosságú
a gnatológiai szempontok figyelembevétele.
Esetismertetés: 42 éves nő páciens a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikáján jelentkezett állkapocsízületi
fájdalommal és hiányzó fogainak esztétikus pótlása céljából. A páciens számára digitális technológia segítségével mosolytervezés
után, harapásemeléssel először ideiglenes fogpótlások készültek, hogy a neuromuszkuláris rendszer alkalmazkodni
tudjon a megváltozott harapási viszonyokhoz. A végleges fogpótlások elkészítése ez után következhetett.
A fogpótlások védelme miatt, illetve az éjszakai parafunkciók elkerülése végett Michigan-sín készült a páciens számára.
Fontos volt a páciens gyógyszerelését is figyelembe venni, ugyanis biológiai terápiában is részesült.
Összefoglalás: A spondylitis ankylopoeticával rendelkező páciensek esetében nagy körültekintéssel szükséges
a kezelési tervet elkészíteni, a gnatológiai szempontokra különös tekintettel. A megfelelő protetikai ellátás funkcióban és
esztétikában hozzájárulhat a páciens életminőségének növeléséhez.