A vadvilági bűnözés sajátos kriminalisztikai kihívásai Magyarországon
Absztrakt
A klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése, valamint az emberi beavatkozás közötti ok-okozati összefüggés megkérdőjelezhetetlen. Ez a tény indokolja, hogy a vadvilágot sújtó illegális cselekmények ellen hatékonyan kell fellépni. A vadvilági bűnözés Magyarországot is érinti, ugyanakkor a cselekmények felderítése, bizonyítása és az elkövetők felelősségre vonása kívánni valót hagy maga után. A tanulmányban a szerzők azt vizsgálják, hogy a vadvilági bűnözéssel szembeni harcban milyen szerepe lehet a kriminalisztikának.
Cél: A vadvilágot érintő bűncselekmények jellemzőinek bemutatása, a vadvilági kriminalisztika jellemzőinek felvázolása.
Módszertan: A tanulmány elkészítéséhez a hatályos nemzetközi és nemzeti jogi normákat, szakmai szabályokat tekintették át a szerzők. Feldolgozták továbbá a téma releváns nemzetközi és hazai szakirodalmát.
Megállapítások: A modern civilizáció egyik legfontosabb és legégetőbb feladata a környezet – benne elsődleges fontossággal az élővilág – megóvása és védelme. Ebben a folyamatban szerepe van annak is, hogy a vadvilágot ért illegális cselekményeket a büntető hatalom felderítse, megbüntesse, és a további kriminális magatartásokat megelőzze. Hazánkban a vadvilági bűncselekmények elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonását elsősorban a speciális szakismerettel rendelkező bűnügyi technikusok hiánya, a hiányzó speciális szakmai protokollok, a jogalkalmazók hiányos biológiai ismeretei, a forenzikus nem emberi genetikai laboratóriumok nem megfelelő finanszírozása, a forenzikus standardoknak megfelelő nem emberi (genetikai) adatbankok hiánya akadályozza.
Érték: A szerzők Magyarországon elsőként vázolják fel a vadvilági bűnözés kriminalisztikájának alapvető jellemzőit.
Hivatkozások
Angyal, M. & Farkasné Halász, H. (2016). Védett madarak karbofurán okozta mérgezésének nyomozása. In Gaál, Gy. & Hautzinger, Z. (Eds.), A határrendészettől a rendészettudományig [From border policing to law enforcement science] (pp. 213–218). Magyar Hadtudományi Társaság.
Beiglböck, C. & Walzer, C. (2019). Handbook on Standard Operating Procedures (SOP) in Forensic Investigations of Suspected Illegal Killing of Wildlife. Research Institute of Wildlife Ecology (FIWI) of the University of Veterinary Medicine.
Brownlie, H. W. & Munro, R. (2016). The Veterinary Forensic Necropsy: A Review of Procedures and Protocols. Vet Pathol, 53(5), 919–928. https://doi.org/10.1177/0300985816655851
Burnham-Curtis, M. K., Trail, P. W., Kagan, R. & Moore, M. K. (2015). Wildlife forensics: an overview and update for the prosecutor. US Attorneys’ Bull, 63(3), 53–69. https://repository.library.noaa.gov/view/noaa/30620
Byard, R. W. (2016). Traditional medicines and species extinction: another side to forensic wildlife investigation. Forensic Sci Med Pathol, 12, 125–127. https://doi.org/10.1007/s12024-016-9742-8
Cooper, J. E., Cooper, M. E. & Budgen, P. (2009). Wildlife crime scene investigation: techniques, tools and technology. Endang Species Res, 9, 229–238. https://doi.org/10.3354/esr00204
Deák, G., Juhász, T., Árvay, M. & Horváth, M. (2020). Vadon élő állatokat érintő mérgezéses esetek alakulása Magyarországon 2017 és 2019 között [Trends in wildlife poisoning cases in Hungary between 2017 and 2019]. Heliaca, 16, 60–69.
Ege, G. & Howe, G. (2020). Chapter 9: Criminalisation of Wildlife Trafficking. In Ege, G., Schloenhardt, A. & Schwarzenegger, C. (Eds.), Wildlife trafficking: the illicit trade in wildlife, animal parts, and derivatives, (pp. 245–270). Carl Grossmann. https://doi.org/10.24921/2020.94115945
Földi, Zs. (2021). Afrikai sertéspestis (ASP) [African swine fever epidemic]. Jó vadászatot! Hírlevél, 19(1), 15–19. http://omvkpest.hu/ordered/9464/pic/mappa2/jovad2021_1.pdf
Garcês, A. & Pires, I. (2020). Chapter 1: Necropsy in Wildlife. In Garcês, A. & Pires, I. (Eds.), Necropsy Techniques for Examining Wildlife Samples, (pp. 1–20). Bentham Books. http://dx.doi.org/10.2174/97898114683391200101
Gárdonyi, G. (2019). A szemle szabályozásának változásai az új büntetőeljárási törvényben [Changes to the inspection regime in the new Criminal Procedure Act]. Belügyi Szemle, 67(12), 35–48. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.12.2
Gárdonyi, G. (Ed.) (2014). Módszertani útmutató 1. bűnügyi technikusok részére [Methodological guide 1. for forensic technicians]. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Gouda, S., Kerry, R. G., Das, A. & Chauhan, N. S. (2020). Wildlife forensics: A boon for species identification and conservation implications. Forensic Science International, 317, 110530. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2020.110530
Harnberger, G. Gy. & Zsigmond, Cs. (2020). A veszélyeztetett vadon élő fajok szállításának vámhatósági ellenőrzése [Customs controls on the transportation of endangered wild species]. Magyar Rendészet, 20(1), 45–66.
He, T., Marco, J., Soares, R. & Yin, Y. (2019). Machine learning models with quantitative wood anatomy data can discriminate between Swietenia macrophylla and Swietenia mahagoni. Forests, 11(1), 36–48. https://doi.org/10.3390/f11010036
Jabin, G., Singh, Sujeet K., Ghosh, A. & Basu, S. (2019). Illegal trade of obscured bear parts: A case study of identifying the suspected bear gall bladders. Forensic Science International Reports, 1, 100001. https://doi.org/10.1016/j.fsir.2019.100001
Kalmár, Gy., Wittemyer, G., Völgyesi, P., Rasmussen, H. B., Maróti, M. & Lédeczi, Á. (2019). Animal-Borne Anti-Poaching System. Proceedings of the 17th Annual International Conference on Mobile Systems, Applications, and Services, 91–102. https://doi.org/10.1145/3307334.3326080
Kovács, G. & Nogel, M. (2017). Activity of Forensic Experts and Quality Assurance in Hungary. Forensic Science International, 277, 257–258.
Linacre, A. (2021). Animal Forensic Genetics. Genes, 12(4), 515–528. https://doi.org/10.3390/genes12040515
McFadden, R. (2020). Chapter 11: Forensic DNA Evidence and Wildlife Trafficking. Criminalisation of Wildlife Trafficking. In Ege, G., Schloenhardt, A., & Schwarzenegger, C. (Eds.), Wildlife trafficking: the illicit trade in wildlife, animal parts, and derivatives (pp. 301–330). Carl Grossmann. https://doi.org/10.24921/2020.94115945
Moore, M. K. & Frazier, K. (2019). Humans Are Animals, Too: Critical Commonalities and Differences Between Human and Wildlife Forensic Genetics. Journal of Forensic Sciences, 64(3), 1603–1621. https://doi.org/10.1111/1556-4029.14066
Newbold, T., Hudson, L. N. & Arnell, A. P. (2016). Has land use pushed terrestrial biodiversity beyond the planetary boundary? A global assessment. Science, 353(6296), 288–291. https://www.science.org/doi/10.1126/science.aaf2201
Nishant, K., Vrijesh, K. Y. & Ajay, K. R. (2017). Wildlife Forensic: Current Techniques and their Limitations. Journal of Forensic Science & Criminology, 5(4), 402–408. https://doi.org/10.15744/2348-9804.5.402
Nogel, M., Czebe, A., Kovács, G. & Pádár, Zs. (2019). A work in progress – accreditation of forensic DNA laboratories as a part of the European Forensic Science Area 2020 (EFSA 2020)’ concept. Forensic Science International Genetics Supplement Series, 7(1), 836–837. https://doi.org/10.1016/j.fsigss.2019.10.195
Nogel, M. (2020). A szakértői bizonyítás aktuális kérdései [Current issues of expert evidence]. HVG-ORAC.
Nogel, M. (2022). Bűnös vagy ártatlan. Igazságügyi genetikus szakértői vélemények relevanciája a védelem számára [Guilty or innocent. The relevance of forensic genetic expert opinions for the defence]. Belügyi Szemle, 70(3), 481–504. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.3.4
Nyitrai, E. (2021). A sorozat bűncselekmények nyomozásnak metodikája [Methodology for investigating serial crimes]. Belügyi Szemle, 69(2) 31–47. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2021.2.2
Pádár, Zs., Angyal, M., Egyed, B., Füredi, S., Woller, J., Zöldág, L. & Fekete, S. (2001). Canine microsatellite polymorphisms as the resolution of an illegal animal death case in a Hungarian zoological garden. International Journal Legal Medical, 115(2), 79–81. https://doi.org/10.1007/s004140100222
Pádár, Zs., Egyed, B., Kontadakis, K., Zöldág, L. & Fekete, S. (2001). Resolution of parentage in dogs by examination of microsatellites after death of putative sire: Case report. Acta Veterinaria Hungarica, 49(3), 269–273. https://doi.org/10.1556/004.49.2001.3.2
Pádár, Zs., Kovács, G. & Kozma, Zs. (2020). Molekuláris bűnjelek – Genetika a törvényszéken. [Molecular evidences – Forensic genetics]. Magyar Tudomány, 181(5), 604–613. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.5.4
Pádár, Zs., Kovács, G., Nogel, M., Czebe, A., Zenke, P. & Kozma, Zs. (2019). Genetika és bűnüldözés – Az igazságügyi célú DNS-vizsgálatok első negyedszázada Magyarországon I. [Genetics and law enforcement - The first quarter century of DNA testing for forensic purposes in Hungary I.]. Belügyi Szemle, 67(12), 7–34. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.12.1
Pádár, Zs., Kovács, G., Nogel, M., Czebe, A., Zenke, P. & Kozma, Zs. (2020). Genetika és bűnüldözés – Az igazságügyi célú DNS-vizsgálatok első negyedszázada Magyarországon II. [Genetics and law enforcement - The first quarter century of DNA testing for forensic purposes in Hungary II.]. Belügyi Szemle, 68(1), 9–32. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.1.1
Pádár, Zs. & Kovács, G. (2021). Fejezet 5. Biológiai anyagmaradványok. A biológiai anyagmaradványok megjelenése, felkutatása. In Fenyvesi, Cs., Herke, Cs. & Tremmel, F. (Eds.), Kriminalisztika [Forensic science] (pp. 153–154). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Parmalee, K. (2018). Chapter: Crime Scene Investigation. In Rogers, E. R. & Stern, A. W. (Eds.), Veterinary Forensics. Investigation, Evidence Collection, and Expert Testimony (pp. 23–51). CRC Press.
Potter, R. B. & Underkoffler, S. C. (2021). Chapter 12: Processing the Wildlife Crime Scene and Evidence of Forensic Importance. In Underkoffler, S.C. & Adams, H.R. (Eds.), Wildlife Biodiversity Conservation (pp. 323–367). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-64682-0_12
Purtill, J. (2020). Chapter 12: Wildlife Trafficking in Australian Criminal Law. In Ege, G., Schloenhardt, A. & Schwarzenegger, C. (Eds.), Wildlife trafficking: the illicit trade in wildlife, animal parts, and derivatives (pp. 331–358). Sui generis. Carl Grossmann. https://doi.org/10.24921/2020.94115945
Rendo, F., Iriondo, M., Manzano, C. & Estonba, A. (2011). Microsatellite based ovine parentage testing to identify the source responsible for the killing of an endangered species. Forensic Science International Genetics, 5(4), 333–335. https://doi.org/10.1016/j.fsigen.2010.09.009
Roman, M. G., Gangitano, D., Figueroa, A. & Solano, J. (2020). Use of Eucalyptus DNA profiling in a case of illegal logging. Science & Justice, 60(6), 487–494. https://doi.org/10.1016/j.scijus.2020.09.005
Sigmund, M. & Hrabina, M. (2021). Efficient Feature Set Developed for Acoustic Gunshot Detection in Open Space. Elektronika Ir Elektrotechnika, 271(1), 1–7. https://doi.org/10.5755/j02.eie.28877
Smart, U., Cihlar, J. C. & Budowle, B. (2021). International Wildlife Trafficking: A perspective on the challenges and potential forensic genetics solutions. Forensic Science International Genetics, 54(102551), 1872–4973. https://doi.org/10.1016/j.fsigen.2021.102551
Szabolcsi, Z., Egyed, B., Zenke, P., Borsy, A., Pádár, Zs., Zöldág, L., Buzás, Zs., Raskó, I. & Orosz, L. (2008). Genetic identification of red deer using autosomal STR markers. Forensic Science International Genetics, Suppement Series, 1, 623–624. http://dx.doi.org/10.1016/j.fsigss.2007.10.003
Szabolcsi, Z., Egyed, B., Zenke, P., Pádár, Zs., Borsy, A., Stéger, V., Pásztor, E., Csányi, S., Buzás, Zs. & Orosz, L. (2014). Constructing STR Multiplexes for Individual Identification of Hungarian Red Deer. Journal of Forensic Sciences, 4, 1090–1099. https://doi.org/10.1111/1556-4029.12403
Sziebig, O. J. (2018). A vadvilági bűncselekmény mint a transznacionális szervezett bűnözés egyik formája [Wildlife crime as a type of transnational organised crime]. Acta Universitatis Szegediensis: forum: acta juridica et politica, 8(1), 347–364.
Szives, A., Zorkóczy, O., Lehotzky, P., Somogyi, N., Gáspárdy, A. & Zenke, P. (2022). Kutya, vagy farkas? Igazságügyi célú molekuláris genetikai vizsgálatok a két taxon fajon belüli elkülönítésére [Molecular genetic studies to distinguish dogs and wolves for forensic purposes]. Magyar Állatorvosok Lapja, 144(4), 233–244. https://univet.hu/wp-content/uploads/2022/04/MAL-2022-4_content.pdf
Váczi, M. (2020). Műholdas jeladó használatának kezdeti tapasztalatai a kisalföldi rétisasoknál (Haliaeetus albicilla) [Initial experiences with the use of satellite beacons in the eagles of the Little Hungarian Plain (Haliaeetus albicilla)]. Heliaca, 16, 88–92.
Zenke, P., Zorkóczy, O. K., Lehotzky, P., Ózsvári, L. & Pádár, Zs. (2022). Molecular Sexing and Species Detection of Antlered European Hunting Game for Forensic Purposes. Animals, 12, 246. https://doi.org/10.3390/ani12030246
Zenke, P., Egyed, B., Kovács, G. & Pádár, Zs. (2019). Implementation of genetic based individualization of White stork (Ciconia ciconia) in forensic casework. Forensic Science International Genetics, 40, 245–247. https://doi.org/10.1016/j.fsigen.2019.02.001
Zenke, P., Egyed, B., Pádár, Zs. & Kovács, G. (2015). Increasing relevance of non-human genetics in Hungarian forensic practice. Forensic Science International Genetics, Supplement Series. 5, E250–252. https://doi.org/10.1016/j.fsigss.2015.09.100
Zenke, P., Egyed, B. & Pádár, Zs. (2017). A vadászható fajok védelme: az orvvadászat bizonyíthatósága az igazságügyi genetika segítségével: Eseti alkalmazások [Protecting huntable species: proving poaching using forensic genetics: case applications]. Magyar Állatorvosok Lapja, 139(10), 631–639.
Zorkóczy, O., Lehotzky, P., Pádár, Zs. & Zenke, P. (2021). Genetikai vizsgálatok szerepe a trófeás kérődző fajok fenntartása és vadászatuk tisztaságának megőrzése érdekében [The role of genetic testing for the conservation and purity of trophy ruminant species]. Jó vadászatot! 19(1), 20–23. http://omvkpest.hu/ordered/9464/pic/mappa2/jovad2021_1.pdf
.png)
