A fotogrammetria kriminalisztikai célú alkalmazása: helyszínek, holttestek, tárgyak rekonstrukciója három dimenzióban

Kulcsszavak: helyszíni szemle, fotogrammetria, háromdimenziós rekonstrukció, virtuális valóság

Absztrakt

A fotogrammetria – amely az objektumok fényképfelvételek felhasználásával történő háromdimenziós rekonstrukcióját lehetővé tévő technológia – egyre gyakrabban merül fel a nemzetközi szakirodalomban a 3D lézerszkennelés alternatívájaként. A módszer, amely speciális eszközt nem igényel, és amelynek alkalmazására a bűnügyi technikus is képes, alkalmas lehet helyszínek, holttestek, valamint egyes tárgyak háromdimenziós, kriminalisztikai célú rögzítésére is. Az így készült háromdimenziós modelleket mind a bűnüldöző szervek, mind pedig a bíróság vagy akár az igazságügyi szakértők is felhasználhatják a helyszínek és az egyéb rekonstruált objektumok megtekintésére. A módszer a jövőben alkalmas lehet oktatási célokra, bűnügyi nyilvántartásba vételre vagy akár helyszíni kihallgatások, illetve más bizonyítási cselekmények foganatosítására is. A magyar jogi szabályozás, valamint a jelenleg kidolgozás alatt álló európai szabványok tükrében előre láthatólag nincsen akadálya a fotogrammetriai eljárások gyakorlatban történő alkalmazásának. A szakszerű módszertani keret kialakítása érdekében további kutatások elvégzése szükséges.

Hivatkozások

Czebe A. (2015): A forenzikus tudomány európaizálódásának kezdő lépései. In: Kecskés G. (szerk.): Doktori Műhelytanulmányok 2015. Győr: Széchenyi István Egyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 49–57.

Edelman, G. J., Aalders, M. C. (2018): Photogrammetry using visible, infrared, hyperspectral and thermal imaging of crime scenes. Forensic Science International, 46(295), 181–189. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2018.09.025

Gárdonyi, G. (2019): A szemle szabályozásának változásai az új büntetőeljárási törvényben. Belügyi Szemle, 67(12), 35–48. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.12.2

Gárdonyi, G. (2016): A bűnügyi technikai szakterület hazai eredményei, a fejlődés lehetséges irányai. Belügyi Szemle, 64(7–8), 9–23.

Grassberger, M., Schmid, H. (2009): Die kriminalistische Untersuchungspraxis am Tatort. In: Grassberger, M. – Schmid, H. (szerk.): Todesermittlung – Befundaufnahme & Spurensicherung – Ein praktischer Leitfaden für Polizei, Juristen und Ärzte. Springer, 221–256. https://doi.org/10.1007/978-3-211-79960-4

Grassberger, M., Verhoff, M. A. (2013): Klinisch-forensische Fotodokumentation. In: Grassberger, M., Türk, E., Yen, K. (szerk.): Klinisch-forensische Medizin. Springer, 127–138. https://doi.org/10.1007/978-3-211-99468-9_14

González-Merino, R., Fraile, A. D., Pérez, J. A., Sánchez-López, E. M. (2017): Validation of photogrammetry techniques performed on two lead ingots assigned to Linares Historical Heritage. Procedia Manufacturing, 13, 1405–1412. https://doi.org/10.1016/j.promfg.2017.09.152

Herke, Cs., Kovács, G., Nogel, M., Czebe, A. (2020): Bűnjelekről a hatályos jog tükrében. Magyar Jog, 67(2), 106–113.

Hossam, F. (2018): Study the accuracy of digital close range photogrammetry technique software as a measuring tool. Alexandria Engineering Journal, 58(1), 171–179. https://doi.org/10.1016/j.aej.2018.04.004

Kovács, G. (2014): A helyszíni szemle normatív szabályozása. Jog, Állam, Politika, 6(2), 67–81. Leipner, A., Baumesiter, R., Thali, M. J., Braun, M., Dobler, E., Ebert, L. C. (2016): Multi-camera system for 3D forensic documentation. Forensic Science International, 261(4), 123–128. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2016.02.003

Leipner A., Obertová, Z., Wermuth, M., Thali, M., Ottiker, T., Sieberth, T. (2019): 3D mug shot – 3D head models from photogrammetry for forensic identification. Forensic Science International, 300(7), 6–12. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2019.04.015

Michienzi, R., Meier, S., Ebert, L. C., Martinez, R. M., Sieberth, T. (2018): Comparison of forensic photo-documentation to a photogrammetric solution using the multi-camera system “Botscan”. Forensic Science International, 288(7), 46–52. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2018.04.012

Nogel M. (2018): A hazai szakértői minőségbiztosítás rendszerének vázlata és annak jelentősége a büntetőeljárásban. Magyar Jog, 65(3), 162–168.

Nogel, M., Czebe, A., Kovács, G., Pádár, Zs. (2019): A work in progress - accreditation of forensic DNA laboratories as a part of the ,,European Forensic Science Area 2020 (EFSA 2020)” concept. Forensic Science International Genetics Supplement, 7(1), 836–837. https://doi.org/10.1016/j.fsigss.2019.10.195

Pádár Zs., Kovács G., Nogel M., Czebe A., Zenke P., Kozma Zs. (2019): Genetika és bűnüldözés – Az igazságügyi célú DNS-vizsgálatok első negyedszázada Magyarországon I. Belügyi Szemle, 67(12), 7–34. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.12.1

Petrétei, D. (2016): A helyszíni tevékenység akkreditálása. Magyar Bűnüldöző, 7(1–2), 71–77.

Sieberth, T., Dobay, Á., Affolter, R., Ebert, L. (2019): A toolbox for the rapid prototyping of crime scene reconstructions in virtual reality. Forensic Science International, 305(12), 1–6. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2019.110006

Siebke, I., Campana, L., Ramstein, M., Furtwängler, A., Hafner, A., Lösch, S. (2018): The application of different 3D-scan-systems and photogrammetry at an excavation – A Neolithic dolmen from Switzerland. Digital Applications in Archaeology and Cultural Heritage, 10(9), 1–11. https://doi.org/10.1016/j.daach.2018.e00078

Urbanová, P., Hejna, P., Jurda, M. (2015): Testing photogrammetry-based techniques for three-dimensional surface documentation in forensic pathology. Forensic Science International, 250(5), 77–86. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2015.03.005

Verhoff, M., Gehl, A., Kettner, M., Kreutz, K., Ramsthaler, F. (2009): Digitale forensische Fotodokumentation. Rechtsmedizin, 19(10), 369–381. https://doi.org/10.1007/s00194-009-0626-z

Villa, C., Flies, M. J., Jacobsen, C. (2018): Forensic 3D documentation of bodies: Simple and fast procedure for combining CT scanning with external photogrammetry data. Journal of Forensic Radiology and Imaging, 12(3), e2–e7. https://doi.org/10.1016/j.jofri.2017.11.003

Villa, C., Jacobsen, C. (2019): The Application of Photogrammetry for Forensic 3D Recording of Crime Scenes, Evidence and People. In: Rutty, G.N. (szerk.): Essentials of Autopsy Practice, 1–18.

Megjelent
2020-11-15
Hogyan kell idézni
MetzgerM., ÚjváriZ., & GárdonyiG. (2020). A fotogrammetria kriminalisztikai célú alkalmazása: helyszínek, holttestek, tárgyak rekonstrukciója három dimenzióban. Belügyi Szemle , 68(11), 57-70. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.11.4
Rovat
Tanulmányok