New substances — new patterns?
Designer drug and classic drug use patterns in Hungary based on a European school survey, the ESPAD
Abstract
Background: Over the last decade or more, we have seen a rise in the use of new psychoactive substances. An international survey, the European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs has been measuring the prevalence of designer drug use among Class 9 and 10 school students since 2015. Although the most popular substance was cannabis again in 2019 and designer drug use ranked fifth, the actual level of designer drug use has most probably been higher than what the survey suggested. In our study, we investigate whether designer drug users show a different social pattern compared to classic drug users, which knowledge is key to increasing the effectiveness of the preventive intervention.
Methodology: The analysis has been performed on European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs 2019 data from Hungary. The survey has been done based on a nationally representative sample including full classes of high school students participating in full-time normal school education and a self-completion method was applied. In total, the sample size of Class 9 and 10 students is 5’766. In the analysis, we compare designer substance users with classic substance users, based on the users’ social background variables (family, school, mental health, health behavior, friends, and leisure).
Results: Our results partially support the findings of previous analyses, according to which designer drug users typically do not show a different pattern compared to other drug use, however, various characteristics of new psychoactive substances users differ from classic drug users. Our analysis suggests that in the case of designer drug use, indicators of family, school integration, mental health, and health behavior are similar to classic drug users. While designer substance use is widespread among friendless, quiet students with lower-middle-income and lower-educated parents, classic substance use is popular with students who enjoy companionship and have higher-educated parents and above-average financial status. Although growing up without biological parents and attending a vocational high school (and not a high school) are risk factors for both designer and classic drug users, compared to classic drug users these two factors seem to be associated with a higher risk in the case of new psychoactive substance users. As opposed to leisure time spent on the internet or social media platforms, leisure time spent with the family is an important factor that restrains youngsters from illicit drug use. In the case of new psychoactive substance use, the opposite trend can be observed, ie. it is the internet use and not the family time that protects young people from substance use.
Conclusions: Consistent in tune with previous analyses, designer drug users show a partially similar social pattern to classic drug users. Since both types of drug users come from high-risk groups, preventive interventions could be applied to tackle designer drug use too. However, to prevent new psychoactive substance use in the future, it would be worthwhile to pay special attention to high-risk groups, such as students of below-average financial status, students growing up without their biological parents, students with lower-educated parents, or students attending a vocational high school, as well as friendless, reserved youngsters without much social activity.
References
Arnold, P., Zsiros, E., Költő, A., Simon, D., & Németh, Á. (2013). Fokozott társas aktivitás, mint a droghasználat és a lerészegedés rizikófaktora a serdülőkorú fiatalok körében. In: Vargha, A. (Ed.), Kapcsolataink világa: Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlés: Kivonatkötet (pp. 116–117). Magyar Pszichológiai Társaság.
Arnold, P. (2014). Rizikómagatartás. Drogfogyasztási szokások. In: Németh, Á. & Költő, A. (Eds.), Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban (pp. 73–86). Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet. https://mek.oszk.hu/16100/16119/16119.pdf
Arnold, P. (2020). Egyéb drogok, új pszichoaktív szerek. In: Elekes, Zs., Arnold, P. & Bencsik, N. (Eds.), Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában. A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei (pp. 28–35). Budapesti Corvinus Egyetem. http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf
Arnold, P. & Elekes, Zs. (2021). Drogfogyasztási szokások a 16 évesek körében ESPAD 2019. Európai Iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól. Tanulmány a Nemzeti Drog Fókuszpont számára, kézirat.
Arnold, P., Elekes, Zs., & Bencsik, N. (2020). Család és iskola. In: Elekes, Zs., Arnold, P., & Bencsik, N. (Eds.), Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában. A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei (pp. 44–67). Budapesti Corvinus Egyetem. http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf
Bjarnason, T. (2009). Anomie among European adolescents: Conceptual and empirical clarification of a multilevel sociological concept. Sociological Forum, 24(1), 135–161. doi: 10.1111/j.1573-7861.2008.01089.x
Bruun, K., Edwards G., Lumio, M., Mäkela, K., Pan, L., Popham, R., Room, R., Schmidt.,W., Skog, O-J., Sulkunen, P., Österberg, E. (1975). Alcohol Control Policies in Public Health Perspective. The Finnish Foundation for Alcohol Studies, Volume 25. The Finnish Foundation for Alcohol Studies.
Csák, R., Arnold, P., & Németh, Á. (2017). Dizájnerdrog-fogyasztás a serdülőkorú fiatalok körében – HBSC-kutatás 2013/2014. In: Felvinczi, K. (Ed.), Változó képletek – új(abb) szerek: kihívások, mintázatok (pp. 11–24). L’Harmattan.
Champion, K. E., Teesson, M., & Newton, N. C. (2016). Patterns and correlates of new psychoactive substance use in a sample of Australian high school students. Drug and Alcohol Review, 35(3), 338–344. doi: 10.1111/dar.12312
Clements-Nolle, K., Lensc, T., Larson, S., & Yang, W. (2016). Prevalence and correlates of any and frequent synthetic cannabinoid use in a representative sample of high school students. Substance and Misuse, 51(9), 1139–1146. doi: 10.3109/10826084.2016.1160121
Dávid, F. & Strausz, R. (2021). A Józanság Háza projekt — beszámoló terepmunkáról. Kék Pont Alapítvány, kézirat.
Drapalova, E., Belackova, V., & Cadet‐Taïrou, A. (2020). How to ask about the use of new psychoactive substances to increase the validity of results in self‐report prevalence surveys. Drug and Alcohol Review, 39(3), 278–286. doi: 10.1111/dar.13036
Elekes, Zs. (2016). Dohányzás. In: Elekes, Zs (Ed.), Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról — 2015, Magyarországi eredmények (pp. 22–37). Budapesti Corvinus Egyetem.
Elekes, Zs. (2017). Új pszichoaktív szerek a 2015. évi ESPAD-kutatásban. In: Felvinczi, K. (Eds.), Változó képletek – új(abb) szerek: kihívások, mintázatok (pp. 25–44). L’Harmattan. http://www.mat.org.hu/dok/pdf/valtozo-kepletek.pdf
Elekes, Zs. (2020). Egészségtudatosság és mentális egészség. In: Elekes, Zs., Arnold, P., & Bencsik, N. (Eds.), Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában. A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei (pp. 68–78). Budapesti Corvinus Egyetem http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf
Elekes, Zs. & Arnold, P. (2020a). Barátok és szabadidő. In: Elekes, Zs., Arnold, P., & Bencsik, N. (Eds.), Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában. A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei (pp. 79–88). Budapesti Corvinus Egyetem. http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf
Elekes, Zs. & Arnold, P. (2020b). Trendek. In: Elekes, Zs., Arnold, P., & Bencsik, N. (Eds.), Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában. A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei (pp. 168–194). Budapesti Corvinus Egyetem. http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf
Elekes, Zs. & Domokos, T. (2020). Módszertani eredmények. In: Elekes, Zs., Arnold, P., & Bencsik, N. (Eds.), Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában. A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei (pp. 12–17). Budapesti Corvinus Egyetem. http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf
European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (2019). EMCDDA operating guidelines for the European Union Early Warning System on new psychoactive substances. doi: 10.2810/027404
European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (2020). European Drug Report 2020: Trends and Developments. doi: 10.2810/420678
ESPAD Group (2016). ESPAD Report 2015. Results from the European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs. Publications Office of the European Union. doi: 10.2810/564360
ESPAD Group (2020). ESPAD Report 2019. Results from the European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs. Publications Office of the European Union. doi: 10.2810/877033
Felvinczi, K., Benschop, A., Urbán, R., Van Hout, M. C., Dąbrowska, K., Hearne, E., Henriues, S., Kaló, Zs., Kamphausen, G., Silva, J. P., Wieczorek, Ł., Werse, B., Bujalski, M., Demetrovics, Zs., & Korf, D. (2020). Discriminative characteristics of marginalised novel psychoactive users: A transnational study. International Journal of Mental Health and Addiction, 18(4), 1128–1147. doi: 10.1007/s11469-019-00128-8
Jámbor, G. (2015). Az új pszichoaktív anyagok és az Internet. THEMIS, 12(2), 104–141. https://core.ac.uk/reader/158846840
Kaló, Zs., Szabó, R., Bálint, R., Péterfi, A., Port, Á., Szatmári, D., Tarján, A., & Horváth, G. (2018). Az új pszichoaktív szerek monitorozása kulcsszakértők bevonásával Magyarországon 2017–2018-ban. Nemzeti Drog Fókuszpont. Kutatási beszámoló, kézirat.
Kapitány-Fövény, M. & Rácz, J. (2018). Synthetic cannabinoid and synthetic cathinone use in Hungary: A literature review. Developments in Health Sciences, 1(3), 63–69. doi: 10.1556/2066.2.2018.18
Kokkevi, A. & Fotiou, A. (2009). The ESPAD Psychosocial Modul. In: Hibell, B., Guttormsson, U., Ahlström, S., Balakireva, O., Bjarnason, T., Kokkevi, A., & Kraus, L. (Eds.), The 2007 ESPAD Report Substance use among students in 35 European countries (pp. 172–183). The Swedish Council for Information on Alcohol and Other Drugs (CAN). http://www.espad.org/sites/espad.org/files/The_2007_ESPAD_Report-FULL_091006.pdf
Nemzeti Drog Fókuszpont (2011). 2011-es éves jelentés az EMCDDA számára. „MAGYARORSZÁG”. Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról. https://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/emcdda_jelentes_2011.pdf
Nemzeti Drog Fókuszpont (2020). 2020-as éves jelentés az EMCDDA számára. http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/EMCDDA_jelentes_2020_HU.pdf
Paksi, B. (2017). ÚPSZ-használattal kapcsolatos epidemiológiai tapasztalatok az Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról (OLAAP 2015) című kutatás alapján. In: Felvinczi, K. (Ed.), Változó képletek – új(abb) szerek: kihívások, mintázatok (pp. 45-68). L’Harmattan. http://www.mat.org.hu/dok/pdf/valtozo-kepletek.pdf
Paksi, B. (2019). Drogfogyasztási szokások. In: Németh, Á. & Várnai, D. (Eds.), Kamaszéletmód Magyarországon (pp. 88–109). L’Harmattan, ELTE PPK.
Székely, A., Susánszky, É., & Ádám, Sz. (2013). Fiatalok kockázati magatartása. In: Székely, L. (Ed.), Magyar ifjúság 2012 (pp. 179–210). Kutatópont. http://mek.oszk.hu/18600/18689/18689.pdf.
Zimet, G. D., Dahlem, N. W., Zimet, S. G., & Farley, G. K. (1988). The Multidimensional Scale of Perceived Social Support. Journal of Personality Assessment, 52(1), 30–41. doi: 10.1207/s15327752jpa5201_2
Copyright (c) 2021 Petra Arnold, , Nóra Bencsik, , Zsuzsanna Elekes, (Szerző)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.