A magyar tölgy (Quercus conferta Kit.) névadásának és leírásának viszontagságos története, az érvényes név felülvizsgálata és megváltoztatása
Absztrakt
A magyar tölgy tudományos nevei az elmúlt jó két évszázadban változó érvényességgel bukkantak fel a szakirodalomban. E tanulmány – a protológusok alapján – valamennyi nevet és leírást alapos elemzés alá vont, s azokat a Nemzetközi Botanikai Nevezéktannal (ICN) vetette egybe. A legfontosabb megállapítás, hogy e faj elfogadott tudományos neve nem a Quercus frainetto Ten., mert e név nyilvánosságra hozatalának éve 1815, hanem a Quercus conferta Kit., amely 1814-ben jelent meg. Több szinonim név érvénytelenül került közlésre, számos név pedig nem a magyar tölgyre vonatkozik.
Hivatkozások
Anon. 1833: Die ungarische Eiche. Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungen No. 30. Forstund Jagdwesen 5: 239–240.
Ascherson P., Graebner P. 1911: Synopsis der mitteleuropäischen Flora. Vol. 4. Verlag von Wilhelm Engelmann, Leipzig, 885 pp. spec. pp. 475–477.
Barrie F. R., Greuter W. 1999: XVI International Botanical Congress: preliminary mail vote and report of Congress action on nomenclature proposals. Taxon 48(4): 771–784.
Bartha D. 2021: An annotated and updated checklist of the Hungarian dendroflora. Acta Botanica Hungarica 63(3–4): 239–296.
Boissier E 1879: Flora Orientalis sive Enumeratio Plantarum in Oriente a Graecia et Aegypto ad Indiae fines hucusque observatarum. Vol. 4. Apud H. Georg Bibliopolam Lugduni, Genevae et Basileae, 1276 pp. spec. p. 1166.
Borbás V. 1884: Dendrologiai apróságok. I. Quercus brevipes és Qu. Hungarica. Erdészeti Lapok 23(2): 152–156.
Borbás V. 1886a: A slavoniai Quercus conferta, meg az alduna-melléki Qu. Hungarica nem egészen ugyanegy. Erdészeti Lapok 25(3): 228–238.
Borbás V. 1886b: Correspondenz. Oesterreichische Botanische Zeitschrift 36(5): 175–176.
Borbás V. 1886c: Die slavonische Quercus conferta und die Qu. Hungarica von der Gegend der Unteren Donau sind nicht ganz identisch. Literaturberichte. Oesterreichische Botanische Zeitschrift 36(8): 282–283.
Borbás V. 1886d: A Quercus Hungarica Hubeny legelső forrása. Erdészeti Lapok 25(7): 549–552.
Borbás V. 1886e: A Quercus conferta Kit. (Qu. Farnetto Tenore), Qu. Haynaldiana Simk., Qu. Hungarica Hubeny, meg a Qu. spectabilis ismeretéről. Erdészeti Lapok 25(9–10): 723–740.
Borbás V. 1887a: Európa nagyobbpikkelyes tölgyeinek összeállítása. Erdészeti Lapok 26(11): 929–944. spec. p. 941.
Borbás V. 1887b: Balanographiai magyarázatok. Erdészeti Lapok 26(4): 348–355.
Borzan Ž. 2001: Imenik drveća i grmlja latinski, hrvatski, engelski, njemački, sa sinonimia. Hrvatske šume, Zagreb, 485 pp.
Brickel C. D., Alexander C., Cubey J. J., David J. C., Hoffman M. H. A., Leslie A. C., Malécot V., Xiaobai Jin (eds) 2016: International code of nomenclature for cultivated plants, 9th Edition. Scripta Horticulturae 18: 1–190.
Camus A. 1936–1938: Les chênes. Monographie du genre Quercus. Tom. I. Texte. Paul Lechevalier, Paris, 686 pp. spec. pp. 627–637.
Chrtek J., Skočdopolová B. 1982: Waldstein’s Collection in Herbarium of the National Museum in Prague. Fossil Imprint / Acta Musei Nationalis Pragae Series B. – Historia Naturalis 38(4): 201–238.
Endlicher S. 1847: Generum Plantarum Supplementum Quartum Pars II. Apud Fridericum Beck, Universitatis Bibliopolam, Vindobonae, 95 pp. spec. p. 24.
Euro+Med 2006–: Euro+Med PlantBase – the information resource for Euro-Mediterranean plant diversity. Published on the Internet; http://ww2.bgbm.org/EuroPlusMed/ (hozzá férés: 2021. február–május)
Fekete L. 1886: A Quercus conferta Kit., a Quercus Hungarica Hubeny és a Quercus Farnetto Ten. ugyanaz. Erdészeti Lapok 25(6): 456–461.
Freyn J. 1877: Die Flora von Süd-Istrien. Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft 27: 241–490. spec. pp. 422–423.
Genaust H. 2005: Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen. 3. Auflage. Nikol Verlag, Hamburg, 701 pp.
Giacomini V. 1962: Ricognizione dell’opera scientifica di Michele Tenore nel primo centenario della morte (1861–1961). Delpinoa, nuova serie, 3: I–LXXV.
Gombocz E. 1935: A magyar botanika történetéhez. Botanikai Közlemények 32: 126–130. spec. p. 126.
Gombocz E. 1945: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii Vol. I–II. Verlag des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums, Budapest, 1083 pp. spec. pp. 541–542.
Gordon G. 1840: Report on the new Species and Varieties of hardy Trees and Shrubs raised in the Horticultural Society’s Gardens since the last Report, made in November, 1839, and published in the ‚’Gardener’s Magazine’’ for 1840. Gardener’s Magazine 16: 631–640. spec. p. 637.
Govaerts R. 1995: (1195-1197) Proposals to conserve or reject three species names in Quercus L. (Fagaceae). Taxon 44(4): 631–633.
Govaerts R., Frodin D. G. 1998: World Checklist and Bibliography of Fagales. The Board of Trustees of the Royal Botanic Gardens, Kew, 408 pp.
Grisebach A. 1844–1846: Spicilegium Florae rumelicae et bithynicae exhibens synopsin plantarum quas in aest. 1839 legit auctor. Vol. 2. Prostat apud Friedricum Vieweg et filium, Brunsvigae, 548 pp. spec. pp. 336–338.
Grisebach A., Schenk A. 1852: Iter hungaricum a. 1852 susceptum. Beiträge zur Systematik der ungarischen Flora. Archiv für Naturgeschichte 18(1): 291–362. spec. p. 353.
Heuffel J. 1850: Beiträge zur Kenntniss der in Ungarn vorkommenden Arten aus der Gattung Quercus Linn. mit im Herbst fallenden Blättern. Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn 1(13): 97–99.
Heuffel J. 1858: Enumeratio Plantarum in Banatu Temesiensi sponte crescentium et frequentius cultarum. Verhandlungen der k.-k. zoologisch-botanischen Gesellschaft in Wien 8: 39–240. spec. p. 196.
Hubeny J. L. 1830: Die Ungarische Eiche (Quercus hungarica). Gemeinnützige Blätter 20(2): 754–757. (Vol. XCV. nov. 28.), 778–781. (Vol. XCVIII. dec. 9.), 786–788. (Vol. XCIX. dec. 12.).
Hubeny J. L. 1831: Die ungarische Eiche (Quercus hungarica). Allgemeines Forst- und Jagd-Journal 1(21): 164–166.
Hubeny J. L. 1832: Die ungarische Eiche. (Nachtrag zu der Beschreibung dieses Baumes in Nr. 21 des Allgemeinen Forst- und Jagdjournals von 1831.) Allgemeines Forst- und Jagd-Journal 2(15): 119.
IPNI 2004–: International Plant Names Index. The Royal Botanic Gardens, Kew, Harvard University Herbaria & Libraries and Australian National Botanic Gardens. Published on the Internet; http://www.ipni.org (hozzáférés: 2021. február–május).
Jávorka S. 1935: Kitaibel herbáriuma – Herbarium Kitaibelianum IV. Annales Musei Nationalis Hungarici Pars Botanica 29: 55–102. spec. pp. 83–87.
Jávorka S. 1957: Kitaibel Pál. Akadémiai Kiadó, Budapest, 213 pp.
Kanitz A. 1863: Pauli Kitaibelii Additamenta ad Floram Hungaricam. E manuscriptis 80. I. II. III. IV. Oct. Lat. de plantis Hungariae Mus. Nat. Hung. Linnaea 32: 305–642. spec. pp. 353–354.
Kanitz A. 1864: Pauli Kitaibelii Additamenta ad Floram Hungaricam. Ex Linnaeae XXXII. tomo impressum. Typis Gebauerio-Schwetschkianis, Halis Saxonum, 338 pp. spec. pp. 49–50.
Koch K. 1849: Beiträge zu einer Flora des Orientes. Linnaea 22: 177–338. spec. pp. 323–324.
Kováts D. 1992: Waldstein and Kitaibel types in the Hungarian Natural History Museum in Budapest. Annales historico-naturales musei nationalis hungarici 84: 33–53.
Kováts D. 1997: Kitaibel Pál és Jávorka Sándor taxonjai és típuspéldányai. Botanikai Közlemények 84(1–2): 97–102.
Lamarck J.-B. P. A. de M. de 1785: Encyclopedie Méthodique. Botanique. Vol. 1(2). Chez Panckoucke, Paris, Chez Plomteux, Liège, 752 pp. spec. p. 725.
Linné C. 1753: Species Plantarum, Exhibentes Plantas Rite Cognitas, Ad Genera Relatas, Differentiis Specificis, Nominibus Trivialibus, Synonymis Selectis, Locis Natalibus, Secundum Systema Sexuale Digestas. Tom. II. Impensis Laurentii Salvii, Holmiae, 1200 pp. spec. p. 996.
Loiseleur-Deslongchamps J. L. A., Michel E. (eds) 1819: Nouveau Duhamel, ou Traité des Arbres et Arbustes que l’on cultive en France. Tome septième. Chez Étienne Michel et Arthus Bertrand, Paris, 252 pp. spec. p. 177.
Lőkös L. 2001: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii Vol. III. Hungarian Natural History Museum, Budapest, 460 pp. spec. pp. 158–160., 207., 211., 228., 229.
Maire R., Petitmengin M. 1908: Étude des Plantes Vasculaires récoltées en Grèce (1906). Matériaux pour servir a l’étude de la flore et de la géographie botanique de l’orient. Quatriéme fascicule. Bulletin de la Société des Sciences de Nancy Ser. 3, 9(4): 151–266., 360–481. spec. p. 199.
Mátyás V. 1970: Taxa nova Quercuum Hungariae. Neue Formen der Eichen Ungarns. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 16(3–4): 329–361. spec. pp. 333–334.
Nyman C. F. (1878–82): Conspectus Florae Europaeae: seu Enumeratio methodica plantarum phanerogamarum Europae indigenarum, indicatio distributionis geographicae singularum etc. Typis Officinae Bohlinianae, Örebro (Sueciae), 858 pp. spec. p. 661.
Nyman C. F. (1889–90): Conspectus Florae Europaeae: Supplementum II. Additamenta. Emendationes. Observationes. Commentarius. Index. Typis Officinae Bohlinianae, Örebro (Sueciae), 404 pp. spec. p. 279. et p. 372.
Pollini C. 1824: Flora Veronensis quam in prodromum Florae Italiae septentrionalis exhibet. Tom. 3. Typis et expensis societatis typographycae, Veronae, 898 pp. spec. p. 125.
POWO 2021: Plants of the World Online. Facilitated by the Royal Botanic Gardens, Kew. Published on the Internet; http://www.plantsoftheworldonline.org/ hozzáférés: 2021. február–május).
Rochel A. 1838: Botanische Reise in das Banat im Jahre 1835 nebst Gelegenheits-Bemerkungen und einem Verzeichniß aller bis zur Stunde daselbst vorgefundenen wildwachsenden phane rogamen Pflanzen sammt topographischen Beiträgen über den südöstlichsten Theil des Donau-Stromes im österreichischen Kaiserthum. Gustav Heckenast, Pesth und Otto Wigand, Leipzig, 90 pp. spec. p. 73.
Sabato S. 1990: Remarks on the publication dates of Tenore’s Flora Napolitana. Taxon 39(3): 409–416.
Schneider C. K. 1904: Illustriertes Handbuch der Laubholzkunde. Charakteristik der in Mitteleuropa heimischen und im Freien angepflanzten angiospermen Gehölz-Arten und Formen mit Ausschluß der Bambuseen und Kaktuseen. Vol. I. Verlag von Gustav Fischer, Jena, 810 pp. spec. p. 193.
Schultes J. A. 1814: Österreichs Flora. Ein Handbuch auf botanischen Excursionen, enthaltend eine kurze Beschreibung der in den Erbstaaten des österreichischen Kaiserthumes wildwachsenden Pflanzen. Vol. I. Ed. 2. C. Schaumburg und Compagnie, Wien, 700 pp. spec. p. 619.
Schwarz O. 1934: Quercus L. In: Krause, K.: Beiträge zur Flora Kleinasiens VI. Die in der Türkei vorkommenden Bäume und Sträucher (Fortsetzung). Repertorium Specierum Novarum Regni Vegetabilis 33. Repertorium Europaeum et Mediterraneum 3(53–57): 321–338. spec. p. 331.
Schwarz O. 1937: Monographie der Eichen Europas und des Mittelmeergebietes. I. Textband. Lieferung 2. Fedde’s Repertorium specierum novarum regni vegetabilis, Sonderbeiheft D., Selbstverlag, Berlin-Dahlem, 200 pp. spec. pp. 132–137.
Simkovics (Simonkai) L. 1883: Quercus haynaldiana n. sp. s egyszersmind összes hazai tölgyfáink. Magyar Növénytani Lapok 7(76–77): 63–71. spec. p. 67.
Simonkai L. 1887: Uj alakok hazai tölgyfajaink közt. Erdészeti Lapok 26(1): 30–47. spec. pp. 42–43.
Simonkai L. 1890: Hazánk tölgyfajai és tölgyerdei – Quercus et querceta Hungariae. A M. T. Akadémia Matematikai és Természettudományi Állandó Bizottságának külön kiadványa, Budapest, 40 pp. + 10 tab.
Soó R. 1970: Species et combinationes novae Florae Europae praecipue Hungariae IX. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 16(3–4): 363–372. spec. p. 372.
Stafleu F. A., Cowan R. S. 1976–1988: Taxonomic literature. A selective guide to botanical pub lications and collections with dates, commentaries and types. Ed. 2. Vol. I–VII. Bohn, Scheltema & Holkema, Utrecht/Antwerpen / dr. W. Junk b.v., Publishers, The Hague/Boston
Stearn W. T. 2013: Botanical Latin. Fourth edition. Timber Press, Portland, Oregon, 546 pp.
Tenore M. 1807: Catalogo delle Piante del Regal Giardino Botanico di Napoli. Nella Stamperia Reale, sine loco, 28 pp.
Tenore M. 1811–1813: Prodromo della Flora Napolitana. In: Flora Napolitana, ossia descrizione delle piante indigene del regno di Napoli, e delle più rare specie di piante esotiche coltivate ne’ giardini. Volume primo. Parte prima – ossia tomo primo. Nella Stamperia Reale, Napoli, pp. [V]–LVIII. spec. p. LV.
Tenore M. 1813: Catalogus Plantarum Horti Regii Neapolitani ad annum 1813. Ex Thypografia An geli Trani, sine loco, [I]–VIII + 122 pp.
Tenore M. 1815a: Prodromo della Flora Napolitana. Supplimento secondo. In: Flora Napolitana, ossia descrizione delle piante indigene del regno di Napoli, e delle più rare specie di piante esotiche coltivate ne’ giardini. Volume primo. Parte prima. Nella Stamperia Reale, Napoli, pp. LXV–LXXII. spec. p. LXXII.
Tenore M. 1815b: Synopsis novarum plantarum, quae in Prodromo Florae Neapolitanae, anno 1811–1813 edito, describuntur. In: Ad Catalogum Plantarum Horti Regii Neapolitani anno 1813 editum. Appendix prima. Ex Typographia Amuliana, Neapoli, [I]–VIII + 76 pp. spec. p. 75.
Tenore M. 1819a: Synopsis novarum plantarum, quae in Prodromo Florae Neapolitanae, anno 1811–1813 edito, describuntur. In: Ad Catalogum Plantarum Horti Regii Neapolitani anno 1813 editum. Appendix prima. Editio altera. Ex Typographia Diarii Encyclopedici, Neapoli, 89 pp. spec. pp. 65–66.
Tenore M. 1819b: Ad Catalogum Plantarum Horti Regii Neapolitani. In: Ad Catalogum Plan tarum Horti Regii Neapolitani anno 1813 editum. Appendix prima. Editio altera. Ex Typographia Diarii Encyclopedici, Neapoli, 89 pp. spec. p. 18.
Tenore M. 1830a: Florae Neapolitanae Sylloge, sistens plantas omnes in Regno Neapolitano usque adhuc detectas. In: Flora Napolitana. Volume secondo. Parte seconda; ossia tomo quarto. Dalla Stamperia Francese, Napoli, pp. 1–140. spec. p. 134.
Tenore M. 1830b: Enumeratio Iconum Florae Neapolitanae. In: Flora Napolitana. Volume secondo. Parte seconda; ossia tomo quarto. Dalla Stamperia Francese, Napoli, pp. 145–148. spec. p. 148.
Tenore M. 1830c: Addenda et Emendanda. In: Flora Napolitana. Volume secondo. Parte seconda; ossia tomo quarto. Dalla Stamperia Francese, Napoli, pp. 153–156. spec. p. 156.
Tenore M. 1831a: Florae Neapolitanae Sylloge. In: Sylloge plantarum vascularium florae Neapolitanae hucusque detectarum. Ex Typographia Fibreni, Neapoli, pp. 7–491. spec. p. 470.
Tenore M. 1831b: Enumeratio Iconum Florae Neapolitanae. In: Sylloge plantarum vascularium florae Neapolitanae hucusque detectarum. Ex Typographia Fibreni, Neapoli, pp. 505–516. spec. p. 516.
Tenore M. 1831c: Addenda et Emendanda. In: Sylloge plantarum vascularium florae Neapolitanae hucusque detectarum. Ex Typographia Fibreni, Neapoli, pp. 531–541. spec. p. 541.
Tenore M. 1835–1836(1838)a: Flora Neapolitana (Didima–Crittogamia). In: Flora Napolitana ossia descrizione delle piante indigene del Regno di Napoli. Tomo quinto et ultimo. Dalla Stamperia e Cartiera del Fibreno, Napoli, pp. 1–309. spec. p. 260.
Tenore M. 1835–1836(1838)b: Indice generale delle tavole e delle figure della Flora Napolitana. In: Flora Napolitana ossia descrizione delle piante indigene del Regno di Napoli. Tomo quinto et ultimo. Dalla Stamperia e Cartiera del Fibreno, Napoli, pp. 377–379. spec. p. 379.
Tenore M. 1835–1836(1838)c: Ad Florae Neapolitanae Syllogem, Appendix quarta; loca natalia quaedam, plantasque nuperrime detectas vel antehac omissas complectens. In: Flora Napolitana ossia descrizione delle piante indigene del Regno di Napoli. Tomo quinto et ultimo. Dalla Stamperia e Cartiera del Fibreno, Napoli, pp. III–XVI. spec. p. XIV.
Tenore M. 1845: Catalogo delle piante che si coltivano nel R. Orto Botanico di Napoli. Tipografia Dell’ Aquila di V. Puzziello, Napoli, [I]–VIII + 104 pp.
TPL 2013–: The Plant List. A working list of all plant species. Published on the Internet; http://www.theplantlist.org (hozzáférés: 2021. február–május).
Tropicos 1982–: Tropicos v. 3.2.3., botanical information system at the Missouri Botanical Garden. Published on the Internet; https://tropicos.org (hozzáférés: 2021. február–május).
Turland N. J., Wiersema J. H., Barrie F. R., Greuter W., Hawksworth D. L., Herendeen P. S., Knapp S., Kusber W.-H., Li D.-Z., Marhold K., May T. W., McNeill J., Monro A.M., Prado J., Price M. J., Smith G. F. (eds) 2018: International Code of Nomenclature for algae, fungi, and plants (Shenzhen Code) adopted by the Nineteenth International Botanical Congress Shenzhen, China, July 2017. Regnum Vegetabile 159. Glashütten: Koeltz Botanical Books; https://doi.org/10.12705/Code.2018
Vukotinović L. 1880: Novi oblici hrvatskih hrastovah te ini dodatci na floru hrvatsku. (Novae formae quercuum croaticarum et alia addenda ad floram Croaticam.) In: Rad Jugoslavenske Akademije znanosti i umjetnosti. Knjiga LI. U Knjižarnici Lavoslava Hartmana na Prodaju, U Zagrebu, pp. 1–54. spec. pp. 25–26.
Waldstein F., Kitaibel P. (1802–1812): Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae I–III. Typis Matthiae Andreae Schmidt, Caes. Reg. Aul. Typogr., Viennae, XXXII+104 pp. + 100 tab., XXXII+105–221 pp. + 101–200 tab., 222–310 pp. + 201–280 tab.
WCSP 2021: World checklist of selected plant families. Facilitated by the Royal Botanic Gardens, Kew. Published on the Internet; http://wcsp.science.kew.org/ (hozzáférés: 2021. február–május).
Wiersema J. H., Turland N. J., Barrie F. R., Greuter W., Hawksworth D. L., Herendeen P. S., Knapp S., Kusber W.-H., Li D.-Z., Marhold K., May T. W., McNeill J., Monro A. M., Prado J., Price M. J., Smith G. F. (eds) 2018-: International Code of Nomenclature for algae, fungi, and plants (Shenzhen Code) adopted by the Nineteenth International Botanical Congress Shenzhen, China, July 2017: Appendices I–VII.; https://naturalhistory2.si.edu/botany/codes-proposals/ (hozzáférés: 2021. február–május).
Wierzbicki P. 1842: Bericht über botanische Excursionen im Banate. Flora oder Allgemeine Botanische Zeitung 25(17): 257–270. spec. pp. 268–270., 25(18): 273–280. spec. pp. 273–274