A Tolnai-hegyhát gyertyános-tölgyesei (Corydali pumilae-Carpinetum Kevey 2008)
Absztrakt
Jelen tanulmány a Dél-Dunántúl északkeleti peremén levő Tolnai-hegyhát gyertyános állományainak cönológiai jellemzése 50 felvétel alapján. Megvizsgáltuk e gyertyánosok társulástani kapcsolatát a Tolnai-hegyhát zárt lösztölgyeseivel (Pulmonario mollis-Quercetum roboris). A vizsgálat során kiderült, hogy a gyertyánosokban a Fagetalia fajok és az európai flóraelemek dominálnak, míg a zárt száraz tölgyesekben a Quercetea pubescentis-petraeae fajok, valamint a szubmediterrán és a kontinentális flóraelemek jutnak vezető szerephez. Az összehasonlító elemzés során bebizonyosodott, hogy a Tolnai-hegyhát gyertyánosai közelebbi rokonságot mutatnak a Dunántúli-középhegység gyertyános-tölgyeseivel (Keleti-Bakony, Velencei-hegység), mint a Dél-Dunántúliakkal (Nyugat-Mecsek, Völgység). A vizsgált gyertyános-tölgyeseket ezért a „Corydali pumilae-Carpinetum Kevey 2008” nevű asszociációval azonosíthatjuk, amely a Carpinenion betuli Issler 1931 alcsoportba (suballiance) sorolható.
Hivatkozások
Becking R. W. 1957: The Zürich-Montpellier school of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. https://doi.org/10.1007/bf02872328
Borhidi A. 1961: Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae, Sectio Biologica 4: 21–50.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian Flora. Acta Botanica Hungarica 39: 97–181.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.
Braun-BlanQuet J. 1964: Pflanzensoziologie Grundzü ge der Vegetationskunde (3rd ed.). Springer Verlag, Wien–New York, 865 pp.
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Taxon-lista és attribútum állomány. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 267 pp.
Issler E. 1931: Les associations silvatiques haut-rhinoises. Bulletin de la Société Botanique de France 78: 62–141. https://doi.org/10.1080/00378941.1926.10832847
Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanice, Cluj-Napoca 1967: 159–166.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary). Die Wälder von Ungarn. Tilia 14: 1–488. (+ CD-adatbázis: 244 ábra + 230 táblázat).
Kevey B., Borhidi A. 1998: Top-forest (Aconito anthorae-Fraxinetum orni) a special ecotonal case in the phytosociological system (Mecsek mts, South Hungary). Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 41: 27–121.
Kevey B., Hirmann, A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), p. 74.
Kevey B., Horváth A., Lendvai G., Simon Gy. 2018: A Tolnai-hegyhát zárt lösztölgyesei (Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008). Botanikai Közlemények 105(2): 269–284. + Elektronikus mellékletek (E1–E5 táblázat). https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2018.105.2.269
Kevey B., Lendvai G., Simon Gy. 2014: A Velencei-hegység gyertyános-tölgyesei (Corydali cavaeCar pinetum Kevey 2008). Kanitzia 21: 219–244.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
LuQuet A. 1926: Essai sur la geographie botanique de l’Auvergne. Les associations végétales du Massif des Monts-Dores. Geographie Botanique de l’Auvergne. Les Presses Universitaires de France, Paris, pp. 1–263.
Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. (eds.) 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena – Stuttgart – New York, 353 pp.
Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart – New York, 282 pp.
Pawłowski B., Sokołowski M., Wallisch K. 1928: Die Pflanzenassoziationen des Tatra-Gebirges VII. Die Pflanzenassoziationen und die Flora des Morskie Oko-Tales. Bulletin International de l’Academie Polonaise des Sciences et des Lettres, Classe des Sciences Mathé matiques et Naturelles; Série B: Sciences Naturelles, Cracovie, Suppl. 1927: 205–272.
Pillich F. sen. 1927: Adatok Tolnavármegye flórájához. Magyar Botanikai Lapok 26: 94–97.
Pillich F. jun. 1930a: Simontornya és környéke flórája (1921-1930). Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Kar, Budapest (kézirat), 74 pp.
Pillich F. jun. 1930b: „Simontornya és környéke flórája”-nak gyógyszerészeti vonatkozásai. Gyógyszerészhallgatók Értesítője 2(6–8): 17–32.
Pillich F. jun. 1930c: A Satureja Pillichiana J. Wagn. jellemzése. Botanikai Közlemények 27 (5–6): 105–111.
Podani J. 2001: Syn-Tax 2000 Computer programs for data analysis in ecology and systematics. Scientia, Budapest, 53 pp.
Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Vlieger J. 1937: Aperçu sur les unités phytosociologiques supérieures des Pays-Bas. Nederlandsch Kruid kundig Archief 47: 335–353.
