A Vértesalja homoki bükkösei (Daphno laureolae-Fagetum Borhidi in Borhidi et Kevey 1996)

  • Kevey Balázs Pécsi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság u. 6.
  • Riezing Norbert 2851 Környe, Koltói Anna út 6.
  • Simon György 2485 Gárdony-Dinnyés, Május 1. u. 2/A
Kulcsszavak: hegylábi növényzet, Magyar Középhegység, szüntaxonómia

Absztrakt

Jelen tanulmány a Vértesalja homoki bükköseinek társulási viszonyait mutatja be 25 cönológiai felvétel alapján. Faji összetételére a Fagetalia elemek magas aránya jellemző. Különösen értékes fajai a Corydalis intermedia, a Daphne laureola és a Scutellaria columnae. A felvételek a hagyományos és a sokváltozós statisztikai elemzések alapján elkülönülnek a Belső-Somogy homoki bükköseitől (Leucojo verno-Fagetum), és a Dunántúli-középhegység Daphno laureolae-Fagetum nevű bükkös társulásához sorolhatók.

Hivatkozások

Becking R. W. 1957: The Zürich-Montpellier school of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. https://doi.org/10.1007/bf02872328

Borhidi A. 1961: Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. Annales Universitatis Scienti arum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Biologica 4: 21–50.

Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.

Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Hungarica 39: 97–181.

Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.

Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Buda pest, 544 pp.

Boros Á. 1954: A Vértes, a Velencei-tó és környékük növényföldrajza. Földrajzi Értesítő 3: 280–309.

Braun-BlanQuet J. 1964: Pflanzensoziologie (ed. 3.). Springer Verlag, Wien – New York, 865 pp. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2

Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Taxon-lista és attribútum-állomány. MTA Ökológiai és Botanikai Kutató intézete, Vácrátót, 267 pp.

Isépy I. 1970: Phytozönologische Untersuchungen und Vegetationskartierung im südöstlichen Vér tes-Gebirge. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 16(1–2): 59–110.

Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanici Cluj 1967: 159–166.

Jakucs P. 1981: Magyarország legfontosabb növénytársulásai. In: Hortobágyi T., Simon T. (szerk.): Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 225–263.

Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (244 fig. + 230 tab.).

Kevey B., Borhidi A., Klujber K. 1998: Belső-Somogy homoki bükkösei (Leucojo verno-Fagetum Kevey et Borhidi 1992). Somogyi Múzeumok Közleményei 13: 241–256.

Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Horváth A. (szerk.): Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kosbor Természetvédelmi Egyesület, Pécs, p. 74.

Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.

LuQuet A. 1926: Essai sur la géographie botanique de l’Auvergne: Les associations végétales du Massif des Monts-Dores. Geographie Botanique de l’Auvergne. Les Presses Universitaires de France, Paris, pp. 263 pp

Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena – Stuttgart – New York, 353 pp.

Oberdorfer E. 1957: Süddeutsche Pflanzengesellschaften. Gustav Fischer Verlag, Jena, 564 pp.

Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. Wälder und Gebüsche. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart – New York, 282 pp. https://doi.org/10.1002/biuz.19930230311

Pawłowski B., Sokołowski M., Wallisch K. 1928: Die Pflanzenassoziationen des Tatra-Gebirges VII. Die Pflanzenassoziationen und die Flora des Morskie Oko-Tales. Bulletin International de l’Academie Polonaise des Sciences et Lettres, Classe des Sciences Mathématiques et Naturelles; Série B: Sciences Naturelles, Cracovie, Suppl. 1927: 205–272.

Podani J. 2001: SYN-TAX 2000. Computer Programs for Data Analysis in Ecology and Systematics. User’s Manual. Scientia, Budapest, 53 pp.

Riezing N. 2010: A Vértesalja erdeinek vizsgálata, tájhasználat és vegetáció kapcsolata. Doktori értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, 125 pp. + melléklet.

Riezing N. 2018: Famatuzsálemek a Vértes északi előterében. Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület, Tatabánya, 110 pp.

Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai kiadó, Budapest.

Szőcs Z. 1971: A Vértes-hegység bükkösei I. Interspecifikus korreláció-vizsgálatok. Botanikai Közlemények 58: 47–52.

Vlieger J. 1937: Aperçu sur les unités phytosociologiques supérieures des Pays-Bas. Nederlandsch Kruidkundig Archief, Serie 3, 47(1): 335–353.

Megjelent
2021-12-08
Hogyan kell idézni
KeveyB., RiezingN., & SimonG. (2021). A Vértesalja homoki bükkösei (Daphno laureolae-Fagetum Borhidi in Borhidi et Kevey 1996). Botanikai Közlemények, 108(2), 157-168. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2021.108.2.157
Rovat
Eredeti közlemények