Hungarian herbaria 15. Herbarium of the Balaton Museum (KBM) in Keszthely
Abstract
Our aim was to digitalize and publish information on the vascular herbarium of the Balaton Museum in Keszthely (provisional acronym: KBM) in order to provide easier acces to the data. The KBM is divided into four sub-collections: 1) collection of the late grammar school of Keszthely (KGH), 2) collection of Rezső Soó originated from the region Lake Balaton, 3) János Tuzson: Flora Exsiccata Planitiei Hungaricae and 4) collection of Miklós Frech’. All of the herbarium sheets were documented by digital photographs and after that all data from the labels were recorded in an MS Excel spreadsheet. The KBM consists of ca. 9000 specimens, among which the number of informative specimens is only 6563 and merely half of them originates from the Pannonian region. The most productive period of the collection’s history spanned between 1818 and 1981. The number of specimens of the KGH is ca. 6000, the Soó’s collection is 1585, the Frech’s collection is 852 and the Tuzson’s exsiccata is 673. Most of the sheets originated from Hungary (except for the majority of specimens of the KGH). The earliest collection was the KGH’s (1810–1920’s), then Soó's and Tuzson's collection (1920–30’s), and last was the Frech’s sub-collection (1950–80’s). The collection represents mainly the region of the Lake Balaton: most of the Hungarian specimens of Soó, Frech’ and KGH derives from there. The title is often inaccurate and in several cases only a geographical or historical region is shown as habitat on the labels of the foreign material of the KGH.
References
Barkworth M. E., Murrell Z. E. 2012: The US Virtual Herbarium: working with individual herbaria to build a national resource. ZooKeys 209: 55–73. http://dx.doi.org/10.3897/zookeys.209.3205
E. Vojtkó A., Takács A., Molnár V. A. & Vojtkó A. 2014: Herbarium database of the vascular collection of Eszterházy Károly College (EGR). Kitaibelia 19(2): 339–348.
Funk V. 2003: The importance of herbaria. Plant Science Bulletin 4: 94–95.
Gallé L. 1974: Magyar herbáriumok 11. A keszthelyi Vajda János gimnázium zuzmógyűjteménye. Botanikai Közlemények 61(1): 41–42.
Gebhard J. N. 1821: Verzeichniß der von dem Jahre 1804 bis 1819 auf meinen botanischen Reisen durch und in der Steyermark selbst beobachteten gesammelten, und, bis auf wenige, bereits in meinen Centurien getrocknet gelieferten Pflanzen; mit der Angabe ihrer Standorte, Blüthezeit, Dauer, und des so viel als bisher bekannt gewordenen Nutzens oder Schadens; nebst der gebräuchlichen pharmaceutischen Benennung.– Grätz.
Gyulai F. 1999–2000: In memorian Frech’ Miklós (1931–1997). Botanikai Közlemények 86–87(1–2): 39–41.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, pp. 616.
Nagy Z. 2007: Tuzson János: „A Magyar Alföld Növényeinek Gyűjteménye” – exsiccatum feldolgozás a Nyíregyházi Főiskola Herbáriumában. Szakdolgozat. Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Növénytani Tanszék, Debrecen, pp. 40.
Petánovics K. 1987: Vállus. Egy summásfalu néprajza (Néprajzi Tanulmányok). Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 363.
Priszter Sz. 1959: Magyar herbáriumok 1. A keszthelyi általános gimnázium herbáriuma. Botanikai Közlemények 48(1–2): 109–113.
Seregin A. P. 2016: Making the Russian Flora Visible: Fast Digitisation of the Moscow University Herbarium (MW) in 2015. Taxon 65(1): 205–207. http://dx.doi.org/10.12705/651.29
Soó R. 1972: Magyar herbáriumok 9. Növénygyűjtéseim 1917–1968. Botanikai Közlemények 59(3): 211–214.
Takács A., Laczkó L. & Molnár V. A. 2013: A herbáriumok ’új típusú’ felhasználásai. Botanikai Közlemények 100(1–2): 217–238.
Takács A., Nagy T., Fekete R., Lovas-Kiss Á., Ljubka T., Löki V., Lisztes-Szabó Zs. & Molnár V. A. 2014: A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) I.: A „Soó Rezső Herbárium”. Kitaibelia 19(1): 142–155.
Thiers B. 2016: Index Herbariorum: A global directory of public herbaria and associated staff. New York Botanical Garden's Virtual Herbarium. http://sweetgum.nybg.org/science/ih/.
Tulig M., Tarnowsky N., Bevans M., Kirchgessner A., Thiersl B. M. 2012: Increasing the efficiency of digitization workflows for herbarium specimens. ZooKeys 209: 103–113. http://dx.doi.org/10.3897/zookeys.209.3125
Vidéki R. 2004: Tuzson János és a „Magyar Alföld Növényeinek Gyűjteménye" exsiccatum sorozat. In: Összefoglaló értékelés. Kiállítók és Kiállítások. Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VI., Keszthely, 2004. febr. 26–29., p. 72.
