Tatárjuharos tölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957 nom. illeg.) az Észak-Mezőföldön és a Zámolyi-medence környékén
Absztrakt
E dolgozatban, a Mezőföld löszön kialakult erdőssztyep erdőit bemutató sorozatunk harmadik részeként, most a Mezőföld északi peremvidékén és az azzal szomszédos területen megtalált nyílt vagy félig nyílt lombkoronaszintű molyhos tölgyes állományokat vizsgáltuk abból a célból, hogy elterjedésüket, szüntaxonómiai helyzetüket, növényföldrajzi jellemzőiket és állapotukat meghatározzuk. Az Észak-Mezőföldön található fásításokat és erdőmaradványokat Nádasdladánytól Gyúróig áttekintve kilenc helyszínen találtunk természetes eredetűnek ítélt nyílt molyhos tölgyeseket, amelyekből összesen 20 fitoszociológiai mintát vettünk. A mintákat hagyományos és sokváltozós módszerekkel elemeztük. Az észak-mezőföldi minták a mintánkénti fajszám, a lombkoronát alkotó fajok mintánkénti száma tekintetében lényegében nem különböztek a mezőföldi mintáktól. Szintén nagyfokú hasonlóság mutatkozott a meghatározó szüntaxonok karakterfajainak csoportrészesedésében a délkelet-európai bokorerdők (Orno-Cotinion s.l.) fajainak kivételével, amely számottevően magasabb, mint a Mezőföld esetében. A flóraelemek csoportrészesedéseinek eloszlása és rangsorrendje nagymértékben hasonló, de az észak-mezőföldi mintákban a szubmediterrán s.l. és közép-európai fajok csoportrészesedése magasabb, az eurázsiai és adventív fajoké pedig alacsonyabb a mezőföldi mintákhoz képest. A sokváltozós csoportosítás során élesen elkülönültek a Vértes melegkedvelő tölgyeseitől, és a Mezőföld és a Velencei-hegység mintái között foglaltak helyet.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a vizsgált területen található molyhos tölgyes állományok a 18. század végén megtalálható erdők maradványainak tekinthetők, részben már extrazonális helyzetben. Jellemzőik alapján a tatárjuharos tölgyesekkel azonosíthatók, de e társulásnak már egy erősen szubmediterrán jellegű változatát képviselik. Termőhelyi viszonyaikban és faji összetételükben kifejezetten átmeneti jellegűek az alföld erdőssztyep erdői és a középhegységek molyhos tölgyesei között.
Hivatkozások
Bauer N., Somlyai L. 2007: Sysimbrium polymorphum (Murray) Roth és más florisztikai adatok a Nyugat-Mezőföldről. Kitaibelia 12: 52–55.
Becking, R. W. 1957: The Zürich-Montpellier School of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. http://doi.org/10.1007/bf02872328
Berg, L. S. 1950: Natural Regions of the U.S.S.R. The Macmillan Company, New York.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97–181.
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Borza, A. 1937: Cercetări fitosociologice asupra pădurilor Basarabene. Buletinul Grădinii Botanice şi al Muzeului Botanic dela Universitatea din Cluj, XVII(1-2): 1–85.
Bölöni J., Molnár, Zs., Biró, M., Horváth, F. 2008: Distribution of the (semi-)natural habitats in Hungary II. Woodlands and shrublands. Acta Botanica Hungarica 50(Suppl.): 107–148. http://dx.doi.org/10.1556/ABot.50.2008.Suppl.6
Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensoziologie (ed. 3.). Springer Verlag, Wien–New York, 865 pp.
Didukh J. P. (ed.). 2009: Zeljona knyiga Ukrainyi. Altyerpresz, Kiiv. pp. 448.
Fekete G. 1955: Die Vegetation des Velenceer Gebirges. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici Series Nova 7: 343–362.
Fekete G., Kovács M. 1982: A fóti Somlyó vegetációja. Botanikai Közlemények 69: 19–31.
Fekete G., Varga Z. 1999: Tatárjuharos tölgyes (Aceri tatarici-Quercetum roboris). in: Borhidi A., Sánta A. (szerk.) 1999: Vörös könyv Magyarország társulásairól. 2. kötet. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 282–285.
Grubov V. I. 2001: Key to the vascular plants of Mongolia. Enfield, New Hampshire.
Haraszthy L. 2000: Az erdőssztepp: eltűnő örökségünk. WWF füzetek 15: 3-4.
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Vácrátót, 267 pp.
Isépy I. 1970: Phytozönologische Untersuchungen und Vegetationskartierung im Südöstlichen Vértes-Gebirge. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 16 (1–2): 59–110.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary). Tilia 14: 1-488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), p. 74.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Lavrenko E. M. 1970: Provincialnoje razgyelenyije Pricsornomorszko-Kazahsztanszkoj Podoblasztyi sztyepnoj oblasztyi Evrazii. Botanyicseszkij Zsurnal 55: 609–625.
Lavrenko, E. M., Karamüseva, Z. V., Nyikulina, R. N. 1991: Sztyepi Evraziji. Nauka, Leningrad. pp. 146.
Lendvai G., Horváth A., Kevey B. 2014a: A Mezőföld tatárjuharos tölgyesei (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957). Botanikai Közlemények 101: 145–188.
Lendvai G., Horváth A., Kevey B. 2014b: A Velencei-hegység tatárjuharos tölgyesei (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957). Botanikai Közlemények 101: 189–226.
Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena-Stuttgart-New York, 353 pp.
Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena-Stuttgart-New York, 282 pp.
Podani J. 2001: SYN-TAX 2000. Computer Programs for Data Analysis in Ecology and Systematics. Scientia, Budapest, 53 pp.
Purger D., Lengyel A, Kevey B., Lendvai G., Horváth A, Tomić Z., Csiky J. 2014: Numerical classification of oak forests on loess in Hungary, Croatia and Serbia. Preslia, 86: 47–66.
Savulescu T., Nyárády E. J. (eds.) 1952-1976: Flora Republicae Populariae Romanei. vols. 1-13. Bucuresti.
Simon T. 1994: A Magyarországi Edényes Flóra Határozója. Harasztok és Virágos Növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2. kiadás.
Siskin B. K., Bobrov J. G. (eds.) 1933-1964: Flora SzSzSzR. vols. I.-XXX. Izd. Akad. Nauk, Moszkva.
Sonnevend I. 2001: Tatárjuharos-lösztölgyes maradványok a Nyugat-Mezőföldön. Kitaibelia 6: 377–380.
Soó R. 1958: Összehasonlító vegetációtanulmányok a Szovjetunió erdős-sztyep övében. Az MTA Biol. Csop. Közlem. 1: 209–222.
Soó R. 1962: Növényföldrajz. Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 180.
Soó R. 1964-1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tutin T. G. et al. (eds.) 1964-1980: Flora Europaea, vols. I-V. Cambridge University Press, Cambridge.
Zólyomi B. 1957: Der Tatarenahorn-Eichen-Lösswald der zonalen Waldsteppe. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 3: 401–424.
Zólyomi B. 1958: Budapest és környékének természetes növénytakarója. In: Pécsi M. (szerk.): Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 511–642.
Zólyomi B. 1959: Beszámoló az MTA Botanikus kertje és Geobotanikai Laboratóriuma munkájáról II. Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Csoportjának Közleményei 3: 51–59.
Zólyomi B. 1989: Természetes növénytakaró. In: Pécsi M. (szerk.) Magyarország Nemzeti Atlasza. Kartográfiai Vállalat, Budapest. pp. 89.
Zólyomi, B., Horváth A., Kevey B., Lendvai G. 2013: Steppe woodlands with Tatarian maple (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris) on the Great Hungarian Plain and its neighborhood. An unfinished synthesis with supplementary notes. Acta Botanica Hungarica 55: 167–189. https://doi.org/10.1556/abot.55.2013.1-2.11
