Hybridogenous taxa of the Hungarian oak (Quercus conferta Kit.). Critical evaluation of nothotaxa
Abstract
In previous studies, we have sought to clarify the correct scientific name and synonyms of the Hungarian oak, as well as to present and analyse the names of the lower taxon categories. Furthermore, following the clarification and acceptance of infraspecific taxonomic types, this study undertook an overview and critical evaluation of nothotaxa. It is proposed that eight nothotaxa be distinguished based on the revised nomenclature and taxonomy of the processed herbarium specimens. Of these, six would be classified as nothospecies, while the remaining two would be designated as nothosubspecies. We are pleased to report that type specimens have been successfully located or designated for all of the aforementioned cases. Furthermore, it is possible to associate 1 homotypic (nomenclatural) and 39 heterotypic (taxonomic) synonyms to the nothotaxa. The high degree of morphological variation observed in the parental species, coupled with the phenomenon of hybridization, has resulted in a notable degree of diversity among the hybrids. In addition to the leaf morphology, it may be beneficial to consider the bark, the density of the stem hairiness, the colour of the bud scales, the length of the fruiting stem, the shape of the cupule scale, and how much appressed the cupule scales are.
References
Ascherson P., Graebner P. 1911: Synopsis der mitteleuropäischen Flora. Vol. 4. Verlag von Wilhelm Engelmann, Leipzig, 885 pp.
Bartha D. 2021a: A magyar tölgy (Quercus conferta Kit.) névadásának és leírásának viszontagságos története, az érvényes név felülvizsgálata és megváltoztatása. Botanikai Közlemények 108(2): 97–133. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2021.108.2.97
Bartha D. 2021b: An annotated and updated checklist of the Hungarian dendroflora. Acta Botanica Hungarica 63(3–4): 227–284. https://doi.org/10.1556/034.63.2021.3-4.1
Bartha D. 2022: A magyar tölgy (Quercus conferta Kit.) infraspecifikus taxonjai I. Történeti áttekintés és a nevek számbavétele a szakirodalom alapján. Botanikai Közlemények 109(2): 75–108. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2022.109.2.75
Bartha D. 2023: A magyar tölgy (Quercus conferta Kit.) infraspecifikus taxonjai II. A taxonok kritikai értékelése. Botanikai Közlemények 110(2): 91–110. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2023.110.2.91
Beldie Al. 1952: Quercus L. In: Săvulescu Tr. (ed.) Flora Republicii Populare Române I. Editura Academiei Republicii Populare Române, Bucureşti, pp. 224–260.
Borbás V. 1886a: A Quercus Széchenyiana (Qu. conferta × lanuginosa). Erdészeti Lapok 25(12): 993–994.
Borbás V. 1886b: A slavoniai Quercus conferta, meg az alduna-melléki Qu. Hungarica nem egészen ugyanegy. Erdészeti Lapok 25(3): 228–238.
Borbás V. 1887a: A magyar Nagy-Alföld tölgyei. Erdészeti Lapok 26(9): 710–743.
Borbás V. 1887b: A Quercus Széchenyiana és rokonsága. Erdészeti Lapok 26(8): 679–680.
Borbás V. 1887c: Balanographiai magyarázatok. Erdészeti Lapok 26(4): 348–355.
Borbás V. 1887d: Európa nagyobbpikkelyes tölgyeinek összeállítása. Erdészeti Lapok 26(11): 929–944.
Borbás V. 1887e: Quercus Széchenyiana (Qu. conferta × lanuginosa) (Autorreferat). Österreichische Botanische Zeitschrift 37: 143.
Borbás V. 1890. Quercus budenziana meg a mocsártölgy rokonsága. (Quercus budenziana et species botryobalanorum). Természetrajzi Füzetek 13(1): 26–33.
Borbás V. 1891: Flora von Oesterreich-Ungarn. Referate II. West- und Mittel-Ungarn. Oesterreichische Botanische Zeitschrift 41(7): 246–252.
Bornmüller J. 1889: Ein Beitrag zur Eichenflora des südöstlichen Europa. Botanisches Centralblatt 37(5): 129–131.
Bridson G. D. R., Townsend S. T., Polen E. A., Smith E. R. 2004: BPH-2: Periodicals with botanical content; Constituting a second edition of Botanico-Periodicum-Huntianum Vol. I–II. Hunt Institute for Botanical Documentation, Carnegie Mellon University, Pittsburgh, 1470 pp.
Brummitt R. K., Powell C. E. 1992: Authors of plant names. A list of authors of scientific names of plants, with recommended standard form of their names including abbreviations. Royal Botanic Gardens, Kew, 736 pp.
Camus A. 1935–1936: Les chênes. Monographie du genre Quercus. Atlas Vol. II. Paul Lechevalier, Paris, 177 pp.
Camus A. 1938–1939: Les chênes. Monographie du genre Quercus. Tome II. Texte. Paul Lechevalier, Paris, 830 pp.
Camus A. 1948: Les chênes. Monographie du genre Quercus. Atlas Vol. III. Paul Lechevalier, Paris, 165 pp.
Camus A. 1952–1954: Les chênes. Monographie du genre Quercus. Tome III. Texte et Addenda aux Tomes I, II, III. Paul Lechevalier, Paris, 1314 pp.
Di Pietro R., Viscosi V., Peruzzi L., Fortini P. 2012: A review of the application of the name Quercus dalechampii. Taxon 61(6): 1311–1316. https://doi.org/10.1002/tax.616012
Enescu C. M., Curtu A. L., Şofletea N. 2013: Is Quercus virgiliana a distinct morphological and genetic entity among European white oaks? Turkish Journal of Agriculture and Forestry 37(5): 632–641. https://doi.org/10.3906/tar-1210-28
Euro+Med 2006–: Euro+Med PlantBase – the information resource for Euro-Mediterranean plant diversity. Published on the Internet; http://ww2.bgbm.org/EuroPlusMed/ (hozzáférés: 2024. február–március).
Fekete L. 1888: A tölgy és tenyésztése. Országos Erdészeti Egyesület, Magyar Királyi Államnyomda, Budapest, 203 pp.
Gančev Iv., Bondev Iv. 1966: Quercus L. In: Jordanov D., Kuzmanov B. (eds.) Flora Reipublicae Popularis Bulgaricae III. In Aedibus Academiae Scientiarum Bulgaricae, Serdicae, pp. 105–145. + Addenda p. 591.
Gavioli O. 1935: Sulla dispersione del genere Quercus in Lucania. Archivio Botanico (Forlì) 11(2): 105–124.
Genaust H. 2005: Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen. 3. Auflage. Nikol Verlag, Hamburg, 701 pp.
Georgescu C. C., Ciobanu I. R. 1965: Materiale de Quercus din ierbarul Institutului de sistematică şi geobotanică al Universităţii din Budapesta. Studii şi cercetări de biologie. Seria botanică 17(3): 237–253.
Georgescu C. C., Morar[i]u I. 1948: Mono grafia stejarilor din Romania. (Quercus Romaniae.) Revista „Studii” 2: 1–26.
Gombocz E. 1936: A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 636 pp.
Govaerts R., Frodin D. G. 1998: World Checklist and Bibliography of Fagales. The Board of Trustees of the Royal Botanic Gardens, Kew, 408 pp.
Haussknecht C. 1899: Symbolae ad Floram Graecam. Aufzählung der im Sommer 1885 in Griechenland gesammelten Pflanzen. Mittheilungen des Thüringischen Botanischen Vereins 13–14: 18–77.
Hayek A. 1924: Prodromus florae peninsulae Balcanicae Band 1.: Pteridophyta, Gymnospermae, Dicotyledoneae (Apetalae et Choripetalae). Fedde’s Repertorium specierum novarum regni vegetabilis Beihefte 30(1): 1193 pp.
Hedge I. C., Yaltirik F. 1982: Fagaceae. In: Davis P. H. (ed.): Flora of Turkey and the East Aegean Islands Vol. 7. University Press, Edinburgh, pp. 659–683.
Heuffel J. 1850: Beiträge zur Kenntniss der in Ungarn vorkommenden Arten aus der Gattung Quercus Linn. mit im Herbst fallenden Blättern. Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn 1(13): 97–99.
Heuffel J. 1858a: Diagnosen neuer, oder verwechselter Pflanzen-Arten aus dem Banate. Oesterreichische Botanische Zeitschrift 8(1): 25–29.
Heuffel J. 1858b: Enumeratio plantarum in Banatu Temesiensi sponte crescentium et frequentius cultarum. Verhandlungen der Kaiserlich-Königlichen Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien 8: 39–240. https://doi.org/10.5962/bhl.title.9873
IOS 2024: The Oak Name Checklist. Maintained by The International Oak Society. Published on the internet: http://www.oaknames.org (hozzáférés: 2024. január–március).
IPNI 2022: International Plant Names Index. The Royal Botanic Gardens, Kew, Harvard University Herbaria & Libraries and Australian National Botanic Gardens. Published on the Internet; http://www.ipni.org (hozzáférés: 2022. február–március).
Jankovič M. 1970: Quercus L. In: Josifovič M. (ed.): Flore de la Republique Socialiste de Serbie II. Académie Serbe des Sciences et des Arts, Beograd, pp. 93–96.
Jávorka S. 1935: Kitaibel herbáriuma / Herbarium Kitaibelianum IV. Annales Musei nationalis hungarici, Pars Botanica 29: 55–102.
Kasapligil B. 1981: Past and present oaks of Turkey. Part I. Phytologia 49(2): 95–146. https://doi.org/10.5962/bhl.part.16906
Kučera P. 2018: New name for Central Europaean oak formerly labelled as Quercus dalechampii. Biologia 73(6): 313–317. https://doi.org/10.2478/s11756-018-0048-z
Lőkös L. 2001: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii III. (1805–1817). Hungarian Natural History Museum, Budapest, 460 pp.
Mátyás V. 1967: A tölgyek dendrológiai ismertetése. In: Keresztesi B. (szerk.): A tölgyek. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 51–90.
Mátyás V. 1970: Taxa nova Quercuum Hungariae. Neue Formen der Eichen Ungarns. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 16(3–4): 329–361.
Mátyás V. 1971: Short taxonomic review of the oaks of Hungary. Erdészeti Kutatások 67(2): 55–68.
Mátyás V. 1973: The Italian pubescent oak (Quercus virgiliana Ten. 1836) in the Carpathian Basin and its outer fringes. Erdészeti Kutatások 69(2): 47–91.
Mátyás V. 1986: Tölgyfajok, -változatok és -hibridek Magyarországon. Az Erdő 35(10): 429–433.
Menitsky Yu. L. 2005: Oaks of Asia. Science Publishers, New Hampshire, 549 pp.
Morariu I. 1945: Un nouveau hybride dans le genre Quercus. Buletinul Grădinii Botanice şi al Muzeului Botanic dela Universitatea din Cluj 25(3–4): 171–172.
Nikolić T. (ed.) 2015: Flora Croatica Database. Faculty of Science, University of Zagreb. Published on the internet: http://hirc.botanic.hr/fcd (hozzáférés: 2023. december).
Nyman C. F. 1889–90: Conspectus Florae Europaeae. Supplementum II(1). Additamenta. Emendationes. Observationes. Commentarius. Index. Typis Officinae Bohlinianae, Örebro, 404 pp.
Pančić J. 1856: Verzeichniss der in Serbien wildwachsenden Phanerogamen, nebst den Diagnosen einiger neuer Arten. Verhandlungen der zoologisch-botanischen Vereins in Wien 6: 475–598.
Pignatti S., Guarino R., La Rosa M. 2017–2019: Flora d’Italia, 2. ed. Vol. 1–4. Edagricole, Edizioni Agricole di New Business Media, Bologna, 1120 pp., 1196 pp., 1312 pp., 1200 pp.
POWO 2024: Plants of the World Online. Facilitated by the Royal Botanic Gardens, Kew. Published on the Internet; http://www.plantsoftheworldonline.org/ (hozzáférés: 2024. február–március).
Schur F. 1851: Über die siebenbürgischen Eichenarten. Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaft en zu Hermannstadt 2(11): 174.
Schwarz O. 1937: Monographie der Eichen Europas und des Mittelmeergebietes. I. Textband. II. Atlas der Blattformen. Lieferung 1–4. Fedde’s Repertorium specierum novarum regni vegetabilis, Sonderbeiheft D., Selbstverlag, Berlin–Dahlem, 200 pp. + Tab. I–LXIV.
Simkovics (Simonkai) L. 1883: Quercus haynaldiana n. sp. s egyszersmind összes hazai tölgyfáink. Magyar Növénytani Lapok 7(76–77): 63–71.
Simonkai L. 1886: Kérelem hazánk erdészeihez I. Erdészeti Lapok 25(7): 565–572.
Simonkai L. 1887: A magyar tölgyfák fajai és azok jellemvonásai I. Erdészeti Lapok 26(4): 282–296.
Simonkai L. 1890: Hazánk tölgyfajai és tölgyerdei – Quercus et querceta Hungariae. A M. T. Akadémia Mathematikai és Természettudományi Állandó Bizottságának külön kiadványa, Budapest, 40 pp. + 10 tab.
Soó R. 1969: Species et combinationes novae florae Europae praecipue Hungariae VIII. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 15(3–4): 335–345.
Soó R. 1970: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 614 pp.
Stafleu F. A., Cowan R. S. 1976–1988: Taxonomic literature. A selective guide to botanical publications and collections with dates, commentaries and types. 2. ed. Vol. I–VII. Bohn, Scheltema & Holkema, Utrecht/Antwerpen.
Stearn W. T. 2013: Botanical Latin. Fourth edition. Timber Press, Portland, Oregon, 546 pp.
Thiers B. 2024 (continuously updated): Index herbariorum: a global directory of public herbaria and associated staff. New York Botanical Garden’s virtual herbarium. http://sweetgum.nybg.org/science/ih/ (hozzáférés: 2024. február).
Tropicos 1982–: Tropicos v. 3.2.3., botanical information system at the Missouri Botanical Garden. Published on the Internet; https://tropicos.org (hozzáférés: 2022. február–március).
Turland N. J. 2019: The Code Decoded. A user’s guide to the International Code of Nomenclature for algae, fungi, and plants. Second edition. Pensoft Publishers, Sofia, 196 pp. https://doi.org/10.3897/ab.e38075
Turland N. J., Wiersema J. H., Barrie F. R., Greuter W., Hawksworth D. L., Herendeen P. S., Knapp S., Kusber W.-H., Li D.-Z., Marhold K., May T. W., McNeill J., Monro A. M., Prado J., Price M. J., Smith G. F. (eds) 2018: International Code of Nomenclature for algae, fungi, and plants (Shenzhen Code) adopted by the Nineteenth International Botanical Congress Shenzhen, China, July 2017. Regnum Vegetabile 159. Glashütten: Koeltz Botanical Books. https://doi.org/10.12705/Code.2018
Vereecke P. 2022: Some Eastern European oak hybrids and their names. International Oaks – The Journal of the International Oak Society 33: 51–62.
WCVP 2024: World Checklist of Vascular Plants, version 2.0. Facilitated by the Royal Botanic Gardens, Kew. Published on the Internet; http://wcvp.science.kew.org/about-wcvp (hozzáférés: 2024. február–március).
WFO 2024: World Flora Online. Published on the Internet; http://www.worldfloraonline.org/ (hozzáférés: 2024. február–március).
Wiersema J. H., Turland N. J., Barrie F. R., Greuter W., Hawksworth D. L., Herendeen P. S., Knapp S., Kusber W.-H., Li D.-Z., Marhold K., May T. W., McNeill J., Monro A. M., Prado J., Price M. J., Smith G. F. (eds) 2018 (continuously updated): International Code of Nomenclature for algae, fungi, and plants (Shenzhen Code) adopted by the Nineteenth International Botanical Congress Shenzhen, China, July 2017: Appendices I–VII.; https://naturalhistory2.si.edu/botany/codes-proposals/ (hozzáférés: 2022. január – 2024. március).
