Overview and analysis of Hungarian forest-naturalness assessment methods

  • László Zoltán Department of Plant Systematics, Ecology and Theoretical Biology, ELTE Eötvös Loránd University, 1117 Budapest, Pázmány Péter stny. 1/C, Hungary https://orcid.org/0000-0003-0492-3956
  • Tibor Standovár Department of Plant Systematics, Ecology and Theoretical Biology, ELTE Eötvös Loránd University, 1117 Budapest, Pázmány Péter stny. 1/C, Hungary https://orcid.org/0000-0002-4686-3456
Keywords: hemeroby, MAES-HU, National Forestry Database, naturalness, Naturalness Index, TERMERD

Abstract

A harmonized European method aimed to estimate forest naturalness has not yet been developed. Every country and research group has its own (forest) naturalness assessment method. We consider the naturalness assessment legislation and method of the Czech Republic to be exemplary, therefore we present it in detail. In Hungary, the assessment of forest naturalness has a history of several decades which we review in this paper. We briefly present the methods and compare their set of variables in detail. During the literature research, we found that firstly the botanists provided information about the degradation of the investigated habitats with phytosociology-related indicators. The foresters also took management aspects into account to develop their own methods. The methodological efforts culminated in the creation of the Assessing Forest Naturalness in Hungary (TERMERD) project, as it had the most comprehensive set of variables and the largest (nationwide) assessment carried out. Almost every following new method consisted of the revision, development, or simplification of it. As a result of the TERMERD project, the Forest Act of 2009 stipulated that it is mandatory to determine the Naturalness Index (TERMMUT) for every forest subcompartment. The methodology of the TERMMUT is not carefully published, and its calculation is burdened with significant subjectivity. During the comparison with the legislation of the Czech Republic, we found that the Hungarian nomenclature is not compatible with international standards. One possible solution to the TERMMUT problem would be to evaluate the naturalness of our forests on a national level, using a completely different, sufficiently validated method, and to provide these results abroad.

References

'2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900037.tv

Adam D., Hort L., Janík D., Král K., Šamonil P., Unar P., Vrška T. 2017: Metodika stanovení přirozenosti lesů v ČR. Výzkumný ústav Silva Taroucy pro krajinu a okrasné zahradnictví, v.v.i. odbor ekologie lesa, Brno, 33 pp. https://www.mzp.cz/C1257458002F0DC7/cz/stanoveni_prirozenosti_lesu/$FILE/OZCHP-metodika_prirozenost_2018_final-20180503.pdf

Agócs J. 1995: A degradáltság mérési lehetőségei. Erdészeti Lapok 130(2): 51–52.

Anonymus 2009: Útmutató az erdők természetességi állapotának meghatározásához. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatósága, Budapest, 8 pp.

Bartha D. 1994: A magyarországi erdők degradáltsága. Erdészeti Lapok 129(12): 366–367.

Bartha D. 1995: Még mindig a degradáltságról. Erdészeti Lapok 130(2): 53.

Bartha D. 2005: A magyarországi erdők természetességének vizsgálata. MTA doktori értekezés. Kézirat. 187 pp. + 10 Függelék. https://real-d.mtak.hu/314/1/Bartha_D%C3%A9nes.pdf

Bartha D. 2006: Az erdők természetességének értékelő módszerei. Természetvédelmi Közlemények 12: 47–77.

Bartha D., Bölöni J., Ódor P., Standovár T., Szmorad F., Tímár G. 2003: A magyarországi erdők természetességének vizsgálata. Erdészeti Lapok 138(3): 73–75.

Bartha D., Gálhidy L. (szerk.) 2007: A magyarországi erdők természetessége. WWF füzetek 27. WWF Magyarország, Budapest, 44 pp.

Bartha D., Király G., Molnár Zs. 2002: A botanikus szakma nagy terve: Magyarország természetes növényzeti örökségének felmérése és összehasonlító értékelése. In: Salamon-Albert É. (szerk.) Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón – Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. PTE Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 309–342.

Bartha D., Standovár T., Tímár G. 2010: Erdőtermészetesség-értékelő. Erdészeti Lapok 145(1): 13–15.

Bartha D., Szmorad F., Tímár G. 1998: A magyarországi erdők természetességének erdőrészlet szintű értékelési lehetősége. Erdészeti Lapok 133(3): 74–77.

Begehold H., Rzanny M., Winter S. 2016: Patch patterns of lowland beech forests in a gradient of management intensity. Forest Ecology and Management 360: 69–79. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2015.10.021

Bölöni J. 2008: Natura 2000 monitorozási adatlap: erdők extenzív felmérése; Kitöltési útmutató; Kiértékelési útmutató. In: Horváth A., Bartha S., Bölöni J. (szerk.) A Natura 2000 élőhely monitorozó protokollok kidolgozása és tesztelése. Struktúra és funkció protokoll. – Kutatási jelentés a „Madárvédelmi (79/409/EGK) és az Élőhelyvédelmi (92/43/EGK) irányelveknek megfelelő monitorozás előkészítése (2006/018–176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt)” keretében. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 101–103, 127–139.

Bölöni J., Bartha D., Standovár T., Ódor P., Kenderes K., Aszalós R., Bodonczi L., Szmorad F., Tímár G. 2005: A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I. Erdészeti Lapok 140(5): 152–154.

Bončina A., Klopčič M., Simončič T., Dakskobler I., Ficko A., Rozman A. 2017: A general framework to describe the alteration of natural tree species composition as an indicator of forest naturalness. Ecological Indicators 77: 194–204. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2017.01.039

Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. KTM-OTVH és JPTE kiadványa, Pécs, pp. 1–27.

Brümelis G., Jonsson B. G., Kouki J., Kuuluvainen T., Shorohova E. 2011: Forest naturalness in northern Europe: perspectives on processes, structures and species diversity. Silva Fennica 45(5): 807–821. https://doi.org/10.14214/sf.446

Chiarucci A., Piovesan G. 2020: Need for a global map of forest naturalness for a sustainable future. Conservation Biology 34(2): 368–372. https://doi.org/10.1111/cobi.13408

Corezzola S., D’Andrea E., Zapponi L. 2016: Indicators of sustainable forest management: A European overview. Annals of Silvicultural Research 40(1): 32–35.

Ćosović M., Bugalho M. N., Thom D., Borges J. G. 2020: Stand structural characteristics are the most practical biodiversity indicators for forest management planning in Europe. Forests 11(3): 343. https://doi.org/10.3390/f11030343

Czájlik P. 2009: Kékes-Észak erdőrezervátum és térségének története: egy őserdőfragmentum fennmaradása. In: Borhidi A., Horváth F. (szerk.) Az erdőrezervátum-kutatás eredményei 3. Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 7–94.

Erdős L., Bátori Z., Penksza K., Dénes A., Kevey B., Kevey D., Magnes M., Sengl P., Tölgyesi Cs. 2017: Can naturalness indicator values reveal habitat degradation? A test of four methodological approaches. Polish Journal of Ecology 65(1): 1–13. https://doi.org/10.3161/15052249PJE2017.65.1.001

Erdős L., Bede-Fazekas Á., Bátori Z., Berg C., Kröel-Dulay Gy., Magnes M., Sengl P., Tölgyesi Cs., Török P., Zinnen J. 2022: Species-based indicators to assess habitat degradation: Comparing the conceptual, methodological, and ecological relationships between hemeroby and naturalness values. Ecological Indicators 136: 108707. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2022.108707

Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 374 pp.

Gao T., Hedblom M., Emilsson T., Nielsen A. B. 2014: The role of forest stand structure as biodiversity indicator. Forest Ecology and Management 330: 82–93. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2014.07.007

Grabherr G., Koch G., Kirchmeir H., Reiter K. 1998: Hemerobie österreichischer Waldökosysteme – Veröff entlichungen des Österreichischen MaB-Programms, Band 17. Universitätsverlag Wagner, Innsbruck, 493 pp.

Grime J. P. 1979: Primary strategies in plants. Transactions of the Botanical Society of Edinburgh 43(2): 151–160. https://doi.org/10.1080/03746607908685348

Hirschmugl M., Sobe C., Di Filippo A., Berger V., Kirchmeir H., Vandekerkhove K. 2023: Review on the possibilities of mapping old-growth temperate forests by remote sensing in Europe. Environmental Modeling and Assessment 28(5): 761–785. https://doi.org/10.1007/s10666-023-09897-y

Horváth A., Bartha S., Virágh K., Somodi I., Szitár K., Molnár Zs., Bölöni J., Biró M., Kovács-Láng E., Török K. 2009: Monitorozási protokollok kialakítása a természetvédelem és az agrárkörnyezetgazdálkodás országos programjai számára. In: Török K., Kovácsné Láng E. (szerk.) Válogatás az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet kutatási eredményeiből 2009. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 37–44.

Horváth F., Molnár Cs., Ortmann-né Ajkai A., Csicsek G., Szabó G., Zimmermann Z., Lukács M., Bölöni J. 2017: Natura 2000 erdei élőhelytípusok szerkezet és funkció monitorozási módszere a Pannon életföldrajzi régióban. Természetvédelmi Közlemények 23: 24–49. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2017.23.24

Horváth F., Csicsek G., Király G., Varga I., Szigetvári Cs. 2019: Aktualizált erdőtermészetesség szempontú értékelési módszer a Pannon életföldrajzi régió Natura 2000 erdei élőhelytípusainak szerkezet és funkció monitorozása (N2K2019) alapján. Kutatási jelentés, 19 pp.

Jérôme R. 1995: Degradáltak erdeink? Erdészeti Lapok 130(2): 50.

Kenderes K., Tímár G., Ódor P., Bartha D., Standovár T., Bodonczi L., Bölöni J., Szmorad F., Aszalós R. 2007: A természetvédelem hatása középhegységi erdeinkre. Természetvédelmi Közlemények 13: 69–80.

Koloszár J. 1995: Valóban ennyire degradáltak erdeink? Erdészeti Lapok 130(2): 48.

Kunttu P., Junninen K., Kouki J. 2015: Dead wood as an indicator of forest naturalness: A comparison of methods. Forest Ecology and Management 353: 30–40. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2015.05.017

Laarmann D., Korjus H., Sims A., Stanturf J. A., Kiviste A., Köster K. 2009: Analysis of forest naturalness and tree mortality patterns in Estonia. Forest Ecology and Management 258S: S187–S195. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2009.07.014

Madas K. 1997: Fejlesztési lehetőségek a körzeti erdőtervezésben. Erdészeti Lapok 132(12): 383–384.

Molnár Zs., Biró M., Botta-Dukát Z., Illyés E., Seregélyes T., Timár G. 2003: Magyarországi Élőhely-térképezési Adatbázisának (MÉTA) térképezési módszertani és Adatlapkitöltési Útmutatója (AL-KÚ) 3.3. Kézirat. Vácrátót, 54 pp. https://novenyzetiterkep.hu/alku/

Molnár Zs., Bartha S., Seregélyes T., Illyés E., Botta-Dukát Z., Tímár G., Horváth F., Révész A., Kun A., Bölöni J., Biró M., Bodonczi L., Deák J. Á., Fogarasi P., Horváth A., Isépy I., Karas L., Kecskés F., Molnár Cs., Ortmann-né Ajkai A., Rév Sz. 2007: A grid-based, satellite-image supported, multi-attributed vegetation mapping method (MÉTA). Folia Geobotanica 42(7): 225–247. https://doi.org/10.1007/BF02806465

Németh F., Seregélyes T. 1989: Természetvédelmi információs rendszer: Adatlap kitöltési útmutató. Kézirat, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 46 pp.

Pápai G. 1995: D=√TxN? Erdészeti Lapok 130(2): 53.

Peterken G. F. 1981: Woodland conservation and management. Springer, Dordrecht, 328 pp. https://doi.org/10.1007/978-94-009-4854-9

Peterken G. F. 1996: Natural woodland: Ecology and conservation in northern temperate regions. Cambridge University Press, Cambridge, 540 pp.

Rackham O. 1980: Ancient woodland – its history, vegetation and uses in England. Edward Arnold Ltd., London, 402 pp.

Roberge J.-M., Angelstam P., Villard M.-A. 2008: Specialised woodpeckers and naturalness in hemiboreal forests – Deriving quantitative targets for conservation planning. Biological Conservation 141(4): 997–1012. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2008.01.010

Sabatini F. M., Burrascano S., Keeton W. S., Levers C., Lindner M., Pötzschner F., Verkerk P. J., Bauhus J., Buchwald E., Chaskovsky O., Debaive N., Horváth F., Garbarino M., Grigoriadis N., Lombardi F., Marques Duarte I., Meyer P., Midteng R., Mikac S., Mikoláš M., Motta R., Mozgeris G., Nunes L., Panayotov M., Ódor P., Ruete A., Simovski B., Stillhard J., Svoboda M., Szwagrzyk J., Tikkanen O. P., Volosyanchuk R., Vrška T., Zlatanov T., Kuemmerle T. 2018: Where are Europe’s last primary forests? Diversity and Distributions 24(10): 1426–1439. https://doi.org/10.1111/ddi.12778

Šaudytė S., Karazija S., Belova O. 2005: An approach to assessment of naturalness for forest stands in Lithuania. Baltic Forestry 11(1): 39–45.

Sengl P., Magnes M., Erdős L., Berg C. 2017: A test of naturalness indicator values to evaluate success in grassland restoration. Community Ecology 18(2): 184–192. https://doi.org/10.1556/168.2017.18.2.8

Seregélyes T., Csomós Á. 1995: Hogyan készítsünk vegetációtérképeket. In: Szmorad F., Tímár G. (szerk.) Tilia Vol. I. Növénytársulástani és -ökológiai tanulmányok. Erdészeti és Faipari Egyetem, Növénytani Tanszék, Sopron, pp. 158–169.

Simon T. 1988: A hazai edényes flóra természetvédelmi-érték besorolása. Abstracta Botanica 12: 1–23.

Sódor M., Madas K. 1998: Az erdők természetességének értékelése az erdőtervezés során. In: Solymos R. (szerk.) Természetközeli erdő- és vadgazdaság, környezetbarát fagazdaság. Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya Erdészeti Bizottsága, Budapest, pp. 20–41.

Stachura-Skierczyńska K., Kosiński Z. 2016: Do factors describing forest naturalness predict the occurrence and abundance of middle spotted woodpecker in different forest landscapes? Ecological Indicators 60: 832–844. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2015.08.020

Standovár T., Zoltán L., Tanács E. 2019: Erdők állapotának biológiai szempontú értékelése az Északi-Középhegység erdeinek példáján. In: Dévai Gy., Tardi J. (szerk.) A biodiverzitásról másképp 4. Kiüresedő magyar erdők?! Geobook Hungary Kiadó, Szentendre, pp. 20–22.

Standovár T., Csóka P., Hirka A., Szabados I., Csóka Gy. 2022: Erdők a világban, Európában és Magyarországon. OEE Szaktudás Füzetek 2. A 160 éves Erdészeti Lapok tematikus különszáma. Országos Erdészeti Egyesület, Budapest, 40 pp.

Szegleti Zs., Csicsek G., Szabó G., Zimmermann Z., Bölöni J., Horváth F. 2017: Erdőtermészetesség szempontú értékelési módszer a Pannon életföldrajzi régió Natura 2000 erdei élőhelytípusainak szerkezet és funkció monitorozása alapján. Természetvédelmi Közlemények 23: 100–117. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2017.23.100

Szmorad F. 1999: Ismét az erdők természetességi állapotának értékeléséről… Erdészeti Lapok 134(1): 7–9.

Szodfridt I. 1995: Hallgattassék meg a termőhely is. Erdészeti Lapok 130(2): 49–50.

Tanács E., Barton I., Belényesi M., Burai P., Czimber K., Király G., Kristóf D. 2017: Távérzékelt adattípusok felhasználásának lehetőségei az erdőállapot-értékelésben. In: Standovár T., Bán M., Kézdy P. (szerk.) Erdőállapot-értékelés középhegységi erdeinkben. Rosalia 9. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 37–107.

Tanács E., Bede-Fazekas Á., Csecserits A., Kisné Fodor L., Pásztor L., Somodi I., Standovár T., Zlinszky A., Zsembery Z., Vári Á. 2022: Assessing ecosystem condition at the national level in Hungary – indicators, approaches, challenges. One Ecosystem 7: e81543. https://doi.org/10.3897/oneeco.7.e81543

Tanács E., Belényesi M., Lehoczki R., Pataki R., Petrik O., Standovár T., Pásztor L., Laborczi A., Szatmári G., Molnár Zs., Bede-Fazekas Á., Somodi I., Kristóf D., Kovács-Hostyánszki A., Török K., Kisné Fodor L., Zsembery Z., Friedl Z., Maucha G. 2021: Compiling a high-resolution country-level ecosystem map to support environmental policy: methodological challenges and solutions from Hungary. Geocarto International 37(25): 8746–8769. https://doi.org/10.1080/10106049.2021.2005158

Tanács E., Standovár T. 2021: Erdők. In: Tanács E., Kisné Fodor L. (szerk.) A hazai ökoszisztémák állapota − Az általános ökoszisztémaállapot-indikátorok országos térképezésének módszertana és eredményei. Agrárminisztérium, Budapest, pp. 57–75.

Varga I., Mesterházy A., Szigetvári Cs. (szerk.) 2021: Módszertani kézikönyv a hazánkban előforduló közösségi jelentőségű élőhelytípusok szerkezet és funkció szerinti értékeléséhez. Agrárminisztérium, Budapest, 252 pp.

Vári Á., Tanács E., Tormáné Kovács E., Kalóczkai Á., Arany I., Czúcz B., Bereczki K., Belényesi M., Csákvári E., Kiss M., Fabók V., Kisné Fodor L., Koncz P., Lehoczki R., Pásztor L., Pataki R., Rezneki R., Szerényi Zs., Török K., Zölei A., Zsembery Z., Kovács-Hostyánszki A. 2022: National ecosystem services assessment in Hungary: Framework, process and conceptual questions. Sustainability 14(19): 12847. https://doi.org/10.3390/su141912847

Vrška T., Král K., Adam D., Hort L., Unar P. 2020: Forest naturalness assessment in the Czech Republic. COP6 – 6th Meeting of the Conference of the Parties to the Carpathian Convention. Online, 2020. nov. 25., előadás. http://www.carpathianconvention.org/tl_files/carpathiancon/Downloads/03%20Meetings%20and%20Events/Working%20Groups/Sustainable%20Forest%20Management/6th%20meeting/Forest_naturalness_asessessment_CZ.pdf

Vu Ho K., Kröel-Dulay Gy., Tölgyesi Cs., Bátori Z., Tanács E., Kertész M., Török P., Erdős L. 2023: Non-native tree plantations are weak substitutes for near-natural forests regarding plant diversity and ecological value. Forest Ecology and Management 531: 120789. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2023.120789

Vyhláška č. 64/2011: Vyhláška o plánech péče, o podkladech k vyhlašování, evidenci a označování chráněných území. https://www.zakonyprolidi.cz/cs/2011-64

Vyhláška č. 45/2018: Vyhláška o plánech péče, zásadách péče a podkladech k vyhlašování, evidenci a označování chráněných území. https://www.zakonyprolidi.cz/cs/2018-45

Walz U., Stein C. 2014: Indicators of hemeroby for the monitoring of landscapes in Germany. Journal for Nature Conservation 22(3): 279–289. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2014.01.007

Winter S. 2012: Forest naturalness assessment as a component of biodiversity monitoring and conservation management. Forestry 85(2): 293–304. https://doi.org/10.1093/forestry/cps004

Winter S., Höfler J., Michel A. K., Böck A., Ankerst D. P. 2015: Association of tree and plot characteristics with microhabitat formation in European beech and Douglas-fir forests. European Journal of Forest Research 134(2): 335–347. https://doi.org/10.1007/s10342-014-0855-x

Zinnen J., Spyreas G., Erdős L., Berg C., Matthews J. W. 2021: Expert-based measures of human impact to vegetation. Applied Vegetation Science 24(1): 1–13. https://doi.org/10.1111/avsc.12523

Zoltán L., Tanács E., Standovár T. 2023: Validation and limitations of large-scale forest condition indicators – An example from Hungary. Ecological Indicators 154: 110539. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2023.110539

Published
2024-11-27
How to Cite
Zoltán L., & Standovár T. (2024). Overview and analysis of Hungarian forest-naturalness assessment methods. Botanikai Közlemények, 111(2), 245-267. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2024.111.2.245
Section
Review