A Budai Arborétum mohaflórája
Absztrakt
A Budai Arborétum teljes területét lefedő mohaflorisztikai kutatást végeztünk, melynek eredményeként összesen 56 mohafajt (4 májmohát és 52 lombosmohát) észleltünk. Főként országosan gyakori fajok kerültek elő a kutatás során, azonban a Vörös Listán mérsékelten fenyegetett (NT) kategóriába sorolt 4 faj (Gymnostomum calcareum, Orthotrichum obtusifolium, Orthotrichum pumilum, Pseudocrossidium revolutum) előfordulása figyelemre méltó. Fakérgen az Orthotrichum diaphanum, sziklán a Schistidium crassipilum, betonon az Amblystegium serpens van jelen legnagyobb borítással, talajon az Eurhynchium hians a leggyakoribb. A kertben élő mohafajok majd háromnegyede a hőklímához való alkalmazkodás (T-érték) szempontjából a „lomblevelű” hőháztartás típushoz tartozik. A környezeti nedvességhez való alkalmazkodottság (W-érték) szempontjából az „extrém száraz”, „igen száraz”, „száraz”, „mérsékelten száraz” csoportokba tartozik a fajok majd kétharmada, ez jól mutatja a kert száraz klímáját. Az aljzat pH-jához való alkalmazkodottság (R-érték) alapján a fajok közel fele-fele arányban az indifferens, illetve a bázikus indikációval jellemezhető csoportokba tartoznak. Életstratégia szempontjából a fajok közel kétharmada pionír természetű, kolonista (C), a többi faj évelő állandó (P), hosszú életű vándorló (LS), rövid életű vándorló, átfutó (F), illetve egyéves vándorló (AS).
Hivatkozások
Boros Á. 1915–1971: Florisztikai jegyzetek. Kézirat, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
Boros Á. 1953: Magyarország mohái. Akadémiai Kiadó, Budapest, 360 pp.
Erzberger P. (előkészületben): Keys to Hungarian Bryophytes. Test Version. kézirat.
Galambos I. 1992: A zirci arborétum mohaflórája. Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyensis 11: 29–35.
Hill M. O., Bell N., Brunneman-Nannenga M. A., Brugués M., Cano M. J., Enroth J., Flatberg K. I., Frahm J.-P., Gallego M. T., Garilleti R., Guerra J., Hedenäs L., Holyoak D. T., Hyvönen J., Ignatov M. S., Lara F., Mazimpaka V., Munoz J., Söderström L. 2006: An annotated checklist of mosses of Europe and Macaronesia. Journal of Bryology 28: 198–267. https://doi.org/10.1179/174328206X119998
Igmándy J. 1949: Adatok Sopron mohaflórájához. Erdészeti kísérletek 49(1–4):164–167.
Nagy Z., Majláth I., Molnár M., Erzberger P. 2016: A martonvásári kastélypark mohaflórája. Kitaibelia 21(2): 198–206. https://doi.org/10.17542/kit.21.198
Németh Cs., Papp B. 2016: Mohák a Soroksári Botanikus Kertben. In: Höhn M., Papp V. (szerk.): Biodiverzitás a Soroksári Botanikus Kertben. Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság és SZIE Kertészettudományi Kar, Soroksári Botanikus Kert, Budapest, pp. 111–149.
Orbán S. 1984: A magyarországi mohák stratégiái és T, W, R értékei. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova series 17: 755–765.
Orbán S., Vajda L. 1983: Magyarország mohaflórájának kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 518 pp.
Papp B., Erzberger P., Ódor P., Hock Zs., Szövényi P., Szurdoki E., Tóth Z. 2010: Updated checklist and redlist of Hungarian bryophytes. Studia botanica hungarica 41: 31–59.
Pócs T., Van Zanten B. O., Erzberger P. 2008: Entodon concinnus (De Not.) Paris. In: Blockeel T. L. (szerk.): New national and regional bryophyte records, 18. Journal of Bryology 30: 163. https://doi.org/10.1179/174328208X282463
Schmidt G. (szerk.) 2013: A Budapesti Corvinus Egyetem Budai Arborétuma. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék, Budapest, 56 pp.
Smith A. J. E. 2004: The mossflora of Britain and Ireland. Cambridge University Press, Cambridge, 1012 pp.
Szűcs P. 2009: Mohaadatok az Agostyáni Arborétumból. Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15: 159–164.
Szűcs P. 2013: Kiegészítések a Zirci Arborétum mohaflórájához. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30: 47–54.
Szűcs P. 2017: Bryophyte flora of the Botanic Garden of the University of Sopron (W Hungary). Studia botanica hungarica 48(1): 77–88. https://doi.org/10.17110/StudBot.2017.48.1.77
Szűcs P., Baranyi G., Fintha G. 2018: The bryophyte flora of the park of Mátrai Gyógyintézet sanatorium (NE Hungary). Acta Biologica Plantarum Agriensis 6: 123–132. https://doi.org/10.21406/abpa.2018.6.123
Szűcs P., Baranyi G., Zöllei T. 2017a: Az Erdőtelki Arborétum mohaflorisztikai vizsgálatának előzetes eredményei. Acta Academiae Agriensis, Sectio Biologicae, Nova series 44(1): 121–126.
Szűcs P., Lóth H. 2008: Almásfüzitő antropogén élőhelyeinek mohaflórája. Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13–14: 399–423.
Szűcs P., Pénzesné Kónya E. 2016: Mohaadatok az Eszterházy Károly Főiskola Botanikus Kertjéből (Eger). Acta Academiae Agriensis, Sectio Biologicae, Nova series 43(1): 53–57.
Szűcs P., Pénzesné Kónya E., Hofmann T. 2017b: The bryophyte flora of the village of Almásfüzitő, a former industrial settlement in NW-Hungary. Cryptogamie, Bryologie 38(2): 153–170. https://doi.org/10.7872/cryb/v38.iss2.2017.153
Szűcs P., Táborská J., Baranyi G., Pénzes-Kónya E. 2017c: Short-term changes in the bryophyte flora in the botanical garden of Eszterházy Károly University (Eger, NE Hungary). Acta Biologica Plantarum Agriensis 5(2): 52–60. https://doi.org/10.21406/abpa.2017.5.2.52
Vajda L. 1954: A Vácrátóti Botanikai Kutatóintézet természetvédelmi parkjának mohái. Botanikai Közlemények 45: 63–66.
Vajda L. 1968: A Szigligeti Arborétum monográfiája, V. A Szigligeti Arborétum mohái. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 7: 237–240.
Zsólyom D., Szűcs P. 2018: Balaton település (Heves megye) mohaflórája. Botanikai Közlemények 105(2): 231–242. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2018.105.2.231
