A Linaria biebersteinii Bess. és a L. angustissima (Lois.) Borbás részleges földrajzi és virágzásfenológiai elkülönülése a Kárpát-medencében
Absztrakt
E dolgozatban a Linaria szekcióba tartozó Linaria biebersteinii és L. angustissima kárpát-medencei elterjedését és virágzásfenológiáját elemeztem a Magyar Természettudományi Múzeum herbáriuma, valamint saját megfigyeléseim alapján. Arra kerestem választ, hogy van-e köztük különbség a fentiek tekintetében, és fennáll-e kereszteződésük lehetősége a Kárpát-medencében.
A két faj kárpát-medencei előfordulási helyeit ellenőrzött herbáriumi példányok lelőhelyadatai és saját terepi megfigyeléseim és gyűjtéseim alapján tájegységenként részleteztem, illetve térképen összegeztem. Virágzásfenológiájuk meghatározását kizárólag herbáriumi példánnyal dokumentált adatok alapján végeztem, a gyűjtési időpont és a begyűjtött példányok fenológiai állapota szerint, úgy, hogy az azonos időpontban és azonos helyen gyűjtött példányok közül csak egyet vettem figyelembe. A virágzási valószínűségeket a gyűjtési időpontok alapján egy egyszerű statisztikai modell segítségével becsültem.
Az eredmények szerint a két faj elterjedése és virágzásának ideje jelentősen, de nem teljesen különbözik. A L. biebersteinii előfordulása csak az erdélyi Mezőségre és a Nagyalföldre korlátozódik, míg a L. angustissima elsősorban a Kárpátok előhegyein és alacsonyabb régióiban fordul elő. Elterjedési területük a Nagyalföld egyes részein és a Mezőség nyugati szélén azonban részlegesen átfed, így földrajzi izolációjuk nem teljes. A L. angustissima virágzási idejének kezdete és csúcsa 4-5 héttel megelőzi a L. biebersteinii-ét, de csúcsvirágzását követően virágzásuk átfedése nagymértékű. Ezek alapján a két faj közti hibridizáció lehetősége a Kárpát-medencén belül nem zárható ki.
Hivatkozások
Arnold M. L. 1997: Natural hybridization and evolution. Oxford University Press, Oxford, 232 pp.
Ascherson P. 1866: Néhány magyar növényről. In: Kanka K., Rómer F., Rózsay J. (szerk.) A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1965. augusztus 28-tól September 2-ig Pozsonyban tartott XI. nagygyülésének történeti vázlata és munkálatai. Pozsony. pp. 272–279.
Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk.) 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 330 pp.
Besser W. S. J. G. von 1822: Enumeratio Plantarum Hucusque in Volhynia, Podolia, gub. Kiioviensi, Bessarabia cys-tyraica et circa Odessam collectarum, simul cum observationibus in primitias florae Galiciae Austriacae. Typis Josephi Zawadzki universitatis typographi, Vilniae, 111 pp.
Bieberstein M. F. 1819: Flora Taurico-Caucasica. Tomus III. Supplementum continens plantas phanerogamas, per Tauriam atque Caucasum, post edita priora volumina detectas, et in pristina animaduersiones.Typis Academicis, Charkouiae, 655 pp.
Błoński F. 1895. Nowy gatunek lnianki. Wszechswiat 14(22): 347–348.
Borbás V. 1879: Floristicai adatok különös tekintettel a Roripákra. Értekezések a természet tudományok köréből IX., 15: 1–64.
Borbás V. 1902. Apró közlemények. Magyar Botanikai Lapok 1: 117–118.
Chater A. O., Valdés B., Webb D. A. 1972. Linaria. In: Tutin T. G., Burges N. A., Edmondson J. R., Chater A. O., Heywood V. H., Moore D. M., Valentine D. H., Akeroyd J. R., Walters S. M., Webb D. A., Newton M. E., Mill R. R. (eds.) Flora Europaea. vol. 3. Cambridge University Press, Cambridge, pp. 226–236.
Dostál J. 1950: Kvĕtena ČSR. Př í rodově decké nakladatelství , Praha.
Farkas S. (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 419 pp.
Simkovics (Simonkai) L. 1878: Descriptiones plantarum novarum. Új növények leírásai. Természetrajzi Füzetek 2: 143–148.
Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest, 892 pp.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. 2. kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 976 pp.
Soó R. 1937: A Mátrahegység és környékének flórája. (Flora regionis montium Mátra). Magyar Flóraművek I. Editio Instituti Botanici Universitatis Debreceniensis, Debrecen, 89 pp.
Soó R. 1949: Az erdélyi Mezőség flórája. Editio Instituti Botanici Universitatis Debrecen, Debrecen, 127 pp.
Soó R. 1964. Species et combinationes novae florae Europae praecipue Hungariae II. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 10(3–4): 369–376.
Soó R. 1968: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 506 pp.
Soó R. 1970: Species et combinationes novae florae Europae praecipue Hungariae IX. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 16(3–4): 363–372.
Soó R., Máthé I. 1938. A Tiszántúl flórája. Magyar Flóraművek II. Editio Instituti Botanici Universitatis Debreceniensis, Debrecen, 192 pp.
Stebbins G., L. 1950: Variation and evolution in plants. Columbia University Press, New York, 643 pp.
Sutton D. A. 1988: A revision of the tribe Antirrhineae. Oxford University Press, Oxford, 575 pp.
Sztojanov N., Sztefanov B. 1948: Flora na Bulgarija. Sofia, pp. 1022–1025.
Tatár M. 1939. A pannóniai flóra endemikus fajai. Tisia 3: 63–127.
Tóth T., Jakab G. 2003: Adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 8: 89–98.
Valdés B. 1970: Revisión de las especies Europeas de Linaria con semillas aladas. Publ. Univ. Sevilla, Ser. Cienc. 7: 28–56.
Voigt W., Somay L. 2013: Florisztikai adatok Paks környékéről. Kitaibelia 18(1-2): 35–72.
WojewodaW. 1963: Linaria Mill. In: Pawlowski B. (ed.) Flora Polska. Tom. X. Panstowe Wydawnictwo Naukowe, Warsawa, pp. 266–267.
Zólyomi B., Jankó B. 1962: Salvia nutans L. und × S. betonicifolia Ettl. in Ungarn. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungariae 8(1–2): 263–277.