A hosszú időre elítélt fogvatartottak vizsgálata
Absztrakt
A „hosszú ítélet” kifejezés azok számára, akik a büntetés-végrehajtásban tevékenykednek egy hétköznapi szakzsargon. Nem is gondolunk arra, hogy a kifejezés a valóságban szubjektív vetületű. Mikor hosszú valami, mitől válik hosszúvá? Mindenkinek ugyanazt jelenti a hosszú? Mennyire szubjektív az a kifejezés, hogy hosszú ítélet? Az értelmező kéziszótár alapján az időbeliséget fejezi ki, azaz az egyfolytában sokáig vagy a szokásosnál tovább tartó időtartamot. De mi az a szokásos? 3 év vagy 5 év, vagy csak a tíz évnél hosszabb ítéleti idő tart tovább a szokásosnál? Lehet, hogy a hosszú mégsem csak mennyiségi, hanem minőségi jelző is? Kutatásunk során hosszú ítéletüket töltő fogvatartottakat vizsgáltunk.
Hivatkozások
Antal Szilvia - Solt Ágnes (2013): A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetésre ítéltek longitudinális vizsgálata. Börtönügyi Szemle, 2013/1. szám
Hámornyik László pszichológus korábbi pszichológiai vizsgálatai alapján készített statisztikai eredmények felhasználásával
Perczel Forintos Dóra - Sallai Judit - Rózsa Sándor (2001): A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata. Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológiai Tanszék - ELTE BTK Személyiséglélektan Tanszék, Budapest
Ranga Attiláné - Vörös Erzsébet (2016): Büntetés-végrehajtási reintegrációs ismeretek (7. és 12. fejezet). Lektorálta: Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja, Budapest
Oláh Attila (1999): Útmutató a pszichológiai immunkompetencia méréséhez. ELTE, Budapest
Ruzsonyi Péter (2016): "Élni nem engedjük, meghalni nem hagyjuk őket" - sorozatgyilkosok a rácson innen II. rész. Börtönügyi Szemle, 2016/3. szám
