Szényenkezem, tehát vagyok?

Szégyen a pszichológiában teológiai kitekintéssel

  • Seffer Valentina Evangélikus Hittudományi Egyetem
Kulcsszavak: teológia, pszichológia, szégyen, Donald L. Nathanson, Ószövetség

Absztrakt

Sokszor vetődik fel a kérdés, hogy a pszichológia és a teológia milyen kapcsolatban állnak egymással. Sokan szeretnék a két tudományt egymással szembeállítani. A két tudomány kapcsolódását e tanulmány a szégyen fogalmán keresztül mutatja be. A pszichológiának és a teológiának egyik központi fogalma és lelkiállapota a szégyen, amely félreérthetetlenül összeköt bennünket a bűneset (1Móz 3) történetével, és olyan érzelmi és genetikai kódoltság, amelyet a pszichológia sem tud és akar megkerülni. A szerző különféle elméleteket mutat be és jár körül a szégyen természetével és mibenlételével kapcsolatban, amelyek mind arra irányulnak, hogy értelmezzék és vizsgálat tárgyává tegyék a szégyen fogalmát, annak lelki kivetüléseit és az azokból eredeztethető személyiségtorzulásokat. Ez utóbbiak esetében találunk példákat a Bibliában egy-egy eseményen vagy bibliai személyen keresztül, de ez nem jelenti azt, hogy minden pszichológiai esettel találkozunk a Szentírásban, azt pedig végképpen nem, hogy arra megoldási javaslatokat találhatunk. A pszichológiában a szégyennel való megküzdéssel kapcsolatban a legjobban kifejező Nathanson iránytűje, amely jól szemlélteti, hogy az egyén hogyan reagálhat a megszégyenítő helyzetekre.

Információk a szerzőről

Seffer Valentina, Evangélikus Hittudományi Egyetem

hittanoktató, vallástanár, doktorandusz - Budapest

Hivatkozások

Barrett, Karen C. 1995. A Functionalist Approach to Shame and Guilt. In: June Price Tangney, Kurt W. Fischer (szerk.): Self-conscious Emotions. The Psychology of Shame, Guilt, Embarrassment, and Pride. Guilford Press, New York.

Baumgartner, Isidor 2006. Pasztorálpszichológia. Ford. Zelenka Judit et al. Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest.

Fazakas Sándor 2017. Egy új erkölcsi maxima: Ne szégyeníts, és ne szégyenkezzél! A szégyen teológiai értelmezése és szociáletikai relevanciája. In: Balogh László Levente – Horváth Andrea – Pabis Eszter (szerk.): A szégyen reprezentációi. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen. (Cultura Animi 3.) 19–37. o.

Gilbert, Paul 2007. The Evolution of Shame as a Marker for Relationship Security: A Biopsychosocial Approach. In: Jessica L. Tracy – Richard W. Robins – June Price Tangney (szerk.): The Self-conscious Emotions: Theory and Research. Guilford Press, New York.

Jókai Mór 2006. Dekameron. Mercator Stúdió, Szentendre.

Kafka, Franz 2000. A per. Ford. Szabó Ede. Akkord Kiadó, Budapest.

Kaufman, Gershen 1989. The Psychology of Shame: Theory and Treatment of Shame-based Syndromes. Springer, New York.

Lewis, Helen Block 1971. Shame and Guilt in Neurosis. Psychoanalitic Review, 58. évf. 3. sz. 419–438. o.

Liszka Viktor Gábor 2016. Ezért rejtőztem el. A szégyenérzés lelkigondozói megfigyelésének lehetőségei. Embertárs, 14. évf. 2. sz. 134–145. o.

Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes 1981. Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest.

Morrison, Andrew P. 2000. A szégyenkezés – okok, tünetek, gyógymódok. Ford. Gálvölgyi Judit. Fiesta Kft. – Saxum Kiadó, h. n.

Munz, Regine 2009. Zur Theologie der Scham. Grenzgänge zwischen Dogmatik, Ethik und Anthropologie. Theologische Zeitschrift, 65. évf. 2. sz. 129–147. o.

Nagy Sándor 2014. A szégyenérzet bibliai fogalma. 1. rész. Sola Scriptura, 16. évf. 4. sz. 12–21. o. Web: https://sola.hu/folyoirat/a-szegyenerzet-bibliai-fogalma/.

Nathanson, Donald L. 1992. Shame and Pride. Affect, Sex, and the Birth of the Self. WW Norton & Co, New York.

Papp-Zipernovszky Orsolya 2022. „Színváltó vagyok”. A szégyen megjelenése és kezelése az önismereti pszichodrámacsoportban. Imago, 11. évf. 3. sz. 57–70. o.

Tomcsányi Teodóra 2003. Bűn, bűntudat, szégyen. Magyar Pszichológiai Szemle, 58. évf. 1. sz. 153–186. o. https://doi.org/10.1556/mpszle.58.2003.1.9

Tussay János 1998. Királyok első könyvének magyarázata. In: Jubileumi kommentár. A Szentírás magyarázata. 1. köt. Kálvin Kiadó, Budapest. 376–403. o.

Varga Zsigmond J. 1996. Görög–magyar szótár az Újszövetség irataihoz. Kálvin Kiadó, Budapest.

Vizin Gabriella 2017. A szégyen szerepe a mentális zavarokban. Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Budapest.

Wurmser, Leon 1996. Scham. In: Erwin Fahlbusch et al (szerk.): Evangelisches Kirchenlexikon. Internationale Theologische Enzyklopädie. 4. köt. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen. 63–66. o.

Megjelent
2024-06-13
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok