A vadvilági bűnözés sajátos kriminalisztikai kihívásai Magyarországon
Absztrakt
A klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése, valamint az emberi beavatkozás közötti ok-okozati összefüggés megkérdőjelezhetetlen. Ez a tény indokolja, hogy a vadvilágot sújtó illegális cselekmények ellen hatékonyan kell fellépni. A vadvilági bűnözés Magyarországot is érinti, ugyanakkor a cselekmények felderítése, bizonyítása és az elkövetők felelősségre vonása kívánni valót hagy maga után. A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a vadvilági bűnözéssel szembeni harcban milyen szerepe lehet a kriminalisztikának.
Cél: A vadvilágot érintő bűncselekmények jellemzőinek bemutatása, a vadvilági kriminalisztika jellemzőinek felvázolása.
Módszertan: A tanulmány elkészítéséhez a hatályos nemzetközi és nemzeti jogi normákat, szakmai szabályokat tekintettük át. Feldolgoztuk továbbá a téma releváns nemzetközi és hazai szakirodalmát.
Megállapítások: A modern civilizáció egyik legfontosabb és legégetőbb feladata a környezetünk – benne elsődleges fontossággal az élővilág – megóvása és védelme. Ebben a folyamatban szerepe van annak is, hogy a vadvilágot ért illegális cselekményeket a büntető hatalom felderítse, megbüntesse, és a további kriminális magatartásokat megelőzze. Hazánkban a vadvilági bűncselekmények elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonását elsősorban a speciális szakismerettel rendelkező bűnügyi technikusok hiánya, a hiányzó speciális szakmai protokollok, a jogalkalmazók hiányos biológiai ismeretei, a forenzikus nem emberi genetikai laboratóriumok nem megfelelő finanszírozása, a forenzikus standardoknak megfelelő nem emberi (genetikai) adatbankok hiánya akadályozza.
Érték: A szerzők Magyarországon elsőként vázolják fel a vadvilági bűnözés kriminalisztikájának alapvető jellemzőit.
Hivatkozások
Angyal M. & Farkasné Halász H. (2016). Védett madarak karbofurán okozta mérgezésének nyomozása. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), A határrendészettől a rendészettudományig (pp. 213–218). Magyar Hadtudományi Társaság.
Beiglböck, C. & Walzer, C. (2019). Handbook on Standard Operating Procedures (SOP) in Forensic Investigations of Suspected Illegal Killing of Wildlife. Research Institute of Wildlife Ecology (FIWI) of the University of Veterinary Medicine Vienna. Alpbionet 2030 project.
Brownlie, H. W. & Munro, R. (2016). The Veterinary Forensic Necropsy: A Review of Procedures and Protocols. Vet Pathol, 53(5), 919–928. https://doi.org/10.1177/0300985816655851
Burnham-Curtis, M. K., Trail, P. W., Kagan, R. & Moore, M. K. (2015). Wildlife forensics: an overview and update for the prosecutor. US Attorneys’ Bull, 63(3), 53–69.
Byard, R. W. (2016). Traditional medicines and species extinction: another side to forensic wildlife investigation. Forensic Sci Med Pathol, 12, 125–127. https://doi.org/10.1007/s12024-0169742-8
Cooper, J. E., Cooper, M. E. & Budgen, P. (2009). Wildlife crime scene investigation: techniques, tools and technology. Endang Species Res, 9, 229–238. https://doi.org/10.3354/esr00204
Deák G., Juhász T., Árvay M. & Horváth M. (2020). Vadon élő állatokat érintő mérgezéses esetek alakulása Magyarországon 2017 és 2019 között. Heliaca, 16, 60–69.
Ege, G. & Howe, G. (2020). Criminalisation of Wildlife Trafficking. In Ege, G., Schloenhardt, A. & Schwarzenegger, C. (Eds.), Wildlife trafficking: the illicit trade in wildlife, animal parts, and derivatives (pp. 245–270). Carl Grossmann. https://doi.org/10.24921/2020.94115945
Földi Zs. (2021). Afrikai sertéspestis (ASP). Jó vadászatot! Hírlevél, 19(1), 15–19. http://omvkpest.hu/ordered/9464/pic/mappa2/jovad2021_1.pdf
Garcês, A. & Pires, I. (2020). Necropsy in Wildlife. In Garcês, A. & Pires, I. (Eds.), Necropsy Techniques for Examining Wildlife Samples (pp. 1–20). Bentham Science. http://dx.doi.org/10.2174/97898114683391200101
Gárdonyi G. (2019). A szemle szabályozásának változásai az új büntetőeljárási törvényben. Belügyi Szemle, 67(12), 35–48. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.12.2
Gárdonyi G. (Szerk.) (2014). Módszertani útmutató 1. bűnügyi technikusok részére. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Gouda, S., Kerry, R. G., Das, A. & Chauhan, N. S. (2020). Wildlife forensics: A boon for species identification and conservation implications. Forensic Sci Int, 317, 110530. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2020.110530
Harnberger G. Gy. & Zsigmond Cs. (2020). A veszélyeztetett vadon élő fajok szállításának vámhatósági ellenőrzése. Magyar Rendészet, 20(1), 45–66.
He, T., Marco, J., Soares, R. & Yin, Y. & Wiedenhoeft, C. A. (2019). Machine learning models with quantitative wood anatomy data can discriminate between Swietenia macrophylla and Swietenia mahagoni. Forests, 11(1), 36. https://doi.org/10.3390/f11010036
Jabin, G., Singh, Sujeet, K., Ghosh, A. Basu, S., Chandra, K. & Thakur, M. (2019). Illegal trade of obscured bear parts: A case study of identifying the suspected bear gall bladders. Forensic Sci Int Reports, 1, 100001. https://doi.org/10.1016/j.fsir.2019.100001
Kalmár, Gy., Wittemyer, G., Völgyesi, P., Rasmussen, H. B., Maróti, M. & Lédeczi, Á. (2019). Animal-Borne Anti-Poaching System. Proceedings of the 17th Annual International Conference on Mobile Systems, Applications, and Services, 91–102. https://doi.org/10.1145/3307334.3326080
Kovács, G. & Nogel, M. (2017). Activity of Forensic Experts and Quality Assurance in Hungary. Forensic Science International, 277, 257–258.
Linacre, A. (2021). Animal Forensic Genetics. Genes, 12(4), 515. https://doi.org/10.3390/genes12040515
McFadden, R. (2020). Forensic DNA Evidence and Wildlife Trafficking. Criminalisation of Wildlife Trafficking. In Ege, G., Schloenhardt, A, & Schwarzenegger, C. (Eds.), Wildlife trafficking: the illicit trade in wildlife, animal parts, and derivatives (pp. 301–330). Carl Grossmann. https://doi.org/10.24921/2020.94115945
Moore, M. K. & Frazier, K. (2019). Humans Are Animals, Too: Critical Commonalities and Differences Between Human and Wildlife Forensic Genetics. J ForensicSci, 64, 1603–1621. https://doi.org/10.1111/1556-4029.14066
Newbold, T., Hudson, L. N., Arnell, A. P., Contu, S., Palma, de A., & Ferrier, S., et al. (2016). Has land use pushed terrestrial biodiversity beyond the planetary boundary? A global assessment. Science, 353(6296), 288–291. https://www.science.org/doi/10.1126/science.aaf2201
Nishant, K., Vrijesh K. Y. & Ajay, K. R. (2017). Wildlife Forensic: Current Techniques and their Limitations. J Forensic Sci Criminol, 5(4), 402. https://doi.org/10.15744/2348-9804.5.402
Nogel, M., Czebe, A., Kovács, G. & Pádár, Zs. (2019). A work in progress – accreditation of forensic DNA laboratories as a part of the ,,European Forensic Science Area 2020 (EFSA 2020)” concept. Forensic Sci Int Genet, Suppl. Series, 7, 836–837. https://doi.org/10.1016/j.fsigss.2019.10.195
Nogel M. (2020). A szakértői bizonyítás aktuális kérdései. HVG-ORAC.
Nogel M. (2022). Bűnös vagy ártatlan. Igazságügyi genetikus szakértői vélemények relevanciája a védelem számára. Belügyi Szemle, 70(3), 481–504. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.3.4
Nyitrai E. (2021). A sorozat bűncselekmények nyomozásnak metodikája. Belügyi Szemle, 69(2), 31–47. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2021.2.2
Pádár, Zs., Angyal, M., Egyed, B. Füredi, S., Woller, J., Zöldág, L. & Fekete, S. (2001). Canine microsatellite polymorphisms as the resolution of an illegal animal death case in a Hungarian zoological gardens. Int J Legal Med. 115(2), 79–81. https://doi.org/10.1007/s004140100222
Pádár, Zs., Egyed, B., Kontadakis, K., Zöldág, L. & Fekete, S. (2001). Resolution of parentage in dogs by examination of microsatellites after death of putative sire: Case report. Acta Veterinaria Hungarica, 49(3), 269–273. https://doi.org/10.1556/004.49.2001.3.2
Pádár Zs., Kovács G. & Kozma Zs. (2020). Molekuláris bűnjelek – Genetika a törvényszéken. Molecular evidences – Forensic genetics. Magyar Tudomány, 181(5), 604–613. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.5.4
Pádár Zs., Kovács G., Nogel M., Czebe A., Zenke P. & Kozma Zs. (2019). Genetika és bűnüldözés – Az igazságügyi célú DNS-vizsgálatok első negyedszázada Magyarországon I. Belügyi Szemle, 67(12), 7–34. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.12.1
Pádár Zs., Kovács G., Nogel M., Czebe A., Zenke P. & Kozma Zs. (2020). Genetika és bűnüldözés – Az igazságügyi célú DNS-vizsgálatok első negyedszázada Magyarországon II. Belügyi Szemle, 68(1), 9–32. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.1.1
Fenyvesi Cs., Herke Cs., Kovács G. & Pádár Zs. (2021). A biológiai anyagmaradványok megjelenése, felkutatása. Fejezet 5.2.2. In Fenyvesi Cs., Herke Cs. & Tremmel F. (Szerk.), Kriminalisztika (pp. 127–128). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Parmalee, K. (2018). Chapter: Crime Scene Investigation. In Rogers, E. R. & Stern, A. W. (Eds.), Veterinary Forensics. Investigation, Evidence Collection, and Expert Testimony (pp. 23–51). CRC Press.
Potter, R. B. & Underkoffler, S. C. (2021). Chapter. Processing the Wildlife Crime Scene and Evidence of Forensic Importance. In Underkoffler, S. C. & Adams, H. R. (Eds.), Wildlife Biodiversity Conservation (pp. 323–367). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-64682-0_12
Purtill, J. (2020). Wildlife Trafficking in Australian Criminal Law. In Ege, G., Schloenhardt, A. & Schwarzenegger, C. (Eds.) Wildlife trafficking: the illicit trade in wildlife, animal parts, and derivatives (pp. 331–358). Sui generis. Carl Grossmann. https://doi.org/10.24921/2020.94115945
Rendo, F., Iriondo, M., Manzano, C. & Estonba, A. (2011). Microsatellite based ovine parentage testing to identify the source responsible for the killing of an endangered species. Forensic Sci Int Genet, 5(4), 333–335. https://doi.org/10.1016/j.fsigen.2010.09.009
Roman, M. G., Gangitano, D., Figueroa, A. & Solano, J. ,Anabalón, L. & Houston, R. (2020). Use of Eucalyptus DNA profiling in a case of illegal logging. Science & Justice, 60(6), 487–494. https://doi.org/10.1016/j.scijus.2020.09.005
Sigmund, M. & Hrabina, M. (2021). Efficient Feature Set Developed for Acoustic Gunshot Detection in Open Space. Elektronika Ir Elektrotechnika, 271(1), 1–7. https://doi.org/10.5755/j02.eie.28877
Smart, U., Cihlar, J. C. & Budowle, B. (2021). International Wildlife Trafficking: A perspective on the challenges and potential forensic genetics solutions. Forensic Sci Int Genet, 54(102551), 1872–4973. https://doi.org/10.1016/j.fsigen.2021.102551
Szabolcsi, Z., Egyed, B., Zenke, P., Borsy, A., Pádár, Zs., Zöldág, L., Buzás, Zs., Raskó, I. & Orosz, L. (2008). Genetic identification of red deer using autosomal STR markers. Forensic Sci Int Genet, Suppl. Series, 1, 623–624. http://dx.doi.org/10.1016/j.fsigss.2007.10.003
Szabolcsi Z., Egyed B., Zenke P., Pádár Zs., Borsy A., Stéger V., Pásztor E., Csányi S., Buzás Zs. & Orosz L. (2014). Constructing STR Multiplexes for Individual Identification of Hungarian Red Deer. Journal of Forensic Sciences, 4, 1090–1099. https://doi.org/10.1111/1556-4029.12403
Sziebig O. J. (2018). A vadvilági bűncselekmény mint a transznacionális szervezett bűnözés egyik formája. Acta Universitatis Szegediensis: forum: acta juridica et politica, 8(1), 347–364.
Szives A., Zorkóczy O., Lehotzky P., Somogyi N., Gáspárdy A. & Zenke P. (2022). Kutya, vagy farkas? Igazságügyi célú molekuláris genetikai vizsgálatok a két taxon fajon belüli elkülönítésére. (Molecular genetic studies to distinguish dogs and wolves for forensic purposes.) Magyar Állatorvosok Lapja, 144(4), 233–244.
Váczi M. (2020). Műholdas jeladó használatának kezdeti tapasztalatai a kisalföldi rétisasoknál (Haliaeetus albicilla). Heliaca, 16, 88–92.
Zenke, P., Zorkóczy, O. K., Lehotzky, P., Ózsvári, L. & Pádár, Zs. (2022). Molecular Sexing and Species Detection of Antlered European Hunting Game for Forensic Purposes. Animals, 12, 246. https://doi.org/10.3390/ani12030246
Zenke, P., Egyed, B., Kovács, G. & Pádár, Zs. (2019). Implementation of genetic based individualization of White stork (Ciconia ciconia) in forensic casework. Forensic Sci Int Genet, 40, 245-247. https://doi.org/10.1016/j.fsigen.2019.02.001
Zenke, P., Egyed, B., Pádár, Zs. & Kovács, G. (2015). Increasing relevance of non-human genetics in Hungarian forensic practice. Forensic Sci. Int. Genet, Suppl. Series. 5, e250–252. https://doi.org/10.1016/j.fsigss.2015.09.100
Zenke P., Egyed B. & Pádár Zs. (2017). A vadászható fajok védelme: az orvvadászat bizonyíthatósága az igazságügyi genetika segítségével: Eseti alkalmazások. Magyar Állatorvosok Lapja, 139(10), 631–639.
Zorkóczy O., Lehotzky P., Pádár Zs. & Zenke P. (2021). Genetikai vizsgálatok szerepe a trófeás kérődző fajok fenntartása és vadászatuk tisztaságának megőrzése érdekében. Jó vadászatot! 19(1), 20–23. http://omvkpest.hu/ordered/9464/pic/mappa2/jovad2021_1.pdf
.png)
