Törökországi nyárfaültetvények: az orchideák figyelmen kívül hagyott élőhelye

  • Molnár V. Attila Debreceni Egyetem, TTK, Növénytani Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
  • Fekete Réka ELKH-DE Természetvédelmi Biológiai Kutatócsoport, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
  • Süveges Kristóf Debreceni Egyetem, TTK, Növénytani Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
  • Lovas-Kiss Ádám Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet, Tiszakutató Osztály, 4026 Debrecen, Bem tér 18/C
  • Löki Viktor Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet, Tiszakutató Osztály, 4026 Debrecen, Bem tér 18/C
  • Nagy Tímea Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Georgikon Kar, 8360 Keszthely, Festetics u. 7.
  • Takács Attila Debreceni Egyetem, TTK, Növénytani Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1., ELKH-DE Természetvédelmi Biológiai Kutatócsoport, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
Kulcsszavak: Kisázsia, Orchidaceae, Populus × canadensis, szálepgyűjtés, túllegeltetés, ültetvényszerű fatermesztés

Absztrakt

Törökország orchideaflórájára jellemző, hogy egyrészt az egyik leggazdagabb a Mediterrán térségben, másrészt a mezőgazdaság intenzívebbé válása, a tájhasználat megváltozása, az élőhelyek átalakulása, a túllegeltetés és a gumók kiásásával járó szálep-gyűjtés miatt rendkívül veszélyeztetett. Közleményünkben szeretnénk felhívni a figyelmet a gazdasági célú nyárfaültetvényekre mint orchidea-élőhelyekre. 5 tartomány 8 tanulmányozott ültetvénye közül 6-ban fordultak elő orchideák, összesen 7 nemzetség 12 faját (Anacamptis elegansA. fragransA. pyramidalisCephalanthera longifoliaC. damasoniumEpipactis helleborineE. persicaHimantoglossum jankaeOphrys apiferaO. oestriferaOphrys sp., Serapias feldwegiana) találtunk meg. Az átlagosan mindössze 0,27±0,21 hektár területű ültetvényekben 0–5 faj (átlag±szórás=1,88±1,80) jelenlétét regisztráltuk. Az orchideaállományok sűrűsége 0 és 355,6 példány/hektár között változott (átlag±szórás=88,95±124,6). Az ültetvényekben egyaránt előfordultak gumós és rizómás növekedési típusú orchideák, de többségben voltak az előbbiek: a megtalált orchideafajok közül 8 (67%), az egyedek közül 232 (94%) volt gumós. Az orchideás ültetvényekben az átlagos törzsátmérő 16,7 és 21,8 cm közötti volt. A tanulmányozott ültetvényekben nem tapasztaltuk orchideagumók gyűjtésének vagy túllegeltetésnek nyomait, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy megfelelő élőhelyül szolgáljanak egyes orchideafajok számára. Figyelembe véve a nyárfaültetvények jelentős kiterjedését és területük várható további növekedését Törökországban, szerepüket az orchideák megőrzésében érdemesnek tűnik vizsgálni.

Hivatkozások

Adamowski W. 2006: Population expansion of native orchids in anthropogenous habitats. Polish Botanical Studies 22: 35–44.

Adamowski W., Conti F. 1991: Masowe występowanie storczyków na plantacjach topolowych pod Czeremchą jako przykład apofityzmu. (Mass occurrence of orchids in poplar plantations near Czeremcha village as an example of apophytism.) Phytocoenosis 3 (N. S.) Seminarum Geobotanicum 1: 259–267.

Aradi E., Erdős L., Cseh V., Tölgyesi Cs., Bátori Z. 2017: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához II. Kitaibelia 22(1): 104–113. https://doi.org/10.17542/kit.22.104

Archaux F., Chevalier R., Berthelot A. 2010: Towards practices favourable to plant diversity in hybrid poplar plantations. Forest Ecology and Management 259(12): 2410–2417.

Barina Z. 2000: Felhagyott homokbányák florisztikai vizsgálata I. Kitaibelia 5(2): 313–318.

Barina Z. 2001: Felhagyott homokbányák florisztikai vizsgálata II. Kitaibelia 6(1): 157–165.

Callaway R. M., Kikvidze Z., Kikodze D. 2000: Facilitation by unpalatable weeds may conserve plant diversity in overgrazed meadows in the Caucasus Mountains. Oikos 89(2): 275–282.

Camci Çetin S., Karaca A., Haktanır K., Yildiz H. 2007: Global attention to Turkey due to desertification. Environmental Monitoring and Assessment 128: 489–493.

Çolak A. H. 2001: Nature protection in forest (terms - principles - strategies - measurements). Forest Ministry, Milli Parklar ve Av-Yaban Hayati Genel Müdürlügü Yayini. Lazer Ofset, Ankara.

Csábi M., Csirmaz K., Gregorits J., Haszonits G., Hernádi L., Kiticsics A., Lukács R., Makádi S., Marton J., Molnár V. A., Nagy T., Pánczél M., Raksányi Z., Reszler G., Takács A. 2015: Kiegészítések a Magyarország orchideáinak atlasza elterjedési adataihoz. Kitaibelia 20(1): 170–172. https://doi.org/10.17542/kit.20.168

Csiky J. 2006: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához I. Kitaibelia 10: 138–153. https://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol101_p138-153.pdf

Delforge P. 2006: Orchids of Europe, North Africa and the Middle East. A & C Black, London, UK.

Ellis E. C. 2019: Evolution: biodiversity in the Anthropocene. Current Biology 29: R831–R833. https://doi.org/10.1016/j.cub.2019.07.073

Engindeniz S. 2003: Determination of economical financial rotation lengths of hybrid Poplar plantations; the case of Turkey. Pakistan Journal of Biological Sciences 6(1): 41–47. https://doi.org/10.3923/pjbs.2003.41.47

Esfeld K., Hensen I., Wesche K., Jakob S.S., Tischew S., Blattner F. R. 2008: Molecular data indicate multiple independent colonizations of former lignite mining areas in Eastern Germany by Epipactis palustris (Orchidaceae). Biodiversity and Conservation 17(10): 2441–2453. https://doi.org/10.1007/s10531-008-9391-7

Fekete R., Bódis J., Fülöp B.; Süveges K., Urgyán R., Malkócs T., Vincze O., Silva L., Molnár V. A. 2020: Roadsides provide refuge for orchids characteristic of the surrounding landscape. Ecology and Evolution 10(23): 13236–13247. https://doi.org/10.1002/ece3.6920

Fekete R., Löki V., Urgyán R., Süveges K., Lovas‐Kiss Á., Vincze O. & Molnár V. A. 2019: Roadside verges and cemeteries: Comparative analysis of anthropogenic orchid habitats in the Eastern Mediterranean. Ecology and Evolution 9(11): 6655–6664. https://doi.org/10.1002/ece3.5245

Fekete R., Nagy T., Bódis J., Biró É., Löki V., Süveges K., Takács A., Tökölyi J., Molnár V. A. 2017: Roadside verges as habitats for endangered lizard-orchids (Himantoglossum spp.): ecological traps or refuges? Science of the Total Environment 607: 1001–1008. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2017.07.037

Ghezehei S. B., Ewald A. L., Hazel D. W., Zalesny R. S., Nichols E. G. 2021: Productivity and profitability of poplars on fertile and marginal sandy soils under different density and fertilization treatments. Forests 12(7): 869. https://doi.org/10.3390/f12070869

Greenwood E. F., Gemmel R. P. 1978: Derelict industrial land as a habitat for rare plants in S. Lancs. (v.c. 59) and W. Lancs. (v.c. 60). Watsonia 12: 33–40. https://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download? doi=10.1.1.666.5006&rep=rep1&type=pdf

Gross M. 2012: Turkey's biodiversity at the crossroads. Current Biology 22: 503–505.

Homewood K., Rodgers W. A. 1987: Pastoralism, conservation and the overgrazing controversy. In: Anderson D., Grove R. H. (eds) Conservation in Africa: people, policies and practice. Cambridge University Press, Cambridge. pp. 111–128.

Illyés Z., Zalai B., Óvári M. 2017: Zalaegerszeg-Botfa ritka növényei és védett gombái. Kitaibelia 22(1): 95–103. https://doi.org/10.17542/kit.22.95

Jakubska A., Malicka M., Malicki M. 2006: New data on the apophytic occurrence of Epipactis helleborine (L.) Crantz and Cephalanthera longifolia (L.) Fritsch in Populus × canadensis plantation in Lower Silesia (south-western Poland). Biodiversity Research and Conservation 1–2: 95–97.

Kantsa A., Tscheulin T., Junker R. R., Petanidou T., Kokkini S. 2013: Urban biodiversity hotspots wait to get discovered: The example of the city of Ioannina, NW Greece. Landscape and Urban Planning 120: 129–137. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2013.08.013

Kasparek M., Grimm U. 1999: European trade in Turkish salep with special reference to Germany. Economic Botany 53: 396–406.

Kirca S., Kreutz C. A. J., Çolak A. H. 2020: A biogeographical and ecological classification of orchids in Turkey. Phytocoenologia 50(1): 65–77.

Kreutz C. A. J. 1998: Die Orchideen der Türkei. Beschreibung, Ökologie, Verbreitung, Gefährdung, Schutz. Selbstverlag, Landgraaf, Netherlands. 768 pp.

Kreutz K. C. A. J., Çolak A. H. (eds) 2009: Türkiye orkideleri: Botanik özellikleri, ekolojik istekleri, doğal yayılış alanları, yaşam tehditleri, koruma önlemleri. Rota Yayınları, Istanbul, 848 pp.

Kühn R., Pedersen H. A., Cribb P. 2019: Field Guide to the Orchids of European and the Mediterranean. Kew Publishing, Royal Botanic Gardens, Kew, UK. 430 pp.

Lisztes-Szabó Zs. 2013: A Tallós-nőszőfű (Epipactis tallosii Molnár & Robatsch 1997) új állománya Debrecenben. Kitaibelia 18: 179.

Löki V., Tökölyi J., Süveges K., Lovas-Kiss Á., Hürkan K., Sramkó G., Molnár V. A. 2015: The orchid flora of Turkish graveyards: a comprehensive field survey. Willdenowia 45: 231–243. https://www.jstor.org/stable/24753218

Löki V., Molnár V. A., Süveges K., Heimeier H., Takács A., Nagy T., Fekete R., Lovas-Kiss Á., Kreutz C.A.J., Sramkó G., Tökölyi J. 2019a: Predictors of conservation value of Turkish cemeteries: a case study using orchids. Landscape and Urban Planing 186: 36–44. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2019.02.016

Löki V., Deák B., Lukács B. A., Molnár V. A. 2019b: Biodiversity potential of burial places – a review on the flora and fauna of cemeteries and churchyards. Global Ecology and Conservation 18: e00614. https://doi.org/10.1016/j.gecco.2019.e00614

Lukács B. A., Gulyás G., Horváth D., Hődör I., Schmotzer A., Sramkó G., Takács A., Molnár A. 2017: Florisztikai adatok a Tiszántúl középső részéről. Kitaibelia 22(2): 317–357. https://doi.org/10.17542/kit.22.317

Lundholm J. T., Richardson P. J. 2010: Mini-Review: Habitat analogues for reconciliation ecology in urban and industrial environments. Journal of Applied Ecology 47(5): 966–975. https://doi.org/10.1111/j.1365-2664.2010.01857.x

Mayer H., Aksoy H. 1986: Wälder der Türkei. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart.

Molnár V. A., Molnár A., Vidéki R., Pfeiffer N., Gulyás G. 2000: Néhány adat Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 5(2): 297–303.

Molnár V. A., Nagy T., Löki V., Süveges K., Takács A., Bódis J., Tökölyi J. 2017a: Turkish graveyards as refuges for orchids against tuber harvest. Ecology and Evolution 7: 11257–11264. https://doi.org/10.1002/ece3.3562

Molnár V. A., Süveges K., Fekete R., Archaux F., Chevalier R., Takács A. 2022: Nyárfaültetvények orchideái – irodalmi áttekintés. Kitaibelia 27(1): (accepted for publication) https://doi.org/10.17542/kit.27.012

Molnár V. A., Süveges K., Molnár Zs., Löki V. 2017b: Using local people’s traditional ecological knowledge in discovery of rare plants: a case study from Turkey. Acta Societatis Botanicorum Poloniae 86: 3541. https://doi.org/10.5586/asbp.3541

Molnár V. A., Takács A., Mizsei E., Löki V., Barina Z., Sramkó G., Tökölyi J. 2017c: Religious differences affect orchid diversity of Albanian graveyards. Pakistan Journal of Botany 49(1): 289–303. http://www.pakbs.org/pjbot/PDFs/49(1)/38.pdf

Molnár V. A., Vidéki R., Vlčko J. 1998: Adatok hazai Epipactis-fajok ismeretéhez II. Kitaibelia 3: 223–225.

Oztas T., Koc A., Comakli B. 2003: Changes in vegetation and soil properties along a slope on overgrazed and eroded rangelands. Journal of Arid Environments 55(1): 93–100.

Papanastasis V. P., Kyriakakis S., Kazakis G. 2002: Plant diversity in relation to overgrazing and burning in mountain Mediterranean ecosystems. Journal of Mediterranean Ecology 3: 53–64.

Rewicz A., Bomanowska A., Shevera M. V., Kurowski J. K., Krasoń K., Zielińska K. M. 2017: Cities and disturbed areas as man-made shelters for orchid communities. Notulae Botanicae Horti Agrobotanici Cluj-Napoca 45(1): 126–139. https://doi.org/10.15835/nbha45110519

Saunders D. A., Hobbs R. J., Margules C. R. 1991: Biological consequences of ecosystem fragmentation: A review. Conservation Biology 5: 18–32.

Schiberna E., Borovics A., Benke A. 2021: Economic modelling of poplar short rotation coppice plantations in Hungary. Forests 12(5): 623. https://doi.org/10.3390/f12050623

Şekercioğlu C. H., Anderson S., Akcay E., Bilgin R., Can Ö. E., Semiz G., Tavşanoğlu Ç., Yokeş M. B., Soyumert A., İpekdal K., Sağlam İ. K., Yücel M., Dalfes N. H. 2011: Turkey’s globally important biodiversity in crisis. Biological Conservation 144: 2752–2769.

Semerci A., Guevara C. A., Gonzalez-Benecke C. A. 2021: Water availability effects on growth and phenology of 11 poplar cultivars growing in semiarid areas in Turkey. New Forests 52(3): 411–430. https://doi.org/10.1007/s11056-020-09802-5

Sezik E. 2002a: Turkish orchids and salep. Acta Pharmaceutica Turcica 44: 151–157.

Sezik E. 2002b: Destruction and conservation of Turkish orchids. In: Şener B. (ed.) Biodiversity. Biomolecular aspects of biodiversity and innovative utilization. Springer Science+Business Media, New York. pp. 391–400.

Sezik E. 2006: Destroying of Ophrys species to obtain Salep in Turkey. Journal Europäischer Orchideen 38: 290–295.

Shefferson R. P., Kull T., Tali K. 2008: Mycorrhizal interactions of orchids colonizing Estonian mine tailings hills. American Journal of Botany 95: 156–164. https://doi.org/10.3732/ajb.95.2.156

Sonkoly J. 2014: Adatok Miskolc és a Bükk hegység flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 19(2): 267–274.

Süveges K. 2022: Adatok néhány védett növényfaj elterjedéséhez és ökológiájához. Kitaibelia 27(1): (accepted for publication) https://doi.org/10.17542/kit.27.009

Süveges K., Löki V., Lovas-Kiss Á., Ljubka T., Fekete R., Takács A., Vincze O., Lukács B. A., Molnár V. A. 2019: From European priority species to characteristic apophyte: Epipactis tallosii (Orchidaceae). Willdenowia 49(3): 401–409. https://doi.org/10.3372/wi.49.49310

Süveges K., Takács A., Nagy T., Schmotzer A., Koscsó J. 2020: Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről II.: Borsodi-ártér és Sajó–Hernád-sík. Kitaibelia 25(2): 169–186. https://doi.org/10.17542/kit.25.169

Tóth I. Zs. 2009: A Völgység flórája, 1. Acta Naturalia Pannononica 4: 139–144.

Tullus T., Tullus A., Roosaluste E., Lutter R., Tullus H. 2015: Vascular plant and bryophyte flora in midterm hybrid aspen plantations on abandoned agricultural land. Canadian Journal of Forest Research 45(9): 1183–1191. https://doi.org/10.1139/cjfr-2014-0464

Tunçtaner K., Özel H. B. 2009: Adaptation of some poplar clones to the lake district in Turkey. Turkish Journal of Forestry 9(1): 61–71.

Voigt W., Somay L. 2013: Florisztikai adatok Paks környékéről. Kitaibelia 18(1-2): 35–72.

Werner E. 1982: Méhbangó a Szigetközben. Élet és Tudomány 37(3): 80–82.

Megjelent
2022-06-16
Rovat
Eredeti közlemények