Adatok a Duna–Tisza köze flórájának ismeretéhez II.
Absztrakt
Ebben a közleményben a Duna–Tisza köze flórájához nyújtok újabb ismereteket. A dolgozatban 76 faj és 1 hibrid összesen 261 előfordulási adatát közlöm. A most bemutatott lokalitások nagy része valamilyen másodlagos élőhelyhez köthető, így előfordulásokat jelzek többek között erdőültetvényekből, kunhalmokról, mesterséges árkokból, csatornákból és tavakból, mezsgyékről, temetőkből, útszélekről, vasútvonalakhoz köthető élőhelyekről, valamint települési környezetből is. A dolgozatban 18 védett és 1 fokozottan védett taxon előfordulási adatait is bemutatom, melyek közül a legfontosabbak: Allium paniculatum, Carduus hamulosus, Chamaenerion dodonaei, Corispermum canescens, Ephedra distachya, Samolus valerandi. Növényföldrajzi szempontból jelentősebb adatokat ismertetek például az Artemisia scoparia, Epipactis tallosii, Ranunculus bulbosus fajokhoz. Jelentősen bővítem a táj idegenhonos flórájával kapcsolatos ismereteket is; ezek közül a legjelentősebbek a Bromus catharticus, Chenopodium ambrosioides, Cochlearia danica, Geranium pyrenaicum, Lepidium oblongum, Vulpia ciliata újabb előfordulásai. A közleményben szerepel néhány, a térségben ritka vagy adathiányos egyéves faj újabb lokalitása is, pl.: Adonis flammea, Geranium divaricatum, Papaver argemone, Papaver hybridum, Ranunculus arvensis. Számos faj előfordulását ismertetem vasútvonalak mellől, például olyan idegenhonos fajokét, mint a Galium humifusum, Galium parisiense, Euphorbia prostrata és olyan őshonos vagy archeofita növényekét, mint a Sideritis montana, Microrrhinum minus, Geranium rotundifolium, Trifolium retusum, Medicago monspeliaca, Polycnemum arvense. A Duna–Tisza közi erdőtelepítések flórájáról is új információkkal szolgálok, például a következő fajokról: Epipactis helleborine, Senecio sylvaticus, Mycelis muralis, Juniperus virginiana. Bővítem továbbá a temetőkben túlélő maradványgyepek (pl. Ranunculus illyricus, Taraxacum serotinum, Gagea villosa), valamint a kunhalmok (pl. Allium paniculatum, Allium sphaerocephalon, Bupleurum affine, Caucalis platycarpos) növényvilágának ismeretét is.
Hivatkozások
Akác A., Buczkó K., Cser B., Farkas E., Lőkös L., Molnár Cs., Stenger-Kovács Cs., Szűcs P., Varga N. 2024: Taxonomical and chorological notes 19 (195–199). Studia botanica hungarica 55(1): 169–180. https://doi.org/10.17110/StudBot.2024.55.1.169
Aradi E., Erdős L., Cseh V., Tölgyesi Cs., Bátori Z. 2017: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához II. Kitaibelia 22(1): 104–113. https://doi.org/10.17542/kit.22.104
Aradi E., Margóczi K., Krnács Gy. 2007: Gyepmaradványok védelme és kezelése: a dél-kiskunsági semlyékek példája. Természetvédelmi Közlemények 13: 199–208.
Bartha D., Bán M., Schmidt D., Tiborcz V. 2021–: Magyarország edényes növényfajainak online adatbázisa. https://floraatlasz.uni-sopron.hu. Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar. (hozzáférés: 2025. 04.)
Bauer N., Rédei T., Barabás S., Locsmándi Cs., Mesterházy A., Mészáros A., Molnár Cs., Vajna F., Takács A. 2023: Taxonomical and chorological notes 18 (184–194). Studia botanica hungarica 54(2): 205–224. https://doi.org/10.17110/StudBot.2023.54.2.205
Bátori Z., Erdős L., Somlyay L. 2012: Euphorbia prostrata (Euphorbiaceae), a new alien in the Carpathian Basin. Acta Botanica Hungarica 54(3–4): 235–243. https://doi.org/10.1556/abot.54.2012.3-4.2
Boros Á. 1919: Újabb adatok Közép-Magyarország flórájának ismeretéhez. Botanikai Közlemények 18: 39–43.
Boros Á. 1923: Florisztikai közlemények I. Botanikai Közlemények 21: 64–70.
Boros Á. 1936: A Duna-Tisza köze kőriserdői és zsombékosai. Botanikai Közlemények 33: 84–97.
Csathó A. I. 2010: A madarasi Marhajárás. In: Molnár Cs., Molnár Zs., Varga A. (szerk.): „Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt”. Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003–2009. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 248–253.
Csábi M., Csirmaz K., Gregorits J., Haszonits Gy., Hernádi L., Kiticsics A., Lukács R., Makádi S., Marton J., Molnár V. A., Nagy T., Pánczél M., Raksányi Zs., Reszler G., Takács A. 2015: Kiegészítések a Magyarország orchideáinak atlasza elterjedési adataihoz. Kitaibelia 20(1): 170–172.
Csáky P. 2018: A Turjánvidék északi részének florisztikai szempontból jelentős növényfajai. Rosalia 10: 145–252.
Csiky J. 1997: A Botrychium virginianum (L.) Sw. fitocönológiai és ökológiai vizsgálata a kunfehértói holdrutás erdőben. Kitaibelia 2(1): 56–68.
Csiky J., Balogh L., Dancza I., Gyulai F., Jakab G., Király G., Lehoczky É., Mesterházy A., Pósa P., Wirth T. 2023: Checklist of alien vascular plants of Hungary and their invasion biological characteristics. Acta Botanica Hungarica 65(1–2): 53–72. https://doi.org/10.1556/034.65.2023.1-2.3
Csiky J., Baráth K., Bocz V., Deme J., Fülöp Zs., Kovács D., Nagy K., Tamási B., Csikyné Radnai É. 2017: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához V. Kitaibelia 22(2): 383–403. https://doi.org/10.17542/kit.22.383
Csongor Gy. 1957: Természetvédelmi feladataink Szeged környékén I. A zsombói erdő. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2: 216–236.
Czékus G. 2025: Kishegyes település (Mali Iđoš, Vajdaság, Szerbia) temetőinek flórája. Botanikai Közlemények 112(2): 143–162. https://doi.org//10.17716/BotKozlem.2025.112.2.143
Dobay P. 1999: Csikófark – Ephedra distachya L. Tilia 7: 7–15.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 pp.
Erdős L., Aradi E., Bátori Z., Tölgyesi Cs. 2018: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához III. Kitaibelia 23(2): 197–206. https://doi.org/10.17542/kit.23.197
Fekete R., Mesterházy A., Valkó O., Molnár V. A. 2018: A hitchhiker from the beach: the spread of the maritime halophyte Cochlearia danica along salted continental roads. Preslia 90(1): 23–37. https://doi.org/10.23855/preslia.2018.023
Felföldy L. 1990: Hínár határozó. Vízügyi hidrobiológia 18: 1–144.
Haszonits Gy., Molnár Cs., Sonkoly J., Tóthmérész B., Török P., Tóth E., Gnotek P., Nagy J., Korda M., Ádám Sz., Malatinszky Á., Riezing N., Jóna Z., Séllei D. 2021: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához XIII. Kitaibelia 26(1): 85–88. https://doi.org/10.17542/kit.26.85
Hábenczyus A. A., Süveges K. 2024: Néhány adat Szeged flórájához. Botanikai Közlemények 111(1): 1–15. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2024.111.1.1
Hollós L. 1896: Növényzet. In: Ifj. Bagi L. (szerk.) Kecskemét multja és jelene. Kiadta Kecskemét város közönsége, Kecskemét, pp. 77–147.
Kevey B. 2018: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VII. Kitaibelia 23(2): 218–237. https://doi.org/10.17542/kit.23.218
Kevey B., Demeter L., Lendvai G., Molnár A., Papp L., Urbán S. 2021: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához XII. Kitaibelia 26(1): 77–84. https://doi.org/10.17542/kit.26.77
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Király G., Hohla M., Süveges K., Hábenczyus A. A., Barina Z., Király A., Lukács B. A., Türke I. J., Takács A. 2019: Taxonomical and chorological notes 10 (98–110). Studia botanica hungarica 50(2): 391–407. https://doi.org/10.17110/StudBot.2019.50.2.391
Király G., Király A. 2018: Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez III. Botanikai Közlemények 105(1): 27–96. https//doi.org/0.17716/BotKozlem.2018.105.1.27
Kis Sz. 2022: Adatok a vasútmenti pionír élőhelyek flórájához a Tiszántúlon. Kitaibelia 27(1): 86–101. https://doi.org/10.17542/kit.27.001
Kovács D., Málnási-Csizmadia G., Somlyai M., Táborská J., Tálas L. M. 2023: Adatok hazai gyűjteményes kertekben elvaduló fajokról. Kitaibelia 28(1): 62–78. https://doi.org/10.17542/kit.28.006
Kovács D., Mesterházy A. 2015: A Ceratochloa (DC. et P. Beauv.) Hack. alnemzetség (Bromus L., Poaceae) hazai története és elterjedése. Kitaibelia 20(1): 44–47. https://doi.org/10.17542/kit.20.44
Lányi B. 1914: Csongrádmegye flórájának előmunkálatai. Magyar Botanikai Lapok 13: 232–274.
Lányi B. 1916: Újabb adatok Csongrád vármegye flórájához. Magyar Botanikai Lapok 15: 267–268.
Lengyel G. 1915: A királyhalmi magyar királyi külső erdészeti kísérleti állomás területe növényzetének ismertetése. Erdészeti Kísérletek 17: 50–73.
Lepossa A., Laczkó Cs., Wágner L., Menyhárt L. 2023: Első tapasztalatok a zöldrozsnok (Bromus catharticus Vahl) hazai termesztéséről. Gyepgazdálkodási Közlemények 21(1): 9–18. https://doi.org/10.55725/gygk/2023/21/1/12441
Löki V., Schmotzer A., Takács A., Süveges K., Lovas‐Kiss Á., Lukács B. A., Tökölyi J., Molnár V. A. 2020: The protected flora of long‐established cemeteries in Hungary: Using historical maps in biodiversity conservation. Ecology and Evolution 10(14): 7497–7508. https://doi.org/10.1002/ece3.6476
Menyhárth L. 1877: Kalocsa vidékének növénytenyészete. Hunyadi Mátyás Intézet, Budapest, 198 pp.
Mesterházy A., Wirth T., Schmidt D., Csiky J. 2021: A Vulpia ciliata morfológiája és magyarországi terjedésének sikere a vasúthálózat mentén. Kitaibelia 26(2): 145–156. https://doi.org/10.17542/kit.26.145
Molnár A., Végvári Zs. 2017: Bioclimatic constraints of European mistletoe Viscum album at its southern distribution limit at past and present temporal scales, Pannonian Basin, Hungary. Climate Research 71(3): 237–248. https://doi.org/10.3354/cr01439
Molnár Cs., Bauer N., Csathó A. I., Szigeti V., Schmidt D. 2020: Az Oenothera pycnocarpa Atk. & Bartl. Magyarországon, és kiegészítések néhány idegenhonos faj hazai elterjedéséhez. Botanikai Közlemények 107(2): 177–202. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2020.107.2.177
Molnár Cs., Haszonits Gy., Pintér B., Korda M., Peregrym M., Nótári K., Malatinszky Á., Toldi M., Beránek Á. 2019: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IX. Kitaibelia 24(2): 253–256. https://doi.org/10.17542/kit.24.253
Molnár Cs., Somay L., Demeter L. 2024: Adatok és kiegészítések Magyarország edényes flórájához. Kitaibelia 29(2): 85–119. https://doi.org/10.17542/kit.29.031
Molnár V. A., Csábi M. 2021: Magyarország orchideái (Orchids of Hungary). Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, Debrecen, 224 pp.
Molnár V. A., Kis Sz., Molnár Cs., Bak H., Fekete R., Kozma-Bognár T., Sonkoly J., Süveges K., Takács A. 2024: Adatok idegenhonos növényfajok ismeretéhez Magyarországon I. (1–6). Kitaibelia 29(1): 65–80. https://doi.org/10.17542/kit.29.060
Nagy R., Höhn M., Udvardy L. 2009: A Ceglédi-rét (Csíkos-szél) Természetvédelmi Terület flórája és természetközeli vegetációjának térképe. Kitaibelia 14(1): 117–122.
Nagy T., Vidéki R. 1996: Újabb adatok a Peszéradacsi Tájvédelmi Körzet flórájához. Kitaibelia 1(1): 60–64.
Németh F. 1979: The vascular flora and vegetation on the Szabadszállás-Fülöpszállás territory of the Kiskunság National Park (KNP), I. Studia botanica hungarica 13: 79–103.
Nótári K., Nagy T., Löki V., Ljubka T., Molnár V. A., Takács A. 2017: Az ELTE Füvészkert herbáriuma (BPU). Kitaibelia 22(1): 55–59. https://doi.org/10.17542/kit.22.55
Prodán Gy. 1915: Bács-Bodrog vármegye flórája. Magyar Botanikai Lapok 14: 120–269.
Rédei T., Árvai Á., Barabás S., Kabai M., Kun A., Lhotsky B., Lukács A. N., Mártonffy A., Nagyné Harcsás A., Rigó A., Szabadi K. L., Viszus V., Csecserits A. 2024: Erdei növényfajok elterjedése és természetvédelmi helyzete a Duna–Tisza köze homoki tölgyeseiben. Kitaibelia 29(2): 129–140. https://doi.org/10.17542/kit.29.059
Rigó A., Malatinszky Á., Barina Z. 2023: Inventory of the urban flora of Budapest (Hungary) highlighting new and noteworthy floristic records. Biodiversity Data Journal 11: e110450. https://doi.org/10.3897/BDJ.11.e110450
Schmidt D. 2016: Euphorbia prostrata és Polycarpon tetraphyllum felbukkanása a Nyugat-Dunántúlon. Kitaibelia 21(1): 161.
Schmidt D. 2019: Vonalas létesítmények mentén terjedő növények Vas megyében. Vasi Szemle 73(2): 160–174.
Schmidt D., Mesterházy A., Csiky J. 2022a: Lepidium oblongum (Brassicaceae) appeared on Hungarian railways: the beginning of a wider European conquest? Acta Botanica Croatica 81(1): 42–50. https://doi.org/10.37427/botcro-2021-030
Schmidt D., Mesterházy A., Molnár Cs., Süveges K., Wolf M., Csathó A. I., Bauer N. 2024: A Bidens connata Muhl. ex Willd. Magyarországon és kiegészítések idegenhonos fajok hazai elterjedéséhez. Botanikai Közlemények 111(2): 161–210. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2024.111.2.161
Schmidt D., Mesterházy A., Süveges K., Csiky J. 2022b: A Lepidium oblongum (Brassicaceae) megjelenése és kezdeti gyors inváziója magyarországi vasútvonalak mentén. In: Soltész Z. (szerk.) XIII. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia „Klímaváltozás: trendek, veszélyek és megoldások”, Absztrakt kötet, Magyar Biológiai Társaság, Budapest, pp. 95–96.
Siklósi E. 1984: The flora of the pits in the Nature Preservation Area of Ócsa. Studia botanica hungarica 17: 41–54.
Somlyay L. 2001: A rozsnok (Bromus L.) nemzetség kutatásának története és jelenlegi állása Magyarországon. Kitaibelia 6: 251–257.
Somlyay L., Csábi M. 2025: Adatok Budapest környéke flórájának ismeretéhez IV. Kitaibelia 30(1): 27–40. https://doi.org/10.17542/kit.30.066
Süle G., Miholcsa Zs., Molnár Cs, Kovács-Hostyánszki A., Fenesi A., Bauer N., Szigeti V. 2023: Escape from the garden: spreading, effects and traits of a new risky invasive ornamental plant (Gaillardia aristata Pursh). NeoBiota 83: 43–69. https://doi.org/10.3897/neobiota.83.97325
Süveges K. 2022: Adatok néhány védett növényfaj elterjedéséhez és másodlagos élőhelyeken való előfordulásához. Kitaibelia 27(2): 183–199. https://doi.org/10.17542/kit.27.009
Süveges K. 2023: Adatok a Duna–Tisza köze flórájának ismeretéhez. Botanikai Közlemények 110(2): 111–154. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2023.110.2.111
Süveges K., Bátori Z. 2025: Alföldi páfrány-előfordulások másodlagos élőhelyekről. Kitaibelia 30(1): 3–14. https://doi.org/10.17542/kit.30.062
Süveges K., Löki V., Lovas-Kiss Á., Ljubka T., Fekete R., Takács A., Vincze O., Lukács B. A., Molnár V. A. 2019: From European priority species to characteristic apophyte: Epipactis tallosii (Orchidaceae). Willdenowia 49(3): 401–409. https://doi.org/10.3372/wi.49.49310
Szerdahelyi T. 1999: Pteridophyte flora research in the Kiskunság National Park in 1976–80. In: Lőkös L., Rajczy M. (ed.) The flora of the Kiskunság National Park II. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 415–424.
Szujkó-Lacza J., Kováts D. (ed.) 1993: The flora of the Kiskunság National Park I. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 469 pp.
Takács A., Löki V. 2015: Néhány adat Debrecen urbán-flórájához. Kitaibelia 20(1): 168–170.
Takács A., Nagy T., Sramkó G., Lovas-Kiss Á., Süveges K., Lukács B. A., Fekete R., Löki V., Malatinszky Á., E. Vojtkó A., Koscsó J., Pfliegler W. P., Nótári K., Molnár V. A. 2016: Pótlások a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához I. Kitaibelia 21(1): 101–115. https://doi.org/10.17542/kit.21.101
Takács A., Wirth T., Schmotzer A., Gulyás G., Jordán S., Süveges K., Virók V., Somlyay L. 2020: Cardamine occulta Hornem. Magyarországon, és a dísznövénykereskedelem más potyautasai. Kitaibelia 25(2): 195–214. https://doi.org/10.17542/kit.25.195
Tar T. 2002: Florisztikai adatok a nagykőrösi Nagyerdő és környékéről. Botanikai Közlemények 89(1–2): 127–139.
WFO 2025: World Flora Online. Published on the Internet. http://www.worldfloraonline.org/ (hozzáférés: 2025. 04.)
Wirth T. 2018: Kiegészítések az Euphorbia prostrata és az Euphorbia serpens hazai elterjedéséhez. Kitaibelia 23(2): 267–269.
