Új szerek — új mintázatok?
Dizájnerdrogok és klasszikus tiltott szerek társadalmi mintázata egy európai iskolai felmérés, az ESPAD hazai adatai alapján
Absztrakt
Bevezetés: Az elmúlt bő évtizedben a dizájnerdrogok, az új pszichoaktív szerek térnyerésének lehetünk a tanúi. Az Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) nemzetközi kutatás 2015 óta méri a dizájnerdrog-fogyasztás elterjedtségét a 9–10. évfolyamos diákok körében. 2019-ben ugyan a kannabisz bizonyult a legnépszerűbb szernek, és a dizájnerdrog-fogyasztás a rangsorban az ötödik helyen szerepel, de feltehetően ennél nagyobb mértékű fogyasztásról van szó a serdülők körében. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a dizájnerdrog-fogyasztók más társadalmi mintázatot mutatnak-e a klasszikus tiltott szerhasználókhoz képest, melynek ismerete a prevenciós beavatkozások hatékonyságának növelése miatt kulcsfontosságú.
Módszertan: Az elemzést az Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról felmérés 2019-es hazai adatain végezzük. A kutatás nappali tagozatos normál iskolai képzésben részt-vevő fiatalok országos reprezentatív mintáján készült osztályos lekérdezéssel, önkitöltős módszerrel. A 9–10. évfolyamos minta nagysága 5 766 fő. Az elemzésben a dizájnerdrog-fogyasztókat hasonlítjuk össze a klasszikus tiltott szerhasználókkal társadalmi háttérváltozók mentén (család, iskola, mentális egészség, egészségmagatartás, barátok és szabadidő).
Eredmények: Eredményeinek részben alátámasztják korábbi elemzések megállapítását, mely szerint a dizájnerdrog-fogyasztás jellemzően nem mutat más mintázatot a többi szerhasználathoz képest, azonban számos jellemző mentén megfigyelhetőek eltérések az új pszichoaktív szerhasználók és a klasszikus tiltott szerhasználók között. Elemzésünk azt mutatja, hogy a család szubjektív mutatói, az iskolai integráltság, valamint a mentális egészség és egészségmagatartás mutatói hasonló tendenciát mutatnak a dizájnerdrog-, valamint a klasszikus tiltott szerfogyasztással. A dizájnerdrog-fogyasztás azonban markánsabban mutatkozik meg az átlagosnál rosszabb anyagi helyzetűek, alacsonyabb iskolai végzettségű szülőkkel bíró, magányosabb, visszahúzódó diákok körében, míg a klasszikus tiltott szerhasználat inkább jellemző az átlagosnál jobb anyagi helyzetű, magasabb iskolai végzettségű szülőkkel bíró és nagyobb társas támogatásban részesülő diákokra. A vér szerinti szülő nélküliség és a szakközépiskola mindkét szer esetében rizikótényezőt jelent, azonban a dizájnerdrog-fogyasztók esetében úgy tűnik, a kockázat nagyobb mértékű e két tényezőnél a klasszikus tiltott szerhasználókhoz képest. A családdal eltöltött szabadidő egyértelműen visszatartóbb hatású a klasszikus tiltott szerfogyasztás szempontjából, mint az interneten vagy közösségi médián töltött szabadidő, a dizájnerdrog-fogyasztásnál pedig épphogy ellenkező tendencia figyelhető meg, azaz az internetezés jelent nagyobb megóvó erőt a családhoz képest.
Következtetések: A korábbi elemzésekkel összehangban részben hasonló társadalmi mintázatot mutatnak a dizájnerdrog-fogyasztók a klasszikus tiltott szerhasználókkal, és mind a klasszikus tiltott szerhasználók, mind a dizájnerdrog-fogyasztók magasabb rizikócsoportokból kerülnek ki, így az általános drogfogyasztás megelőzésére irányuló beavatkozások alkalmazhatóak a dizájnerdrog-fogyasztás meg-előzése esetében is. Azonban érdemes lenne a prevenciós beavatkozásoknál a dizájnerdrog-használat megelőzése céljából kiemelt figyelmet fordítani célzottan azokra a csoportokra, amelyek nagyobb kockázati tényezőt jelentenek a dizájnerdrog-használat szempontjából: mint például átlagosnál rosszabb anyagi helyzetűekre, vér szerinti szülő nélkül nevelkedő, alacsonyabb iskolai végzettségű szülőkkel bíró, szakközépiskolában tanuló, magányosabb, visszahúzódó, kisebb társas aktivitást mutató diákokra.
Hivatkozások
Arnold, P., Zsiros, E., Költő, A., Simon, D., & Németh, Á. (2013). Fokozott társas aktivitás, mint a droghasználat és a lerészegedés rizikófaktora a serdülőkorú fiatalok körében. In: Vargha, A. (Ed.), Kapcsolataink világa: Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlés: Kivonatkötet (pp. 116–117). Magyar Pszichológiai Társaság.
Arnold, P. (2014). Rizikómagatartás. Drogfogyasztási szokások. In: Németh, Á. & Költő, A. (Eds.), Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban (pp. 73–86). Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet. https://mek.oszk.hu/16100/16119/16119.pdf
Arnold, P. (2020). Egyéb drogok, új pszichoaktív szerek. In: Elekes, Zs., Arnold, P. & Bencsik, N. (Eds.), Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában. A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei (pp. 28–35). Budapesti Corvinus Egyetem. http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf
Arnold, P. & Elekes, Zs. (2021). Drogfogyasztási szokások a 16 évesek körében ESPAD 2019. Európai Iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól. Tanulmány a Nemzeti Drog Fókuszpont számára, kézirat.
Arnold, P., Elekes, Zs., & Bencsik, N. (2020). Család és iskola. In: Elekes, Zs., Arnold, P., & Bencsik, N. (Eds.), Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában. A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei (pp. 44–67). Budapesti Corvinus Egyetem. http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf
Bjarnason, T. (2009). Anomie among European adolescents: Conceptual and empirical clarification of a multilevel sociological concept. Sociological Forum, 24(1), 135–161. doi: 10.1111/j.1573-7861.2008.01089.x
Bruun, K., Edwards G., Lumio, M., Mäkela, K., Pan, L., Popham, R., Room, R., Schmidt.,W., Skog, O-J., Sulkunen, P., Österberg, E. (1975). Alcohol Control Policies in Public Health Perspective. The Finnish Foundation for Alcohol Studies, Volume 25. The Finnish Foundation for Alcohol Studies.
Csák, R., Arnold, P., & Németh, Á. (2017). Dizájnerdrog-fogyasztás a serdülőkorú fiatalok körében – HBSC-kutatás 2013/2014. In: Felvinczi, K. (Ed.), Változó képletek – új(abb) szerek: kihívások, mintázatok (pp. 11–24). L’Harmattan.
Champion, K. E., Teesson, M., & Newton, N. C. (2016). Patterns and correlates of new psychoactive substance use in a sample of Australian high school students. Drug and Alcohol Review, 35(3), 338–344. doi: 10.1111/dar.12312
Clements-Nolle, K., Lensc, T., Larson, S., & Yang, W. (2016). Prevalence and correlates of any and frequent synthetic cannabinoid use in a representative sample of high school students. Substance and Misuse, 51(9), 1139–1146. doi: 10.3109/10826084.2016.1160121
Dávid, F. & Strausz, R. (2021). A Józanság Háza projekt — beszámoló terepmunkáról. Kék Pont Alapítvány, kézirat.
Drapalova, E., Belackova, V., & Cadet‐Taïrou, A. (2020). How to ask about the use of new psychoactive substances to increase the validity of results in self‐report prevalence surveys. Drug and Alcohol Review, 39(3), 278–286. doi: 10.1111/dar.13036
Elekes, Zs. (2016). Dohányzás. In: Elekes, Zs (Ed.), Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról — 2015, Magyarországi eredmények (pp. 22–37). Budapesti Corvinus Egyetem.
Elekes, Zs. (2017). Új pszichoaktív szerek a 2015. évi ESPAD-kutatásban. In: Felvinczi, K. (Eds.), Változó képletek – új(abb) szerek: kihívások, mintázatok (pp. 25–44). L’Harmattan. http://www.mat.org.hu/dok/pdf/valtozo-kepletek.pdf
Elekes, Zs. (2020). Egészségtudatosság és mentális egészség. In: Elekes, Zs., Arnold, P., & Bencsik, N. (Eds.), Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában. A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei (pp. 68–78). Budapesti Corvinus Egyetem http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf
Elekes, Zs. & Arnold, P. (2020a). Barátok és szabadidő. In: Elekes, Zs., Arnold, P., & Bencsik, N. (Eds.), Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában. A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei (pp. 79–88). Budapesti Corvinus Egyetem. http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf
Elekes, Zs. & Arnold, P. (2020b). Trendek. In: Elekes, Zs., Arnold, P., & Bencsik, N. (Eds.), Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában. A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei (pp. 168–194). Budapesti Corvinus Egyetem. http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf
Elekes, Zs. & Domokos, T. (2020). Módszertani eredmények. In: Elekes, Zs., Arnold, P., & Bencsik, N. (Eds.), Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában. A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei (pp. 12–17). Budapesti Corvinus Egyetem. http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf
European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (2019). EMCDDA operating guidelines for the European Union Early Warning System on new psychoactive substances. doi: 10.2810/027404
European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (2020). European Drug Report 2020: Trends and Developments. doi: 10.2810/420678
ESPAD Group (2016). ESPAD Report 2015. Results from the European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs. Publications Office of the European Union. doi: 10.2810/564360
ESPAD Group (2020). ESPAD Report 2019. Results from the European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs. Publications Office of the European Union. doi: 10.2810/877033
Felvinczi, K., Benschop, A., Urbán, R., Van Hout, M. C., Dąbrowska, K., Hearne, E., Henriues, S., Kaló, Zs., Kamphausen, G., Silva, J. P., Wieczorek, Ł., Werse, B., Bujalski, M., Demetrovics, Zs., & Korf, D. (2020). Discriminative characteristics of marginalised novel psychoactive users: A transnational study. International Journal of Mental Health and Addiction, 18(4), 1128–1147. doi: 10.1007/s11469-019-00128-8
Jámbor, G. (2015). Az új pszichoaktív anyagok és az Internet. THEMIS, 12(2), 104–141. https://core.ac.uk/reader/158846840
Kaló, Zs., Szabó, R., Bálint, R., Péterfi, A., Port, Á., Szatmári, D., Tarján, A., & Horváth, G. (2018). Az új pszichoaktív szerek monitorozása kulcsszakértők bevonásával Magyarországon 2017–2018-ban. Nemzeti Drog Fókuszpont. Kutatási beszámoló, kézirat.
Kapitány-Fövény, M. & Rácz, J. (2018). Synthetic cannabinoid and synthetic cathinone use in Hungary: A literature review. Developments in Health Sciences, 1(3), 63–69. doi: 10.1556/2066.2.2018.18
Kokkevi, A. & Fotiou, A. (2009). The ESPAD Psychosocial Modul. In: Hibell, B., Guttormsson, U., Ahlström, S., Balakireva, O., Bjarnason, T., Kokkevi, A., & Kraus, L. (Eds.), The 2007 ESPAD Report Substance use among students in 35 European countries (pp. 172–183). The Swedish Council for Information on Alcohol and Other Drugs (CAN). http://www.espad.org/sites/espad.org/files/The_2007_ESPAD_Report-FULL_091006.pdf
Nemzeti Drog Fókuszpont (2011). 2011-es éves jelentés az EMCDDA számára. „MAGYARORSZÁG”. Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról. https://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/emcdda_jelentes_2011.pdf
Nemzeti Drog Fókuszpont (2020). 2020-as éves jelentés az EMCDDA számára. http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/EMCDDA_jelentes_2020_HU.pdf
Paksi, B. (2017). ÚPSZ-használattal kapcsolatos epidemiológiai tapasztalatok az Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról (OLAAP 2015) című kutatás alapján. In: Felvinczi, K. (Ed.), Változó képletek – új(abb) szerek: kihívások, mintázatok (pp. 45-68). L’Harmattan. http://www.mat.org.hu/dok/pdf/valtozo-kepletek.pdf
Paksi, B. (2019). Drogfogyasztási szokások. In: Németh, Á. & Várnai, D. (Eds.), Kamaszéletmód Magyarországon (pp. 88–109). L’Harmattan, ELTE PPK.
Székely, A., Susánszky, É., & Ádám, Sz. (2013). Fiatalok kockázati magatartása. In: Székely, L. (Ed.), Magyar ifjúság 2012 (pp. 179–210). Kutatópont. http://mek.oszk.hu/18600/18689/18689.pdf.
Zimet, G. D., Dahlem, N. W., Zimet, S. G., & Farley, G. K. (1988). The Multidimensional Scale of Perceived Social Support. Journal of Personality Assessment, 52(1), 30–41. doi: 10.1207/s15327752jpa5201_2
Copyright (c) 2021 Petra Arnold, , Nóra Bencsik, , Zsuzsanna Elekes, (Szerző)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
.png)
