Embriófejlődés és magoncok kelése ex situ kísérletben az apró vetővirágnál (Sternbergia colchiciflora Waldst. et Kit.)
DOI:
https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2024.111.2.147Kulcsszavak:
Amaryllidaceae, áztatás, dormancia, elaioszóma, ezermagtömeg, szkarifikációAbsztrakt
Az apró vetővirág (Sternbergia colchiciflora Waldst. et Kit., Amaryllidaceae) szárazgyepekben előforduló, többször termő évelő lágy szárú növény. Elterjedési területének nagy részén veszélyeztetett faj, melynek életmenete és reprodukcióbiológiája kevéssé tanulmányozott. A 2020 és 2023 között végzett ex situ vizsgálat során a faj kelését tanulmányoztuk. Vetési kísérletben kerestük, milyen beavatkozásokkal fokozható a kelés sikere. A magokat részben a természetes körülményeket utánzó módon, részben különböző kezelések után vetettük el. Emellett vizsgáltuk a termésérést követő hónapokban az embrió fejlődésének dinamikáját.
A kísérleteket megelőzően két alkalommal is megállapítottuk az ezermagtömeget, mely az irodalmi adatokkal jól egyezően 5,60 (2021) és 5,84 g-nak (2022) adódott. A vetési kísérletek során mérsékelt csírázási sikert tapasztaltunk: a kelési arány – kezeléstől függően – 0 és 37,5% között változott. A 2020-ban és 2021-ben gyűjtött, 2021 őszén elvetett magok csak közel másfél év elteltével kezdtek kihajtani, míg a 2022-ben, a termésérést követően rögtön elvetett magok egy része már a rákövetkező évben kikelt. A kezelt magok esetében a szkarifikáció jelentősen gyorsította a csírázást, már 10 héttel a vetést követően megjelentek az ilyen magokból származó magoncok. Az egyes kezeléseket összehasonlító kísérletben a termésérést követően azonnal elvetett, kezeletlen magok kelési sikerétől messze elmaradt a négy hónap tárolás után vetett magoké, kezeléstípustól függetlenül.
Az embriófejlődés vizsgálatára beállított kísérletünkben nem tapasztaltuk a magok szkarifikációjának jelentős hatását az embrió növekedésére. Az embriók hossza a vizsgált időszakban (június és október vége között) mindvégig lassan, de közel egyenletes tempóban nőtt (a kezdetben átlagosan 1,21 mm embrióhossz a kísérlet végére 2,08 mm-re nőtt – ez a magok hosszának 48,8, illetve 72,8%-át jelentette). Az időbeli változás üteméből következtetve az embriók még nem érték el végleges méretüket, és a magok nem kezdtek el kihajtani.
Az embrióvizsgálat és a kezeléseknek alávetett magok kelési dinamikája alapján a morfofiziológiai magnyugalmi típust tartjuk a legvalószínűbbnek az apró vetővirág esetében. A kísérlet folytatásának fontos eleme lesz a szerzett információkon alapuló, hatékonyabb csíráztatási módszer tervezése és próbája, illetve a magoncok túlélésének, fejlődésének vizsgálata.
Hivatkozások
Antonidaki-Giatromanol aki A., Orchard J. E., Dragassaki M., Vlahos J. C. 2008: Propagation of Sternbergia sicula, by seed and tissue culture. Acta Horticulturae 766: 149–154. https://doi.org/10.17660/actahortic.2008.766.18
Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk.) 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 330 pp.
Baskin C. C., Baskin J. M. 2014: Seeds: ecology, biogeography, and evolution of dormancy and germination. 2nd ed. Academic Press – Elsevier, San Diego, 1600 pp.
Çiçek E., Aslan M., Tilki F. 2007: Effect of stratification on germination of Leucojum aestivum L. seeds, a valuable ornamental and medicinal plant. Research Journal of Agriculture and Biological Sciences 3(4): 242–244.
Csontos P. 2001: A természetes magbank kutatásának módszerei. Scientia Kiadó, Budapest, 155 pp.
Csontos P., Simkó H. 2008: A magyar repcsény (Erysimum odoratum Ehrh.) csírázásbiológiájának vizsgálata. Tájökológiai Lapok 6(3): 247–253.
Kereszty Z., Galántai M. 1994: Hazai védett növényfajok ex-situ konzervációja. Botanikai Közlemények 81(2): 141–155.
Kovács Zs., Barabás S., Höhn M. 2018: Az óriás útifű (Plantago maxima Juss. ex Jacq.) csírázásbiológiai vizsgálata. Botanikai Közlemények 105(2): 243–252. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2018.105.2.243
Lengyel Sz., Gove A. D., Latimer A. M., Majer J. D., Dunn R. R. 2010: Convergent evolution of seed dispersal by ants, and phylogeny and biogeography in flowering plants: a global survey. Perspectives in Plant Ecology, Evolution and Systematics 12(1): 43–55. https://doi.org/10.1016/j.ppees.2009.08.001
Mikatadze-Pantsulaia T., Barblishvili T., Japaridze E., Kikvidze M. 2016: Self-renewal capacity of several species of the genus Sternbergia possessing medicinal properties. Journal of Agricultural Science and Technology 6: 183–190. https://doi.org/10.17265/2161-6256/2016.03.005
Molnár V. A., Mészáros A., Csathó A. I., Balogh G., Csősz S. 2018: Ant species dispersing the seeds of the myrmecochorous Sternbergia colchiciflora (Amaryllidaceae). North-Western Journal of Zoology 14(2): 265–267.
Molnár V. A., Siffer S., Molnár H. A., Fekete R. 2020: Occurrence of the rare plant Sternbergia colchiciflora in an urban environment. Biologia Futura 71(1–2): 93–98. https://doi.org/10.1007/s42977-020-00018-4
Newton R. J., Hay F. R., Ellis R. H. 2013: Seed development and maturation in early spring flowering Galanthus nivalis and Narcissus pseudonarcissus continues post-shedding with little evidence of maturation in planta. Annals of Botany 111(5): 945–955. https://doi.org/10.1093/aob/mct051
Pacsai B., Bognár E. A., Bódis J., Lábadi V., Mészáros A., Molnár V. A. 2024: Reprodukcióbiológiai vizsgálatok a vetővirág (Sternbergia colchiciflora Waldst. et Kit.) ex-situ állományában. In: Csecserits A., Somodi I. (szerk.) XIV. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferencia: Összefoglalók. HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Budapest, p. 64.
Pacsai B., Fülöp B., Bódis J. 2022: A kakasmandikó (Erythronium dens-canis L.) demográfiai kutatásának módszertani megalapozása. Botanikai Közlemények 109(2): 201–217. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2022.109.2.201
Parolo G., Abeli T., Rossi G., Dowgiallo G., Matthies D. 2011: Biological flora of Central Europe: Leucojum aestivum L. Perspectives in Plant Ecology, Evolution and Systematics 13(4): 319–330. https://doi.org/10.1016/j.ppees.2011.05.004
Peruzzi L., Di Benedetto C., Aquaro G., Caparelli K. F. 2008: The genus Sternbergia Waldst. & Kit. (Amaryllidaceae) in Italy. Contribution to the cytotaxonomical and morphoanatomical knowledge. Caryologia 61(1): 107–113. https://doi.org/10.1080/00087114.2008.10589616
Peti E., Schellenberger J., Németh G., Málnási Csizmadia G., Oláh I., Török K., Czóbel Sz., Baktay B. 2017: Presentation of the HUSEEDwild – a seed weight and germination database of the Pannonian flora – through analysing life forms and social behaviour types. Applied Ecology and Environmental Research 15(1): 225–244. https://doi.org/10.15666/aeer/1501_225244
Pénzes A. 1934: Termés-ökológiai megfigyelések. Botanikai Közlemények 31(1–2): 28–35.
Sonkoly J., Deák B., Valkó O., Molnár V. A., Tóthmérész B., Török P. 2017: Do large-seeded herbs have a small range size? The seed mass–distribution range trade-off hypothesis. Ecology and Evolution 7(24): 11204–11212. https://doi.org/10.1002/ece3.3568
Thomson F. J., Moles A. T., Auld T. D., Kingsford R. T. 2011: Seed dispersal distance is more strongly correlated with plant height than with seed mass. Journal of Ecology 99(6): 1299–1307. https://doi.org/10.1111/j.1365-2745.2011.01867.x
Török P., Miglécz T., Valkó O., Tóth K., Kelemen A., Albert Á.-J., Matus G., Molnár V. A., Ruprecht E., Papp L., Deák B., Horváth O., Takács A., Hüse B., Tóthmérész B. 2013: New thousand-seed weight records of the Pannonian flora and their application in analysing social behaviour types. Acta Botanica Hungarica 55(3–4): 429–472. https://doi.org/10.1556/abot.55.2013.3-4.17
Törő-Szijgyártó V., Balogh N., Henn T., McIntosh-Buday A., Sonkoly J., Takács A., Kovacsics-Vári G., Díaz Cando P., Molnár V. A., Matus G., Teleki B., Süveges K., Lukács B. A., Lovas-Kiss Á., Tóthmérész B., Tóth E., Tóth K., Török P. 2023: New thousand-seed weight dataset for plant species of Central Europe. Data in Brief 48: 109081. https://doi.org/10.1016/j.dib.2023.109081
Vuković N., Šegota V., Brana S. 2017: Data deficient Sternbergia colchiciflora Waldst. & Kit. (Amaryllidaceae) in Croatian flora – removing the veil of mist. Natura Croatica 26(2): 261–269. https://doi.org/10.20302/NC.2017.26.20
Világháló hivatkozás
http1 – Society for Ecological Restoration, International Network for Seed Based Restoration and Royal Botanic Gardens Kew. Seed Information Database (SID). https://ser-sid.org/ (hozzáférés: 2023.10.12.)
