Fogorvosi Szemle https://ojs.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle <p>A <strong>Fogorvosi Szemle</strong> (Stomatologia Hungarica) a Magyar Fogorvosok Egyesületének tudományos folyóirata. Elsősorban a fogászat és az orális biológia különböző területén végzett kutatások eredményeiből született eredeti közlemények fóruma. Publikálási lehetőséget biztosít a fogászattal kapcsolatos interdiszciplináris kutatási eredményeknek és összefoglaló közleményeknek.</p> hu-HU hermann@fogorvos.hu (Dr. Hermann Péter) gecse.veronika@dent.semmelweis-univ.hu (Gecse Veronika) cs, 10 szept 2020 14:05:23 +0000 OJS 3.1.2.4 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 Preortodonciai kortikocízió és szimultán csont augmentáció a bukkális alveoláris dehiszcencia prevenciójában https://ojs.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle/article/view/4379 <p>Az alábbi esetismertetés célja, hogy bemutassuk egy fogszabályozás előtt álló páciens prevenciós célzatú műtétjét, mel�-<br>lyel a fogtorlódás ortodonciai korrekciója után gyakran kialakuló bukkális csont dehiszcenciát és következményes ínyrecessziót<br>szándékoztunk megelőzni. Esetünkben egy fiatal páciens mandibuláris frontfogain „tunnel” feltárásból végzett<br>kemény- és lágyszöveti minimál invazív rekonstrukciós műtétje, illetve szimultán kortikocíziója után mindkét állcsonton<br>fogszabályozó kezelésben részesült. A fogelmozdulás mértékét az alsó középső metszőfogakon a különböző időpontban<br>készült teleröntgenen mért paramétereiből, míg a bukkális csontfal dimenzióváltozásait a kezelés előtti és utáni CBCT<br>felvételeken hasonlítottuk össze 6 frontfog esetében. A műtét után 1 héttel multibond készülék segítségével kezdődött<br>a fogmozgatás. A rögzített fogszabályozó készülék aktiválását és az ívek cseréjét 2 hetenként végeztük. A nivelláció<br>a kezelés kezdeti szakaszában kis erőket biztosító ívszekvenciának köszönhetően 20 hét alatt zajlott le, míg a fogszabályozó<br>készülék levétele után a magmaradt bukkális csontfalvastagságok a kiindulásival összehasonlítható értéket mutattak.<br>Radiológiailag igazolható jelentős vertikális csontvesztés nem következett be. A jelen esetben alkalmazott eljárás<br>biztonságosnak ígérkezhet a fogszabályozás parodonciumot érintő szövődményeinek megelőzésében.</p> Pál Nagy, Virág Pörzse Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle/article/view/4379 cs, 10 szept 2020 00:00:00 +0000 Klórhexidint tartalmazó, kontrollált hatóanyag-leadást biztosító, szubgingiválisan alkalmazható készítmény keménységének és hatóanyag-leadásának vizsgálata https://ojs.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle/article/view/4378 <p>A destruktív fogágybetegség kezelése során a mechanikai plakkeltávolításon kívül az antiszeptikumoknak is fontos szerepe<br>van. A szubgingiválisan alkalmazható, klórhexidin-diglükonátot (CHX) tartalmazó hatóanyag-hordozó rendszerek<br>fokozhatják a nem sebészi terápia hatását vagy bizonyos esetekben ki is válthatják azt. Jelen közleményben egy saját<br>fejlesztésű, CHX-t tartalmazó, szilárd, de testhőmérsékleten meglágyuló rendszer keménységét, hatóanyag-leadását és<br>antimikrobiális hatékonyságát vizsgáltuk. A keménységet textúraanalizáló készülék segítségével 25 és 37 °C-on, a hatóanyag-<br>diffúziót PBS-oldatban egy héten keresztül, a mikrobiológiai hatékonyságot pedig 6 anaerob baktériumtörzsön<br>vizsgáltuk. Az eredmények alapján a hordozórendszerek szobahőmérsékleten jól kezelhetők, 37 °C-on kellő mértékben<br>lágyulnak és így képesek felvenni a tasak alakját. A rendszerek nyújtott hatóanyag-diffúziót képesek biztosítani, 1 hét<br>alatt a hatóanyag kb. 50%-a diffundált ki, megfelelő 8 μg/ml-es koncentrációt tartva. A készítmény legalább egy héten<br>keresztül képes gátolni a vizsgált anaerob baktériumok szaporodását. Eredményeink szerint a vizsgált rendszer önállóan<br>vagy a mechanikai terápia kiegészítőjeként hatékony lehet a fogágybetegség kezelése során.</p> Mária Budai-Szűcs, Attila Léber, Katalin Burian, Anita Kovács, Szilvia Berkó, Attila Gácsi, Erzsébet Csányi, Péter Vályi Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle/article/view/4378 cs, 10 szept 2020 00:00:00 +0000 Műgyanta alapú kompozíciós helyreállító anyagok és azok egészségre gyakorolt hatása https://ojs.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle/article/view/4376 <p>A fogorvoslásban napról napra egyre több, újabb anyag áll rendelkezésre a minél tökéletesebb gyógyítás megvalósítása<br>érdekében. Ezen anyagok a fogban vagy a szájüregben önmagukban betöltött helyreállító szerepükön túl azonban<br>egy dinamikusan változó közegben is vannak, ezért az operátornak fel kell ismernie, hogy az említett anyagok ezáltal<br>folyamatosan kölcsönhatásba lépnek nemcsak a közvetlen környezetükkel, hanem az egész szervezettel. Ezért, hasznos<br>tulajdonságaik mellett, ismerni kell mind a lokális, mind a szisztémás hatásaikat, az esetleges szövet- és szervezetkárosító<br>tulajdonságaik eshetőségének elkerülése, minimalizálása céljából. A szerzők a hazai és nemzetközi irodalom<br>széleskörű áttekintése alapján szeretnének ehhez egy összefoglaló írás keretein belül betekintést, iránymutatást nyújtani<br>a manapság rendkívül széles körben elterjedt, szinte minden helyreállító eljárás folyamán alkalmazott műgyanta tartalmú<br>anyagokkal kapcsolatban. Ennek célja az elméleti ismeretek elmélyítése mellett a tényleges, napi ellátás folyamán történő,<br>mind a páciens, mind az egészségügyi személyzet számára biztonságosabb ellátás lehetőségének megteremtése.</p> Balázs Károly Barna, Márk Fráter Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle/article/view/4376 cs, 10 szept 2020 00:00:00 +0000 A cervicofaciális actinomycosisok jellemzői és korszerű diagnosztikája: összefoglaló az irodalmi adatok alapján https://ojs.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle/article/view/4380 <p>Az Actinomyces nemzetség tagjai az ember normál mikrobióm alkotóelemeinek tekinthetők. Az Actinomyces spp. infekciókat<br>ritka fertőzésekként tartják számon, anatómia lokalizáció alapján a cervicofaciális fertőzéseket tekintik a klinikai<br>gyakorlatban a legelterjedtebb típusnak. Az actionomycosis klinikai képe összetéveszthető más kórképekkel, pl. szolid<br>tumorokkal vagy más fertőző ágensek által indukált folyamatokkal. Ezeket a fertőzéseket lassan progrediáló (indolens)<br>klinikai lefolyás jellemzi, nem-specifikus tünetekkel. Az actinomycosis klinikai diagnosztizálása kihívást jelenthet és számos<br>mikrobiológiai és kórszövettani vizsgálati módszer akalmazását igényli. Jelen összefoglaló közlemény célja, hogy<br>fogorvosok számára összefoglalja a cervicofaciális Actinomyces infekciók klinikai tulajdonságaival, diagnosztikájával és<br>terápiájával kapcsolatos aktualitásokat.</p> Anette Stájer, Barrak Ibrahim, Márió Gajdács, Zoltán Baráth, Edit Urbán Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle/article/view/4380 cs, 10 szept 2020 00:00:00 +0000