A pszichológiai immunrendszer sajátosságainak vizsgálata fogvatartottak körében
Absztrakt
A pszichológus munkájának alapfeltétele a kliens személyiségének alapos ismerete. Nincs ez másképp a börtönökben sem. Gyakran hangzik el manapság, hogy a fogvatartotti populációnak a néhány évtizeddel ezelőttihez képest mennyivel gyengébb az ellenálló képessége, milyen sokan használnak különböző nyugtató, kedélyjavító gyógyszereket, melyek nélkül feszültek, agresszívak lennének. Érdekelt ez alapján, hogyan működik az elítéltek pszichológiai immunrendszere. Vagyis azok a személyiségforrások, amelyek képessé teszik az embereket a stresszhatások elviselésére. A populáció két csoportját hasonlítottam össze vizsgálatom során: az előzetes, nem jogerős fogvatartottak, valamint a hosszú ítélettel rendelkezők, köztük 25 tényleges életfogytiglanra ítélt erőforrásait. Az eredmények azt mutatták, hogy – bár a minta nagysága óvatosságra int –, kimutathatók olyan sajátosságok, amelyek figyelembe vétele megkönnyítheti a viselkedés értelmezését, esetleg bejóslását e fogvatartotti csoportok esetében.
Hivatkozások
Boros J. - Csetneky L. (2000): Börtönpszichológia. Rejtjel Kiadó, Budapest.
Csóti A. (2005): A magyar börtönügy új kihívása: a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés. Börtönügyi Szemle, 2, 25-28.
Nagy F. (2014): A szabadságelvonással járó szankciókról az új Btk-ban. Börtönügyi szemle, 4, 1-28.
Oláh A. (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Trefort Kiadó, Budapest.
Oláh A. (1996): A megküzdés személyiségtényezői. A pszichológiai immunrendszer és mérésének módszere. ELTE, Budapest.
Perczel Forintos D., Kiss Zs., Ajtay Gy. (szerk.) (2005): Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. OPNI, Budapest.
Sharpe, R. (1998): Hogyan győzzük le szorongásunkat? Kinizsi Kiadó, Debrecen.
