A Vértesalja homoki gyertyános-tölgyesei (Corydali pumilae-Carpinetum Kevey 2008)
Absztrakt
Jelen tanulmány a Vértesalja homoki gyertyános-tölgyeseinek társulási viszonyait mutatja be 25 cönológiai felvétel alapján. Faji összetételére a Fagetalia elemek magas aránya jellemző. Különösen értékes fajai a Corydalis intermedia, a Daphne laureola, a Scutellaria columnae és a Veratrum nigrum. A felvételek a hagyományos és a sokváltozós statisztikai elemzések alapján elkülönülnek a Belső-Somogy homoki gyertyános-tölgyeseitől (Fraxino pannonicae-Carpinetum), és a Dunántúli-középhegység Corydali pumilae-Carpinetum nevű gyertyános-tölgyes társulásához sorolhatók.
Hivatkozások
Becking R. W. 1957: The Zürich-Montpellier school of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. https://doi.org/10.1007/bf02872328
Borhidi A. 1961: Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Biologica 4: 21–50.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Hungarica 39: 97–181.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.
Boros Á. 1954: A Vértes, a Velencei hegység, a Velencei tó és környékük növényföldrajza. Földrajzi Értesítő 3: 280–309.
Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensoziologie. Ed. 3. Springer Verlag, Wien – New York, 865 pp. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Taxon-lista és attribútum-állomány. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 267 pp.
Isépy I. 1970: Phytozönologische Untersuchungen und Vegetationskartierung im südöstlichen Vértes-Gebirge. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 16(1–2): 59–110.
Issler E. 1931: Les associations silvatiques haut-rhinoises. Bulletin de la Société Botanique de France 78: 62 –141.
Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanici Cluj 1967: 159–166.
Jakucs P. 1981: Magyarország legfontosabb növénytársulásai. In: Hortobágyi T., Simon T. (szerk.): Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 225–263.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (244 ábra + 230 táblázat).
Kevey B. 2013: Belső-Somogy homoki gyertyános-tölgyesei (Fraxino pannonicae-Carpinetum Soó et Borhidi in Soó 1962). Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1: 17–40. https://doi.org/10.26080/krrmkozl.2013.1.17
Kevey B. 2014: A Bakonyalja homokvidékének erdei V. Gyertyános-tölgyesek (Convallario-Carpinetum). Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis 31: 47–72.
Kevey B. 2021: A Duna-Tisza köze gyertyános-tölgyesei (Convallario-Carpinetum Kevey 2008). Kitaibelia 26(1): 49-76. https://doi.org/10.17542/kit.26.49
Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Horváth A. (szerk.): Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kosbor Természetvédelmi Egyesület, Pécs, p. 74.
Kevey B., Papp L., Lendvai G. 2017: A Nyírség gyertyános-tölgyesei (Convallario-Carpinetum Kevey 2008). Botanikai Közlemények 104(1): 147–164. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2017.104.1.147
Kevey B., Riezing N., Simon Gy. 2021: A Vértesalja homoki bükkösei (Daphno laureolae-Fagetum Borhidi in Borhidi et Kevey 1996). Botanikai Közlemények 108(2): 157–168. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2021.108.2.157
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Luquet A. 1926: Essai sur la géographie botanique de l’Auvergne: Les associations végétales du Massif des Monts-Dores. Geographie Botanique de l’Auvergne. Les Presses Universitaires de France, Paris, pp. 1–263.
Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart – New York, 353 pp.
Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. Wälder und Gebüsche. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart – New York, 282 pp. https://doi.org/10.1002/biuz.19930230311
Pawłowski B., Sokołowski M., Wallisch K. 1928: Die Pflanzenassoziationen des Tatra-Gebirges VII. Die Pflanzenassoziationen und die Flora des Morskie Oko-Tales. Bulletin International de l’Academie, Polonaise des Sciences et Lettres, Classe des Sciences Mathématiques et Naturelles; Série B: Sciences Naturelles, Cracovie, Suppl. 1927: 205–272.
Podani J. 2001: SYN-TAX 2000. Computer Programs for Data Analysis in Ecology and Systematics. User’s Manual. Scientia, Budapest, 53 pp.
Riezing N. 2011: A Vértesalja erdeinek vizsgálata, tájhasználat és vegetáció kapcsolata. Doktori értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron. Kézirat. 125 pp. + melléklet. http://doktori.uni-sopron.hu/id/eprint/321/1/disszertacio.pdf
Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Vlieger J. 1937: Aperçu sur les unités phytosociologiques supérieures des Pays-Bas. Nederlandsch Kruidkundig Archief, Serie 3, 47(1): 335-353.
