Egy egészségfejlesztési iroda szerepe a hátrányos helyzetű családok egészségének megóvásában
Absztrakt
Az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében az anyagi helyzet mellett a mentális és testi egészség javítása is szükséges. A problémák azonosítása segíthet meghatározni azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak a különböző hátrányos helyzetű csoportoknál. Külön figyelmet kell fordítani az egészséges életmódra, a tanulásra és a stresszel való megküzdésre. Ezen célok elérésében fontos szerepet játszanak a társas támogatást is erősítő közösségi egészségfejlesztési programok. A közlemény egy Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei járás példáján keresztül ismerteti a hátrányos helyzetű lakosság egészségmagatartására, egészségi állapotára jellemző tényezőket, valamint keresi az ezek javítására szolgáló megoldásokat. Az olvasó megismerkedhet az egészségfejlesztési irodák működésével, céljaival, valamint bemutatásra kerül, milyen szerepet tölthetnek be a hátrányos helyzetűek egészségének megóvásában, egy, a célcsoportnak szóló, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iroda által megvalósított egészségfejlesztési programon keresztül. Ezen közösségi egészségfejlesztési programok esetében érdemes megjegyezni, hogy bár a rövidebb időtartamon belül megvalósítottak esetében csökken a lemorzsolódás esélye, a hosszabb távú, mélyreható változás eléréséhez intenzívebb programsorozat szükséges.
Hivatkozások
Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700031.tv Megtekintve: 2022. 10. 20.
A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1400290.kor Megtekintve: 2022. 04. 30.
Csizmadia, P. (2017). Az egészségegyenlőtlenségek csökkentésének nehézségei. Egészségfejlesztés, 58(1), 21–29. https://dx.doi.org/10.24365/ef.v58i1.138
Fináncz, J. és Petőné Csima, M. (2015). A Dél-Dunántúl régió szociológiai leírása, különös tekintettel a hátrányos helyzetre és az általános iskolás korosztályra. In Domokos, Á. és Gombos, P. (szerk.), A megújulás útjai I.: KIP-módszer háttere és elterjesztése a Dél-Dunántúl régióban (pp. 7–43). Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar.
Forrai, E. (2012). Mátészalkai Kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Észak-alföldi régió – Kistérségi helyzetelemzés. MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont. https://gyerekesely.tk.hu/uploads/files/Kistersegi-tukor_Mateszalka_gyek-template.pdf Megtekintve: 2022. 09. 13.
Forrai, E. (2014). Mátészalkai Kistérség – A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése. MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont. https://gyerekesely.tk.hu/uploads/files/Helyzetfelmeres_Mateszalka_2014I.pdf Megtekintve: 2022. 09. 13.
Garaj, E. (2012). Projektmenedzsment. Edutus Főiskola. https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/handle/123456789/12517?show=full Megtekintve: 2022. 09. 16.
Kósa, K., Lénárt, B. és Ádány, R. (2002). A magyarországi cigány lakosság egészségi állapota. Orvosi Hetilap 143(43), 2419–2426.
M. Kornyicki, Á, J. Erdei, R, R. Fedor, A. (2022). Rizikómagatartás előfordulási gyakorisága és mintázata, egy telepi körülmények között élő mintacsoportban. Acta Medicinae et Sociologica, 13(34), 163–188. https://doi.org/10.19055/ams.2022.05/31/8
Nemzeti Népegészségügyi Központ. (2019). „Egészségfejlesztési Szolgáltatáskatalógus”, EFOP 1.8.0-VEKOP17- 017-00001 számú, Egészségügyi Ellátórendszer Szakmai Módszertani Fejlesztése projekt. https://efop180.antsz.hu/szolgaltataskatalogus/attachments/article/80/Tervezes_0227.pdf Megtekintve: 2022. 09. 16.
Nemzeti Népegészségügyi Központ. (2021. 07. 01.). Egészségfejlesztési irodák hálózata. Egészségvonal. https://egeszsegvonal.gov.hu/maradj-egeszseges/egeszsegfejlesztesi-irodak.html Megtekintve: 2022. 04. 30.
Pénzes J., Tátrai P. és Pásztor, I. Z. (2018). A roma népesség területi megoszlásának változása Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Területi Statisztika: a Központi Statisztikai Hivatal folyóirata, 58(1), 3–26. https://doi.org/10.15196/TS580101
Pénzes, J. (2015). A kedvezményezett térségek lehatárolásának aktuális kérdései. Területi Statisztika: a Központi Statisztikai Hivatal folyóirata, 55(3), 206–232. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2015/03/penzes.pdf Megtekintve: 202. 04. 30.
Simek, Á. (2011). Hátrányos helyzet hatványozva – A közösségi orvoslás lehetőségeinek bemutatása egy többszörös fogyatékkal élő hajléktalan roma fiatal esettörténetén keresztül. https://www.antsz.hu/data/cms40590/Hatranyos_helyzet_hatvanyozva___Csalorv.pdf Megtekintve: 2022. 10. 20.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház. (2017). Egészségfejlesztési programterv Az EFOP-1.8.19-17 kódszámú, „Az alapellátás és népegészségügy rendszerének átfogó fejlesztése – népegészségügy helyi kapacitás fejlesztése” című Felhívásra benyújtandó, Egészségfejlesztési Iroda létrehozása a Mátészalkai járásban támogatási kérelemhez.
Virág, T. (2009). Szegények a kistelepülés fogságában – a szociálpolitika mindennapi gyakorlata egy hátrányos helyzetű térség településein. Esély, 20(4), 38–54.
Copyright (c) 2022 Ágota Németh, Elza Póti, Anita Tóthné Hatházi, Ágota M. Kornyicki
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
.png)
