Iatrogén elektromos égések tanulságai
Absztrakt
A modern sebészetben szinte minden esetben alkalmazunk valamilyen magas frekvenciájú, elektrosebészeti eszközt, amelynek elektrotermikus hatása révén célzott szöveti roncsolást érünk el. A műtét közben keletkező elektromos áram kiváltotta égési sérüléseknek három fő lehetséges oka lehet. Tüzet okozhat a beteg lemosásakor alkalmazott gyúlékony antiszeptikum lángra lobbanása, égéshez vezethet a bőr nem tervezett érintkezése az elektrosebészeti műszerrel, valamint leggyakoribb ok a monopoláris eszköz helytelen használata, ami általában a neutrális elektróda hibás érintkezésének a következménye. Iatrogén, elektromos áram okozta égések bár ritkán fordulnak elő (irodalom szerint sporadikus) jelentőségük semmiképpen nem elhanyagolható. Ezen elektromos sérülések gyakran mély, a bőr valamennyi rétegét érintő harmadfokú égések. Elektromos sérülések révén az égésekkel kapcsolatos általános megfontolások mellett minden esetben gondolni kell a „felszín alatti” hatásaikra is. Nem elhanyagolható pszichésen megterhelő hatásuk sem. Mindezek mellett az operáló intézetet érintő jogi következményekkel is gyakran számolni kell. Cikkünk három intraoperatíve létrejött elektromos égési sérülést mutat be. Célunk az ellátás három alternatív lehetőségének bemutatása (negatív nyomású sebkezelés (NPWT) és félvastag bőr átültetés; lebenyképzés; necrectomiát követő primer zárás), a műtétet követő hegkezelés és eredményeinek bemutatása, a „sebészeti-team” figyelmének felhívása ezen elkerülhető sérülésekre.
Hivatkozások
Arnoldo BD, Purdue GF. The diagnosis and management of electrical injuries. Hand Clin. 2009. 25(4): 469-479. https://doi.org/10.1016/j.hcl.2009.06.001
Bae HS, Lee MY, Park JU. Intraoperative burn from a grounding pad of electrosurgical device during breast surgery. Medicine (Baltimore). 2018. 97(1): e8370. https://doi.org/10.1097/MD.0000000000008370
Gupta K, Kumar GVP, Bansal A, Mehta Y. Burn injury by displacement of electrocautery plate. Indian J Anaesth. 2011. 55(6): 634-635. https://doi.org/10.4103/0019-5049.90636
Kaya B, Celik B, Cerkez C, Aslan E. Iatrogenic burns. Turkish Journal of Plastic Surgery. 2016. 24(1): 35-38.
Marwah S, Singla SL. Spirit-induced cautery burns: An unusual iatrogenic injury. The Internet Journal of Surgery. 2009 22. (2). 1-3.
Mundinger GS, Rozen SM, Carson B, Greenberg RS, Redett RJ. full-thickness forehead burn over indwelling titanium hardware resulting from an aberrant intraoperative electrocautery circuit. Eplasty. 2008. 8: e1.
Pesthy P, Dákay A, Varga T, Sebestyén J, Révész Zs. Nagyfrekvenciás sebészeti vágókészülék (diathermiás készülék) használata során keletkezett égési sérülések. Tanulságok néhány eset kapcsán. A Magyar Égési Egyesület Tudományos Konferenciáján elhangzott előadás. Debrecen, 2023. június 10.
Saaiq M, Zaib S, Ahmad S. Electrocautery burns: experience with three cases and review of literature. Ann Burns Fire Disasters. 2012. 25(4): 203-206.
Schissler K, Pruden C. Pediatric electrical injuries in the emergency department: an evidence-based review. Pediatr Emerg Med Pract. 2021 18(12): 1-24.
Sheridan RL, Wilson NC, O’Connell MF, Fabri JA. Noncontact electrosurgical grounding is useful in burn surgery. J Burn Care Rehabil. 2003. 24(6): 400-401. https://doi.org/10.1097/01.BCR.0000095514.65067.15
Sudhindra TV, Joseph A, Hacking CJ, Haray PN. Are surgeons aware of the dangers of diathermy? Ann R Coll Surg Eng. 2000. 82(1): 31-32.
Waldmann V, Narayanan K, Combes N, Jost D, Jouven X, Marijon E. Electrical cardiac injuries: current concepts and management. Eur Heart J. 2018. 39(16): 1459-1465. https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehx142
