Profilalkotás a bűnügyi helyszínen – a gyakorló szakember szemével
Absztrakt
Jelen tanulmány a kriminalisztikai ismeretek és tapasztalatok révén a gyakorló szakember szemével mutatja be és rendszerezi a profilalkotást segítő körülményeket a hazai környezetben, valamint felhívja a figyelmet azokra a pontokra, ahol további fejlesztési lehetőségek adódnak az e területen kutatók számára, és olyan veszélyes jelekre koncentrál, amelyek a nem szakszerűen lefolytatott szemle (és annak dokumentációja) révén téves irányba vihetik a profilalkotó tevékenységet.
Hivatkozások
Alföldi Á. D. (2012a). A pofilalkotás helye a magyar büntetőeljárásban Magyar Jog, 59(9) 558–563.
Alföldi Á. D. (2012b). Az ügyész szerepe és jogai a profilalkotással kapcsolatban. Ügyészek Lapja, 19(3), 35–42.
Anti Cs., Barta E., Bócz E., Illár S. & Lakatos J. (2002). Krimináltaktika I. Rejtjel Kiadó.
Csirik Gy. M. (2014). Néhány gondolat a bűnügyi személyiségprofil-alkotás alapvető kérdéseiről. Magyar Rendészet, 14(4), 95-114.
Dror, I. E. & Charlton, D. (2006). Why Experts Make Errors. Journal of Forensic Identification 56(4), 600–616.
Dror, I. E. (2015). Cognitive neuroscience in forensic science: understanding and utilizing the human element. Philosophical Transactions of the Royal Society B, 300(1624), 1–8.
Dror, I. E. (2011). The Paradox of Human Expertise: Why Experts Can Get It Wrong. In Kapur, N. (Ed.), The Paradoxical Brain (pp. 177–188). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511978098.011
Fenyvesi Cs. (2017). A kriminalisztika tendenciái. A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője. Campus Kiadó.
Gárdonyi G. (2013). A gondolati rekonstrukció korlátai. Belügyi Szemle, 61(10), 65–71.
Hegedűs G. (2019). Nyomozástámogatás - bűnügyi profilalkotás. Magyar Rendészet, 9(1) 51–63. http://doi.org/10.32577/mr.2019.1.3
Horváth O. (2019). A jövő kriminalisztikája más szemszögből. Belügyi Szemle, 67(11), 39–54. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.11.3
Kemény G. (1999). A profilalkotás adaptálásáról. Belügyi Szemle, 47(3) 3–20.
Kovács G. (2017). Az Európai Forenzikus Tudományos Térség (EFSA-2020) megalkotásának koncepciója. Jog, Állam, Politika, 83–101. https://dfk-online.sze.hu/images/J%C3%81P/2017/1/kov%C3%A1cs.pdf
Kovács G. (2013). A helyszíni szemle normatív szabályozásának igénye és lehetőségei a büntetőeljárásban In Szoboszlai-Kiss K. & Deli G. (Szerk.), Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére (pp. 292–299). Universitas-Győr Nonprofit Kft.
Lehoczki Á. (2011). Irányzatok a bűnügyiprofil-alkotásban. Belügyi Szemle, 59(6), 62–81.
Lohner K., Hermann Z. & Haller J. (2021). Szexuális motiváció nyomai a tetthelyen: kriminálpszichológiától a kriminalisztikáig. Belügyi Szemle, 69(10), 1813-1828. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.10
Matlin, M. W. (2013). Cognition. Hoboken.
Mészáros B. (2021). A kriminalisztika hipotézisei. Belügyi Szemle, 69(10), 1771-1781. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.6
Metzger M., Ujvári Z. & Gárdonyi G. (2020). A fotogrammetria kriminalisztikai célú alkalmazása: helyszínek, holttestek, tárgyak rekonstrukciója három dimenzióban. Belügyi Szemle, 68(11), 57–70. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.11.4
Nagy E. & Elekesné Lenhardt Zs. (2004). A specifikus elkövetői profilalkotás elmélete és gyakorlata. Belügyi Szemle, 52(6) 51-65.
Nogel M. (2020). A szakértői bizonyítás aktuális kérdései. HVG ORAC.
Nickerson R. S. (1998). Confirmation Bias: A Ubiquitous Phenomenon in Many Guises. Review of General Psychology, 2(2), 175-220. https://doi.org/10.1037/1089-2680.2.2.175
Nyitrai E. (2015). Bűnelemzés a nyomozásban. In Hautzinger Z. & Gaál Gy. (Szerk), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XVI. (pp. 141–147). Magyar Hadtudományi Társaság.
Petrétei D. (2016). Háromdimenziós képalkotás a kriminalisztikában. Belügyi Szemle, 64(7-8) 77–86. https://doi.org/10.38146/BSZ.2016.7-8.8
Petrétei D. (2018). A bűnügyi helyszín a szabványosítási tendenciák és az új Be. tükrében. Rendőrségi Tanulmányok, 1(3), 4–48.
Petrétei D. (2020). Elkövetői profilalkotás és a bűnügyi helyszín elemzése. Rendőrségi Tanulmányok, 3(1), 3–49.
Salfati, C. G. (2005). Homicide Profiling Index (HPI) – A Tool for Measurements of Crime Scene Behaviors, Victim Characteristics, and Offender Characteristics. In Salfati, C. G. (Ed.), Homicide research: Past, present and future. Proceedings of the 2005 Homicide Research Working Group Annual Symposium (pp. 151–159). Homicide Research Working Group.
Turvey, B. B. (2008). Criminal profiling. Elsevier.
Zapf, P. A. & Dror, I. E. (2017). Understanding and Mitigating Bias in Forensic Evaluation: Lessons from Forensic Science. International Journal of Forensic Mental Health (3), 227–238. https://doi.org/10.1080/14999013.2017.1317302
.png)
