Az inkarnáció jánosi koncepciója és a páli Krisztusban lét teológiai összefüggései

Absztrakt

A tanulmány a jánosi inkarnációteológia és a páli „Krisztusban lét” belső összefüggéseit vizsgálja, feltárva, miként fejezi ki e két újszövetségi pólus ugyanazon üdvtörténeti misztériumot eltérő nyelvi és hermeneutikai regiszterekben. János az isteni lehajlás, Pál az emberi felemelkedés irányát rajzolja meg, mégis mindkettő ugyanazon isteni–emberi communio dinamikáját jeleníti meg. A kutatás központi tétele, hogy az inkarnáció és a „Krisztusban lét” egymást feltételező teológiai valóságok: Isten emberré lett, hogy az ember Krisztusban új létre szülessen. A vizsgálat filológiai-teológiai elemzéssel, összehasonlító exegézissel és hermeneutikai szintézissel mutatja be, hogyan kapcsolódik össze János Logosz-krisztológiája és Pál participációs antropológiai látásmódja, többek között pneumatológiai, szótériológiai, antropológiai és ekkléziológiai metszéspontokban. Az inkarnáció és a „Krisztusban lét” dialógusa alkotja a keresztény teológia lényegi szintaxisát: az örök Ige testté lett, hogy az ember Istenben éljen.