A depresszió és a szorongás, valamint a temporomandibularis diszfunkció feltételezett összefüggésének vizsgálata

  • István Somoskövi Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Fogászati és Szájsebészeti Klinika, Pécs
  • Márta Radnai Szegedi Tudományegyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Tanszék, Szeged
  • Tímea Dergez Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Bioanalitikai Intézet, Pécs
  • Andrea Radácsi Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Fogászati és Szájsebészeti Klinika, Pécs
  • István Tiringer Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Pécs
  • Ákos Károly Nagy Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Fogászati és Szájsebészeti Klinika, Pécs
Kulcsszavak: bruxizmus, depresszió, pszichés stressz, szorongás, temporomandibularis diszfunkció

Absztrakt

Az egyetemi hallgatókat tanulmányaik során különböző pszichés stresszhatások érik, ezek vizsgaidőszakban fokozódhatnak, és hatásukra egyeseknél szorongásos és depressziós tünetek jelentkezhetnek. A temporomandibularis diszfunkció kialakulásában a beteg pszichés állapota mint etiológiai tényező gyakran kerül említésre a szakirodalomban, de az összefüggés jellege nem pontosan tisztázott. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a vizsgaidőszakban megjelennek-e szorongásos vagy depressziós tünetek, illetve változik-e a fogorvostan-hallgatók tüneteinek mértéke, valamint
a temporomandibularis diszfunkció tüneteinek és egyes orális parafunkcióknak a gyakorisága, és összefüggést kerestünk az egyes tényezők között. Kérdőíves adatgyűjtést végeztünk két időpontban: egyszer a szorgalmi-, és egyszer
a vizsgaidőszakban. A kérdőíveket a Diagnostic Criteria for Temporomandibular Disorders (DC/TMD) magyar változatából vettük. Összehasonlítottuk a temporomandibularis diszfunkció tüneteinek gyakoriságát, a szorongás és a depresszió mértékét, valamint az arcfájdalom intenzitásának különbségét a két időpontban. Eredményeink az mutatták, hogy a hallgatók szorongásos és depressziós tünetei szignifikánsan magasabb szintet értek el vizsgaidőszakban, mint szorgalmi időszakban. A temporomandibularis diszfunkció valamennyi vizsgált tünete szintén nagyobb gyakorisággal fordult elő vizsgaidőszakban. Ekkor a tünetek közül a fájdalom több mint kétszer annyi hallgatónál volt jelen, mint szorgalmi időszakban. A fájdalom intenzitása is szignifikánsan magasabb volt vizsgaidőszakban. A vizsgált orális parafunkciók mértékében is jelentős emelkedést találtunk. Eredményeink alapján feltételezhető, hogy vizsgaidőszakban a hallgatók fokozott stressz-szintje növeli a szorongásos és depressziós tünetek mértékét és ez egybeesik a temporomandibularis tüneteik nagyobb arányú és mértékű előfordulásával. A kettő közötti kapcsolat nem bizonyítható, de elképzelhető, hogy az emel-
kedett stressz-szint is hozzájárul a temporomandibularis diszfunkció tüneteinek megjelenéséhez vagy fokozódásához.

Megjelent
2020-07-09
Hogyan kell idézni
SomosköviI., RadnaiM., DergezT., RadácsiA., TiringerI., & Nagy Ákos K. (2020). A depresszió és a szorongás, valamint a temporomandibularis diszfunkció feltételezett összefüggésének vizsgálata. Fogorvosi Szemle, 113(2), 57-66. https://doi.org/10.33891/FSZ.113.2.57-66
Rovat
Eredeti cikk (original article)

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei