A szürke tölgy (Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. Koch) Menitsky) és a kocsányos tölgy (Quercus robur L. subsp. robur) virágzatainak mikromorfológiai összehasonlítása
Absztrakt
Jelen tanulmányban a szürke tölgy (Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. Koch) Menitsky) és a kocsányos tölgy (Quercus robur L. subsp. robur) virágzatának mikromorfológiáját hasonlítjuk össze. A szürke tölgy mintákat Romániában, a kocsányos tölgy mintákat Magyarországon és Romániában gyűjtöttük 2023, 2024 és 2025 tavaszán, összesen 11 lelőhelyen. A 70 minta 33 fáról származott. A virágzatokon a mikromorfológiai jellemzőket – elsősorban a szőrtípusok jelenlétét – pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) felvételekkel vizsgáltuk a virágzati tengelyen, valamint a virágokhoz tartozó képleteken, ideértve a kupacskezdeményeket, a bibét, a porzószálat és a portokot. Meghatároztuk a termős és a porzós virágzati tengelyen a szőrdenzitást, és mértük ugyanott a szőrkarok hosszát. Érintőlegesen a pollenszemeket is vizsgáltuk. Indumentumot (szőrözöttséget) a bibén, a portokon és a porzószálon egyik taxon esetében sem találtunk. A termős virágzati tengelyen, a kupacskezdeményeken és a porzós virágzat tengelyén viszont mindkét taxonnál csillagszőröket és nyalábszőröket figyeltünk meg. A kocsányos tölgy esetében előfordultak olyan termős virágzatok, melyek tengelye teljesen szőrtelen volt – ez egyértelmű mikromorfológiai különbséget jelent a két taxon között a vizsgált minták vonatkozásában. A szürke tölgy termős virágzati tengelye mintegy négyszer nagyobb szőrdenzitásúnak adódott, mint a kocsányos tölgyé (93,71, ill. 25,00 trichóma/mm²), és hosszabb szőrkarokat mértünk mind a csillagszőrök (329,14 ± 86,01 μm), mind a nyalábszőrök (468,39 ± 117,31 μm) esetében. A kocsányos tölgynél a csillagszőrök hossza 152,63 ± 63,83 μm, míg a nyalábszőröké 225,59 ± 74,23 μm volt. Szignifikáns különbséget találtunk a pollenszemek hosszában: a szürke tölgynél 35,67 ± 4,11 μm, a kocsányos tölgynél 32,83 ± 4,04 μm volt. A szürke tölgy virágzatainak nagyobb szőrdenzitása segítheti a taxon pontosabb azonosítását. Az erősebb szőrözöttség, amit a virágzatokon kívül korábbi vizsgálatban a levelek esetében is tapasztaltunk, jobb szárazságtűrést jelezhet, ami a klímaváltozás szempontjából előnyös tulajdonság. Tanulmányunk az első részletes mikromorfológiai összehasonlítás a szürke tölgy és a kocsányos tölgy virágzatai között, így új ismeretekkel járul hozzá a két taxon morfológiai elkülönítéséhez.
Hivatkozások
Apostol E. N. 2019: Variabilitatea descriptorilor frunzelor în populații autohtone de stejar pedunculat (Quercus robur L.) și stejar brumăriu (Quercus pedunculifl ora K. Koch). Editura Silvică, Voluntari, 127 pp.
Bacilieri R., Ducousso A., Kremer A. 1995: Genetic, morphological, ecological and phenological differentiation between Quercus petraea (Matt.) Liebl. and Quercus robur L. in a mixed stand of northwest of France. Silvae Genetica 44(1): 1–10.
Bartha D. 2022: Dendrológia. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 169 pp.
Bartha D., Berki I., Lengyel A., Rasztovits E., Tiborcz V., Zagyvai G. 2018: Erdőtársulások és fafajaik átrendeződési lehetőségei a változó klímában. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 163–195. https://doi.org/10.17164/EK.2018.011
Bordács S. 1994–1995: Virágzásbiológiai megfigyelések kocsányos tölgy (Quercus robur L.) egyedeken. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 40–41: 53–65.
Browne L., Wright J. W., Fitz-Gibbon S., Gugger P. F., Sork V. L. 2019: Adaptational lag to temperature in valley oak (Quercus lobata) can be mitigated by genome-informed assisted gene flow. Proceedings of the National Academy of Sciences of the U.S.A. 116(50): 25179–25185. https://doi.org/10.1073/pnas.1908771116
Chesnoiu E. N., Şofletea N., Curtu A. L., Toader A., Radu R., Enescu M. 2009: Bud burst and flowering phenology in a mixed oak forest from Eastern Romania. Annals of Forest Research 52: 199–206. https://doi.org/10.15287/afr.2009.136
Curtu A. L., Sofletea N., Toader A. V., Enescu M. C. 2011: Leaf morphological and genetic differentiation between Quercus robur L. and its closest relative, the drought-tolerant Quercus pedunculiflora K. Koch. Annals of Forest Science 68: 1163–1172. https://doi.org/10.1007/s13595-011-0105-z
Di Marco G., D’Agostino A., Braglia R., Redi E. L., Iacobelli S., Gismondi A., Canini A. 2023: Pollen variability in Quercus L. species and relative systematic implications. Plant Physiology and Biochemistry 204: 108079. https://doi.org/10.1016/j.plaphy.2023.108079
Gencsi L., Vancsura R. 1992: Dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 728 pp.
Georgescu C. C., Morariu I. 1948: Monografi a Stejarilor din Romania. Ministerul Silviculturei Institutul de Cercetări Forestriere al Republicei Populare Române, București 2(77): 1–42.
Hammer Ø., Harper D. A. T., Ryan P. D. 2001: PAST: Paleontological Statistics Software Package for Education and Data Analysis. Palaeontologia Electronica 4: 1–9.
Hayrapetyan A., Bruch A. A. 2020: Pollen morphology of some species of the genus Quercus L. (Fagaceae) in the Southern Caucasus and adjacent areas. Acta Palaeobotanica 60(1): 1–42. https://doi.org/10.35535/acpa-2020-0001
Hegedüs I. M., Bordács S., Bartha D. 2023: Comparative studies on leaf micromorphology of the abaxial surface of Quercus robur L. subsp. robur and Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. Koch) Menitsky. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 19(2): 75–85. https://doi.org/10.37045/aslh-2023-0006
Hegedüs I., Sramkó G., Bartha D. 2025: Morphometric analysis of leaf indumentum distinguishes greyish oak (Quercus pedunculiflora K. Koch) and pedunculate oak (Quercus robur L.) across their Central-Eastern European range. Central European Forestry Journal 71(3): 159–169. https://doi.org/10.2478/forj-2025-0005
IPCC 2023: Climate Change 2023: Synthesis Report. Contribution of Working Groups I, II and III to the Sixth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Core Writing Team, H. Lee, Romero J. (eds.)]. IPCC, Geneva, Switzerland, 184 pp. https://doi.org/10.59327/IPCC/AR6-9789291691647
Jalas J., Suominen J. 1976: Atlas Florae Europaeae. Distribution of vascular plants in Europe III. Salicaceae to Balanophoraceae. The Committee for Mapping the Flora of Europe and Societas Biologica Fennica Vanamo, Helsinki, 128 pp.
Kaul R. B. 1985: Reproductive morphology of Quercus (Fagaceae). American Journal of Botany 72(12): 1962–1977. https://doi.org/10.1002/j.1537-2197.1985.tb08470.x
Kim I., Kwak M. J., Lee J. K., Lim Y., Park S., Kim H., Lee K. A., Woo S. Y. 2020: Flowering phenology and characteristics of pollen aeroparticles of Quercus species in Korea. Forests 11(2): 232. https://doi.org/10.3390/f11020232
Koch K. 1849: Beiträge zu einer Flora des Orientes II. Linnaea 22: 177–338.
Mátyás V. 1962a: Tölgyeink virágzás- és termésbiológiája, mint a magtermés fokozásának alapja. Erdészeti Kutatások 58(1–3): 3–35.
Mátyás V. 1962b: Tölgyeink virágzás- és termésbiológiájának gyakorlati vonatkozásai. Az Erdő 11(3): 104–115.
Mátyás V. 1967: Vizsgálatok a tölgyek virágzás- és termésbiológiájáról. Doktori értekezés, kézirat, Sopron, 196 pp.
Menitsky Yu. L. 1984: Oaks of Asia. Science Publishers, Leningrad, 316 pp.
Panahi P., Pourmajidian M. R., Fallah A., Pourhashemi M. 2012: Pollen morphology of Quercus (subgenus Quercus, section Quercus) in Iran and its systematic implication. Acta Societatis Botanicorum Poloniae 81(1): 33–41. https://doi.org/10.5586/asbp.2012.005
Pjatnyickij S. S. 1951: K voprosztü o tak nazüraemoj periodicsnoszty plodosenija ud duba. Lesznoje Hozjajsztvo 8: 70–75.
Romasov N. V. 1957: Zakonomernoszti plodosenija duba. Botanicseszkij Zsurnal 42(1): 41–56.
Sadowski E.-M., Schmidt A. R., Denk T. 2020: Staminate inflorescences with in situ pollen from Eocene Baltic amber reveal high diversity in Fagaceae (oak family). Willdenowia 50(3): 405–517. https://doi.org/10.3372/wi.50.50303
Schneider C. A., Rasband W. S., Eliceiri K. W. 2012: NIH Image to ImageJ: 25 years of image analysis. Nature Methods 9: 671–675. https://doi.org/10.1038/nmeth.2089
Tekleva M. V., Polevova S., Naryshkina N. N. 2023: Pollen characteristics used in determination and systematics of Quercus (Fagaceae): new data and verification of previous concepts. Botanical Journal of the Linnean Society 202(4): 542–571. https://doi.org/10.1093/botlinnean/boad001
Tóth Gy. 1986: Megfigyelések a gödöllői kocsányostölgy-plantázsban. Erdészeti Kutatások 78(1): 59–64.
Tschan G. F., Denk T. 2012: Trichome types, foliar indumentum and epicuticular wax in the Mediterranean gall oaks, Quercus subsection Galliferae (Fagaceae): implications for taxonomy, ecology and evolution. Botanical Journal of the Linnean Society 169: 611–644. https://doi.org/10.1111/j.1095-8339.2012.01233.x
Vancsura R. 1972: A tölgynemesítés és a nemesített szaporítóanyag-termesztés helyzete, a magplantázsok virágzásbiológiai problémái. Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei 1972/1–2: 35–48.
Živković A. B., Nikolić M. Š., Stojanović D. B., Orlović S., Kovačević B. 2025: Variability and relationship between phenological and morphological traits in early and late pedunculate oak. Forests 16(2): 198. https://doi.org/10.3390/f16020198
