Egy egészségfejlesztési iroda egészségkommunikációjának módszertani változásai és annak tapasztalatai a Covid–19-járvány első hullámának kezdetén
Absztrakt
Az egészségműveltség és az egészségkommunikáció jelentősen meghatározza a lakosság egészséghez való viszonyulását. Fontos az egyszerű, nyílt és határozott kommunikáció, mely széles körben könnyen értelmezhető. A prevenció tekintetében kiemelten fontos feladat az egészségkommunikáció folyamatos fejlesztése. Manapság az egészségkommunikáció személyes formája helyett inkább az online platformokra helyeződik a hangsúly, így fontos, hogy az egészségügyi és a mentális egészséget támogató szakemberek hiteles források segítségével informálják az érdeklődőket. Ez az elvárás különösen felerősödött, és módszertani változtatásra késztette a szakembereket a Covid–19-járvány első hullámának idején. A jól megválasztott (egészség)kommunikáció pozitív irányba befolyásolja a népszerűsített programon való megjelentek számát (részvételi arányt), és lehetőséget ad számos, egészséget védő hiteles információ továbbítására is. A közleményben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház egészségfejlesztési irodái által megvalósított mozgásprogram („Gerinctorna”) segítségével, a Nagykállói járásban működő egészségfejlesztési iroda egészségkommunikációján keresztül mutatjuk be annak változásait és tapasztalatait a Covid–19-járvány első hulláma idején.
Hivatkozások
Döbrössy, B. (2017). Az egészségértés fogalma, mérése és hatása az emlőszűrésen való részvételre. Metszetek, 6(2), 167–185. https://metszetek.unideb.hu/files/tanulmany_167-185.pdf
Horváth, T., Csupor, D., Győrffy, Zs. és Varga, Zs. (2022). Internetalapú egészségkommunikációs lehetőségek (blogok, podcastok, videócsatornák) és a közösségi média. Orvosi Hetilap, 163(4), 132–139. https://doi.org/10.1556/650.2022.32326
Koltai, J., A. és Kun, E. (2016). A magyarországi egészségértés nemzetközi összehasonlításban. Egészségfejlesztés, 57(3), 3–20. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v57i3.62
Központi Statisztikai Hivatal. (2022). Tájékoztatási adatbázis. https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp Megtekintve: 2022. 11. 30.
Léder, L. (1999). Egészségkommunikáció az ezredfordulón; Tendenciák, lehetőségek. Népegészségügy, 80(5), 16–22.
Moravcsik-Kornyicki, Á., Kósa, Zs., Jávorné Erdei, R., Gyulai, A., Sándor, J., Kósa, K. (2017). Health status of pregnant women in Szabolcs-Szatmár-Bereg county of Hungary between 2010 and 2012. Acta Medicinae et Sociologica, 8(24), 9–22.
Nemzeti Népegészségügyi Központ. (2020). Egészségfejlesztési szolgáltatáskatalógus. Egészségfejlesztési tevékenységek – Kommunikáció, mozgósítás, meggyőzés. https://efop180.antsz.hu/szolgaltataskatalogus/attachments/article/78/Kommunikacio%200227.pdf Megtekintve: 2022. 11. 30.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház. (2017). Egészségfejlesztési Programterv – Egészségfejlesztési Iroda létrehozása a Nagykállói Járásban.
Urbán, R. (2002). Egészségpszichológia, egészségkommunikáció és egészségmarketing. Marketing & Menedzsment: the Hungarian Journal of Marketing and Management, 36(5-6), 10–14.
Vitrai, J., Balku, E. (2016). Egészségkommunikációs Felmérés Eredményei I. – Felnőtt felmérés. Egészségfejlesztés, 57(2), 2–18. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v57i2.32
Copyright (c) 2022 Anett Kelemen, Ágota M. Kornyicki
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
.png)
