A kombinációs szindróma gyakorisága a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Fogpótlástani Tanszékén a 2009 és 2014 között készült orthopantomogramok alapján

Absztrakt

A klinikumban gyakori olyan páciensek kezelése, akiknek fogatlan a felső állcsontjuk, miközben a mandibula frontfogai
megtartottak. Az ilyen esetekben sokszor láthatunk specifikus elváltozásokat, amelyeket Kelly (1972) kombinációs szindróma
névvel foglalt össze.
Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük, pácienseink körében előfordult-e az elmúlt 5 évben a kombinációs szindrómára
jellemző tünetegyüttes, vagy valamelyik jellegzetesség.
A PTE által használt informatikai rendszer segítségével 319 páciens nevét szűrtük ki, akiket foghiány diagnózissal rögzítettek
az elmúlt 5 évben. Ezek közül 220 páciens orthopantomogram felvétele állt rendelkezésre a kombinációs szindrómára
jellemző tünetek gyakoriságának vizsgálatához. 34 beteg felvételén találtunk fogatlan felső állcsontot és meglévő
alsó frontfogakat. A kombinációs szindróma fő tünete, a nagyfokú csonthiány a maxilla elülső régiójában 4 esetben volt
látható, ez 11,7%-os gyakoriságot jelent. A tuber maxillae hipertrófiája (9 esetben, 26,4%) az alsó frontfogak extrúziója
(6 esetben, 17,6%) és az alsó állcsont disztális régiójának csontlebontódása (16 esetben, 47%) volt látható a felvételeken.
A röntgenfelvételek alapján kiszűrt betegek közül három esetben került sor klinikai vizsgálatra, ami minden esetben
igazolta a röntgenfelvételen látott jellegzetességeket.
A kombinációs szindróma gyakorisága saját beteganyagunkban lényegesen kisebb volt, mint más tanulmányokban,
ismeretének klinikai jelentősége azonban nem elhanyagolható.