Szényenkezem, tehát vagyok?

Szégyen a pszichológiában teológiai kitekintéssel

Absztrakt

Sokszor vetődik fel a kérdés, hogy a pszichológia és a teológia milyen kapcsolatban állnak egymással. Sokan szeretnék a két tudományt egymással szembeállítani. A két tudomány kapcsolódását e tanulmány a szégyen fogalmán keresztül mutatja be. A pszichológiának és a teológiának egyik központi fogalma és lelkiállapota a szégyen, amely félreérthetetlenül összeköt bennünket a bűneset (1Móz 3) történetével, és olyan érzelmi és genetikai kódoltság, amelyet a pszichológia sem tud és akar megkerülni. A szerző különféle elméleteket mutat be és jár körül a szégyen természetével és mibenlételével kapcsolatban, amelyek mind arra irányulnak, hogy értelmezzék és vizsgálat tárgyává tegyék a szégyen fogalmát, annak lelki kivetüléseit és az azokból eredeztethető személyiségtorzulásokat. Ez utóbbiak esetében találunk példákat a Bibliában egy-egy eseményen vagy bibliai személyen keresztül, de ez nem jelenti azt, hogy minden pszichológiai esettel találkozunk a Szentírásban, azt pedig végképpen nem, hogy arra megoldási javaslatokat találhatunk. A pszichológiában a szégyennel való megküzdéssel kapcsolatban a legjobban kifejező Nathanson iránytűje, amely jól szemlélteti, hogy az egyén hogyan reagálhat a megszégyenítő helyzetekre.