A Körös-vidék nyílt sziki tölgyesei (Galatello-Quercetum roboris Zólyomi et Tallós 1967)
Absztrakt
Jelen tanulmány a Magyarország délkeleti részén fekvő Körös-vidék nyílt sziki tölgyeseinek (Galatello-Quercetum roboris) társulási viszonyait mutatja be 25 cönológiai felvétel alapján. A tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-Ulmetum) fokozatos kiszáradásával előbb zárt sziki tölgyesek (Melico altissimae-Quercetum roboris), majd a szikesedési folyamat további előrehaladtával nyílt sziki tölgyesek (Galatello-Quercetum roboris) jönnek létre. Az átalakulási folyamat során a Fagetalia és az Alnion incanae jellegű fajok erősen megritkulnak, majd a Quercetea pubescentis-petraeae és az Aceri tatarici-Quercion elemek elszaporodnak. A talaj további szárazodásával és a lombkoronaszint megritkulásával párhuzamosan elszaporodnak a száraz gyepek (Festuco-Bromea) elemei, majd a szikesedés folyamán sótűrő növények (Puccinellio-Salicornea s. l.) is megjelennek: Artemisia pontica, A. santonicum, Aster sedifolius, Juncus gerardii, Limonium gmelinii subsp. hungaricum, Peucedanum officinale, Podospermum canum, Rumex pseudonatronatus. Az asszociáció a szüntaxonómiai rendszer Aceri tatarici-Quercion Zólyomi et Jakucs 1957 csoportján belül az Aceri tatarici-Quercenion roboris Kevey 2008 alcsoportba helyezhető.
Hivatkozások
Becking R. W. 1957: The Zürich–Montpellier school of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. https://doi.org/10.1007/bf02872328
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97–181.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.
Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensoziologie. Ed. 3. Springer Verlag, Wien–New York, 865 pp. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Taxon-lista és attribútum-állomány. Vácrátót, 267 pp.
Jakucs P. 1960: Nouveau classement cénologique des bois de chęnes xérothermes (Quercetea pubescenti-petraeae cl. nova) de l’Europe. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 6: 267–303.
Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanici Cluj 1967: 159–166.
Kevey B. 1995: Sziki tölgyes (Festuco pseudovinae-Quercetum roboris). Tilia 1: 37–38.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary). Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
Kevey B. 2020: Kiszáradó kőrislápok a Duna–Tisza közén (Veratro albi-Fraxinetum angustifoliae Kevey et Papp in
Kevey 2008). Botanikai Közlemények 107(2): 221–242. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2020.107.2.221
Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Horváth A. (szerk.): Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V., Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), p. 74.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Máthé I. 1936: Növényszociológiai tanulmányok a körösvidéki liget- és szikes erdőkben. Acta Geobotanica Hungarica 1: 150–166.
Molnár Zs., Fekete G., Varga Z., Kun A., Sümegi P., Molnár A., Facsar G., Szodfridt I., V. Sipos J. 2000: Az alföldi erdőssztyeppek típusai. In: Molnár Zs., Kun A. (szerk.): Alföldi erdőssztyepp-maradványok Magyarországon. WWF füzetek 15: 26–35.
Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena–Stuttgart–New York, 353 pp.
Oberdorfer E. 1948: Gliederung und Umgrenzung der Mittelmeervegetation auf der Balkan halbinsel. Bericht über das Geobotanische Forschungsinstitut Rübel in Zürich (1947): 84–111.
Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena–Stuttgart–New York, 282 pp.
Podani J. 2001: Syn-Tax 2000. Computer programs for data analysis in ecology and systematics. User’s manual. Scientia, Budapest, 53 pp.
Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tallós P., Tóth B. 1968: Az újszentmargitai sziki reliktum erdő termőhelyi adottságai, növénytársulásai és kapcsolatuk a fatermesztési lehetőségekkel. MÉM Kísérletügyi Közlemények 61/D. Erdőgazdaság és Faipar 1–3: 75–107.
Zólyomi B., Jakucs P. 1957: Neue Einteilung der Assoziationen der Quercetalia pubescentispetraeae-Ordnung im pannonischen Eichenwaldgebiet. Annales historico-naturales Musei nationalis Hungarici 8: 227–229.
Zólyomi B., Tallós P. 1967: Galatello-Quercetum roboris. In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums. Ungarn, Eger–Vácrátót, 5–10, Juni 1967, pp. 55–61.
