Az egészségfejlesztési irodák szerepe az egészségügyben dolgozók fizikai aktivitásának növelésében
Absztrakt
A rendszeres fizikai aktivitás mindennapi életünk része egészen az őskortól kezdve. Az ipari forradalom hatásainak és az urbanizációnak köszönhetően folyamatosan csökken az egyének fizikai aktivitása. Az Európai lakossági egészségfelmérés 2019-es adataiból kiderül, hogy a magyar felnőttek negyede nem mozog eleget. Az egészségügyben dolgozók számára az ingyenes, munkahelyi egészségfejlesztési program fő célja a mindennapi tevékenység által okozott fáradtság, feszültség oldása, a testi-lelki teljesítőkészség és -képesség helyreállítása. Életmódváltó programsorozatunk összesen 81 alkalomból állt, hetente kétszer, 60 perces időtartamban. A közel egy évig tartó programsorozatban 31 fő vett részt legalább egy alkalommal. Azok, akik rendszeresen részt vettek a foglalkozásokon, elérték az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában meghatározott értéket (heti 75-150 perc erőteljes intenzitású fizikai aktivitás).
Hivatkozások
Brouha, L. (1943). The Step Test: A simple method of measuring physical fitness for muscular work in young men. Research Quarterly of the American Association for Health, Physical Education and Recreation, 14(1), 31-7. https://doi.org/10.1080/10671188.1943.10621204
Chastin, S., Abaraogu, U., Bourgois, J. G., Dall, P. M., Darnborough, J., Duncan, E., Dumortier, J., Pavón, D. J., McParland, J., Roberts, N. J. és Hamer, M. (2021). Effects of regular physical activity on the immune system, vaccination and risk of community-acquired infectious disease in the general population: Systematic review and meta-analysis. Sports Medicine (Auckland, N.Z.), 51(8), 1673–1686. https://doi.org/10.1007/s40279-021-01466-1
Conn, V. S., Hafdahl, A. R., Cooper, P. S., Brown, L. M. és Lusk, S. L. (2009). Meta-analysis of workplace physical activity interventions. American Journal of Preventive Medicine, 37(4), 330–339. https://doi.org/10.1016/j.amepre.2009.06.008
Csányi, T. (2010). A fizikai aktivitás és egészség fiatal korban. Egészségfejlesztés, 51(1-2). 43–48.
Innoline Consulting Kft. (2013). A Nyírbátori Kistérség egészségterve. https://docplayer.hu/661260-A-nyirbatori-kisterseg-egeszsegterve.html Megtekintve: 2022. 11. 29.
Jakobsen, M. D., Sundstrup, E., Brandt, M., Jay, K., Aagaard, P. és Andersen, L. L. (2015). Physical exercise at the workplace prevents deterioration of work ability among healthcare workers: Cluster randomized controlled trial. BMC Public Health, 15, 1174. https://doi.org/10.1186/s12889-015-2448-0
Központi Statisztikai Hivatal. (2021). Tehetünk az egészségünkért. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/te_2019/index.html Megtekintve: 2022. 11. 29.
Központi Statisztikai Hivatal. (2022). Éves településstatisztikai adatok 2020-as településszerkezetben. https://map.ksh.hu/timea/?locale=hu Megtekintve: 2022. 11. 29.
Farkas, Zs. (szerk.) (2012). Nyírbátori kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Észak-Alföldi régió kistérségi helyzetelemzés. MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont. https://gyerekesely.tk.hu/uploads/files/Kistersegi-tukor-Nyirbator_gyek-template.pdf Megtekintve: 2022. 11. 29.
Mulchandani, R., Chandrasekaran, A. M., Shivashankar, R., Kondal, D., Agrawal, A., Panniyammakal, J., Tandon, N., Prabhakaran, D., Sharma, M. és Goenka, S. (2019). Effect of workplace physical activity interventions on the cardio-metabolic health of working adults: Systematic review and meta-analysis. The International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 16(1), 134. https://doi.org/10.1186/s12966-019-0896-0
Pavlik, G. (2015). A rendszeres fizikai aktivitás szerepe a betegségek megelőzésében, az egészség megőrzésében. Egészségtudomány, 59(2), 11–26.
Pfau, C., Pető, K. és Bácsné Bába, É. (2019). A fizikai aktivitás, mint egészségbefektetés. Egészségfejlesztés, 60(1), 31–44. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v60i1.354
Posadzki, P., Pieper, D., Bajpai, R., Makaruk, H., Könsgen, N., Neuhaus, A. L. és Semwal, M. (2020). Exercise/physical activity and health outcomes: An overview of Cochrane systematic reviews. BMC Public Health, 20(1), 1724. https://doi.org/10.1186/s12889-020-09855-3
Proper, K. I. és van Oostrom, S. H. (2019). The effectiveness of workplace health promotion interventions on physical and mental health outcomes - a systematic review of reviews. Scandinavian Journal of Work, Environment & Health, 45(6), 546–559. https://doi.org/10.5271/sjweh.3833
Schuch, F. B. és Vancampfort, D. (2021). Physical activity, exercise, and mental disorders: it is time to move on. Trends in Psychiatry and Psychotherapy, 43(3), 177–184. https://doi.org/10.47626/2237-6089-2021-0237
World Health Organization. (2020. november 25.). WHO guidelines on physical activity and sedentary behaviour. https://www.who.int/publications/i/item/9789240015128
Copyright (c) 2022 István László Gulyás, Ágota M. Kornyicki
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
.png)
