Homokpusztai fekete nyárasok a Tengelici-homokvidéken
Absztrakt
A Tengelici-homokvidék jellegzetes faji összetételű, fekete nyár uralta nyílt erdőfoltjai a kiskunsági borókás nyárasokhoz (Junipero-Populetum albae (Zólyomi ex Soó 1950) Szodfridt 1969) és pusztai tölgyesekhez (Populo canescenti-Quercetum roboris (Hargitai 1940) Borhidi in Borhidi et Kevey 1996) hasonló ökológiai helyzetben fordulnak elő. Az elemzésre alkalmas öt állomány fitoszociológiai vizsgálata szerint a Nagykőrösről és Bugacról származó referenciaanyaghoz viszonyítva jelentősen nagyobb arányban tartalmaznak évelő homokpusztai (Festucetea vaginatae), illetve száraz gyepi (Festuco-Brometea, Festucetalia valesiacae, Festucion rupicolae) fajokat, míg a réti (Molinio-Arrhenatheretea) és délkelet-európai száraz tölgyesek (Quercetea pubescentis-petraeae) karakterfajainak aránya alacsonyabb. A gyom jellegű (Chenopodio-Scleranthea) fajok és idegenhonos növények viszonylag magas aránya az állományok zavart jellegét jelzi. A bináris klaszter és főkoordináta elemzés eredményei szerint a tengelici állományok nagyjából azonos mértékben különböznek a nagykőrösi borókás nyárasoktól és pusztai tölgyesektől. Az eredményekből az a következtetés adódik, hogy a homoki sztyeperdők különböző típusairól jelenleg rendelkezésre álló felvételi anyag nem elegendő arra, hogy a fekete nyáras állományok szüntaxonómiai hovatartozását egyértelműen meg tudjuk határozni.
Hivatkozások
Babos I. 1955: A nyárfások homokbuckán előforduló megjelenési formái. Erdészeti Kutatások 4: 31–87.
Bartha D., Bús M., Horváth T. 2004: Az év fája – 2004 – a fekete nyár (Populus nigra L.). Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, 8 pp.
Becking R. W. 1957: The Zürich-Montpellier School of Phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. https://doi.org/10.1007/bf02872328
Biró M. 2003: Pillantás a múltba: A Duna-Tisza közi homokbuckások tájtörténete az elmúlt kétszázötven évben. In: Molnár Zs. (szerk.): A Kiskunság száraz homoki növényzete. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 30–33.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. The forest vegetation. In: Borhidi A. (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Boros Á. 1953: A Mezőföld növényföldrajzi vázlata. Földrajzi Értesítő 2: 234–250.
Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensoziologie. Grundzüge der Vegetationskunde. Ed. 3. Springer Verlag, Wien, 865 pp. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Fekete G. 1992: The holistic view of succession reconsidered. Coenoses 7: 21–29.
Fekete G. 1997: Borókás-nyárasok. In: Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.). Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp.159–160.
Fekete G. 1999: Nyáras-borókás (Junipero-Populetum albae /Zólyomi ex Soó 1950/ Szodfridt 1969). In: Borhidi A., Sánta A. (szerk.) Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 273–276.
Grubov V. I. 2001: Key to the vascular plants of Mongolia. Science Press, Enfield, New Hampshire.
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Taxonlista és attribútum-állomány. Vácrátót, 267 pp.
Kárpátiová V., Kárpáti I., Krippelová T., Krippel E. 1961: Spoločenstvo topola bieleho a borievky obyčajnej pri Šturove. Biologia 16: 481–492.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary). Die Wälder von Ungarn. Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
Kevey B. 2015: A Tengelici-homokvidék zárt homoki tölgyesei (Polygonato latifolii-Quercetum roboris Borhidi in Borhidi ez Kevey 1996). Natura Somogyiensis 27: 5–36.
Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8-10. (Összefoglalók), p. 74.
Kevey B., Lendvai G. 2015: A Tengelici-homokvidék gyertyános-tölgyesei (Convallario-Carpinetum Kevey 2008). Natura Somogyiensis 26: 6–38.
Kontra L. 1979: Erdészet, vadászat, halászat. In: Tóth K. (szerk.). Nemzeti park a Kiskunságban. Natura, Budapest, pp. 380–400.
Lavrenko E. M. 1970: Provincialnoje razgyelenyije Pricsornomorszko-Kazahsztanszkoj Podoblasztyi sztyepnoj oblasztyi Evrazii. Botanyicseszkij Zsurnal 55: 609–625.
Lendvai G. 1990: A Tengelici-homokvidék északi részének vegetációja (áttekintés). Botanikai Közlemények 77(1-2): 9–16.
Lendvai G., Horváth A., Kevey B. 2014: Tatárjuharos tölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957) a Mezőföldön. Botanikai Közlemények 101: 145–188.
Lőkös L. (szerk.) 2001: Diaria Itinerum Pauli Kitaibelii III. 1805-1817. Hungarian Natural History Museum, Budapest. pp. 271–327.
Máté A. 2014: 91NO Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae). In: Haraszthy L. (szerk.) Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Alapítvány, Csákvár, pp. 921–926.
Molnár Zs., Fekete G., Rédei T., Kröel-Dulay Gy., Vidéki R., Tímár G. 2011: M5 – Homoki borókás-nyárasok. In: Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) Magyarország élőhelyei. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 348–351.
Podani J. 2001: SYN-TAX 2000 Computer Programs for Data Analysis in Ecology and Systematics. Scientia, Budapest, 53 pp.
Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest, 892 pp.
Siskin B. K., Bobrov J. G. (eds) 1933-1964: Flora SzSzSzR. vols. I.–XXX. Izdatyelsztvo Akagyemii Nauk, Moszkva.
Soó R. 1958: Die Wälder des Alföld. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 4: 351–381.
Soó R. 1962: Növényföldrajz. Tankönyvkiadó, Budapest, 180 pp.
Soó R. 1964-1980: Magyarország flórájának és vegetációjának rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. 1-6. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Soó R. 1970: Magyarország flórájának és vegetációjának rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. 4. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 546–547.
Szodfridt I. 1969: Borókás-nyárasok Bugac környékén. Botanikai Közlemények 56(3): 159–165.
Szodfridt I. 1979: Borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae). In: Tóth K. (szerk.) Nemzeti park a Kiskunságban. Natura, Budapest, pp. 217–219.
Tutin T. G., Burges N. A., Edmondson J. R., Chater A. O., Heywood V. H., Moore D. M., Valentine D. H., Akeroyd J. R., Walters S. M., Webb D. A., Newton M. E., Mill R. R. (eds) 1964–1980: Flora Europaea, vols. I-V. Cambridge University Press, Cambridge.
Varga Z., Borhidi A., Fekete G., Debreczi Zs., Bartha D., Bölöni J., Molnár A., Kun A., Molnár Zs., Lendvai G., Szodfridt I., Rédei T., Facsar G., Sümegi P., Kósa G., Király G. 2000: Az erdőssztyepp fogalma, típusai és jellemzésük. In: Molnár Zs, Kun A. (szerk.). Alföldi erdőssztyepp-maradványok Magyarországon. WWF Füzetek 15. pp. 7–19.
Wagner J. 1914: A Delibláti kincstári homokpuszta növényvilága. Erdészeti Kísérletek 14: 235–289.
Zólyomi B. 1958: Budapest és környékének természetes növénytakarója. In: Pécsi M., Marosi S. (szerk.) Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 511–642.
http1: https://mapire.eu./hu/map/secondsurvey-hungary. Utolsó hozzáférés: 2021. február 10.
http2: légifotó 1967-0032-8036. https://www.fentrol.hu/hu. utolsó hozzáférés: 2021. február 10.
http3: légifotó 1965-0438-2113. in: https://www.fentrol.hu/hu. utolsó hozzáférés: 2021. február 10
