A szöszös, a pannon és a takarmány bükköny (Vicia villosa, V. pannonica, V. sativa), valamint a bíbor- és az alexandriai here (Trifolium incarnatum, T. alexandrinum) termesztésbe vonásának története Magyarországon
Absztrakt
Szemlénkben öt, napjainkban főként zöldtrágyázási és vetőmag-előállítási célokból termesztett pillangós virágú növény szántóföldi honosításának, illetve termesztésük kibontakozásának történetét tekintjük át a 19. századtól a 20. század első feléig tartó időszakban. A közel-keleti származású, de nálunk régóta spontán meghonosodott Vicia villosa Roth magyarországi termesztése főként kedvező németországi tapasztalatok hatására kezdődött, zöldtakarmány nyerése céljából. Kedvezőtlen időjárási viszonyok és talajadottságok mellett is jó hozamokat produkált. A Kárpát-medencében feltehetően honos Vicia pannonica Crantz termesztésbe vonásához az USA-ból érkezett tudósítások is hozzájárultak. Jó magkötésén túlmenően nálunk is ízletes takarmányt szolgáltatott. A Vicia sativa L.-t már a neolitikumban, a bronz- és vaskorban is termesztették a Kárpát-medence népei. Később, a nyomásos földművelésről a váltógazdálkodásra való áttérés időszakában, külföldi fajtái révén újra meghonosították és takarmánynövényként az ugarba vetették. A mediterrán eredetű Trifolium incarnatum L.-t nálunk kezdetben leginkább tarlóveteményként vagy herepótló növényként hasznosították, de később fontos vetőmagexport-cikk lett. A Trifolium alexandrinum L. vetőmagok az első hazai honosítási kísérletekhez valószínűleg közvetlenül Afrikából érkeztek. Leginkább takarmánynövényként, öntözéses gazdálkodásban termesztették másodnövényként és a rizses vetésforgókban.
Hivatkozások
Anonymus 1882: Az őszi bükköny és évelő bükköny ismertető jelei. Közgazdasági Értesitő 1(51): 9.
Anonymus 1885: Az 1885. évi budapesti országos átalános kiállitásra elfogadott bejelentések. Mezőgazdaság és mezőgazdasági szakoktatás. Közgazdasági Értesitő 4(9): 275–276.
Anonymus 1888: A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium közegeinek és intézeteinek az 1887. évben kifejtett működésükről szóló jelentése. Közgazdasági Értesitő 7(41): 2411–2436.
Anonymus 1898: Egy virágzó család életéből. II. Csicseri borsó. Székely Nemzet 16(186): 2.
Anonymus 1956: Négy hónap alatt 50 mázsa szénatermést ad az alexandriai here. Magyar Mezőgazdaság 11(14): 12.
Badr A., El-Shazly H. H., Watson L. E. 2008: Origin and ancestry of Egyptian clover (Trifolium alexandrinum L.) As revealed by AFLP markers. Genetic Resources and Crop Evolution 55: 21–31. https://doi.org/10.1007/s10722-007-9210-0
Balás Á. 1876: Általános és különleges mezőgazdasági növénytermelés alapvonalai. Gyakorló és tanuló gazdák használatára. Tettey Nándor és Társa Bizománya, Budapest, 472 pp.
Benedek P., Buglos J., Manninger S. 1971: Megfigyelés őszi bükkönyöket látogató vadméheken. Növénytermelés 20(4): 337–346.
Benke Sz., Pecze R. 2015: Rovarlegelők telepítése a háziméhek és a vad beporzók számára. Méhészet 63(3): 28–29.
Benkő L. 1972: A társadalom anyagi és szellemi műveltsége a szókincs történeti vizsgálatának tükrében. In: Telegdi Zs., Szépe Gy. (szerk.) Általános nyelvészeti tanulmányok VIII. Nyelv és társadalom. MTA Nyelvtudományi Intézet, Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 11–27.
Benyovszky Zs. 1831: Az ugar és tarló földeken és lekaszált réteken való közös legeltetésről, s helységlegelőkről. In: Thaisz A. (szerk) Sas. Vegyes tárgyu iratok az olvasni és tudni méltó minden ágaiból. VII. kötet. Könyváros Wigand Otto sajátja, Pest, pp. 107–127.
Beökönyi I. 1942: A síma bükköny. Köztelek 52(38): 856–857.
Beyer K. 1923: A biborhere termelése. Köztelek 33(73): 870.
Bezerédj A., Szilassy Z. 1906: Mezőgazdasági Lexikon I. kötet. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 506 pp.
Bittera M. 1930: Növénytermesztéstan II. rész. Különleges növénytermesztéstan. Második, bővített kiadás. Országos Magyar Gazdasági Egyesület Könyvkiadó-Vállalata, Budapest, 312 pp.
Bodnár B. 1955: Adventív növények Budapest flórájában. Botanikai Közlemények 46(1–2): 307–308.
Borbás V. 1881: Még egyszer a szöszös kaszanyüg, az „uj takarmánynövényről”. Földmivelési Érdekeink 9(27): 276–277.
Borbás V. 1895: Kaszanyüg. In: A Pallas Nagy Lexikona X. kötet. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, p. 245.
Boros Á. 1924: Ungarische Moorstudien. II. Grundzüge der Flora der linken Drauebene mit besonderer Berücksichtigung der Moore. (Magyar láptanulmányok. II. A drávabalparti sikság Flórájának alapvonásai, különös tekintettel a lápokra). Magyar Botanikai Lapok 23(1–12): 1–56.
Cato M. P. 1966: De Agri Cultura (A földművelésről). Akadémiai Kiadó, Budapest, 321 pp.
Cole L. J., Baddeley J. A., Robertson D., Topp C. F. E., Walker R. L., Watson C. A. 2022: Supporting wild pollinators in agricultural landscapes through targeted legume mixtures. Agriculture, Ecosystems & Environment 323: 107648. https://doi.org/10.1016/j.agee.2021.107648
Csapodi I. 1907: Diószegi mint nyelvész. Növénytani Közlemények 6(3): 96–99.
Csató F. 1934: A biborhere. Köztelek 44(65–66): 624.
Cselkó I. 1900: A bükkönymag, mint tejtakarmány. Köztelek 10(58): 1143–1144.
Cselkó I. 1903: Bükkönymag-etetés. Köztelek 13(32): 623–624.
Cserdy J. 1910: Biborhere termesztése. Köztelek 20(55): 1718.
Cserháti S. 1894: A biborhere termelése. Köztelek 4(47): 801–802.
Cserháti S. 1901: Általános és különleges növénytermelés (második kötet). Cserháti Sándor kiadása, Magyar–Óvár, 527 pp.
Csiky J., Balogh L., Dancza I., Gyulai F., Jakab G., Király G., Lehoczky É., Mesterházy A., Pósa P., Wirth T. 2023: Checklist of alien vascular plants of Hungary and their invasion biological characteristics. Acta Botanica Hungarica 65(1–2): 53–72. https://doi.org/10.1556/034.65.2023.1-2.3
Csontos M. 1895: A biborhere termeléséről. Köztelek 5(62): 1243.
Demeter Zs. 1996: Herceg Batthyány Fülöp enyingi uradalmának szántóművelése (1806–1870). Agrártörténeti Szemle 38(1–4): 186–250.
Deutsch M. 1958: Aprómagtermelés Vas megyében. Vasi Szemle 12(1–2): 68–74.
Ditzler L., van Apeldoorn D. F., Pellegrini F., Antichi D., Bàrberi P., Rossing W. A. H. 2021: Current research on the ecosystem service potential of legume inclusive cropping systems in Europe. A review. Agronomy for Sustainable Development 41: 26. https://doi.org/10.1007/s13593-021-00678-z
Domokos K. 1882: A debreczeni m. kir. gazdasági tanintézet és az azzal összekapcsolt földmives iskola értesitője az 1881/82-dik tanév végén. Nyomatott a város könyvnyomdájában, Debrecen, 68 pp.
Dóka L. 1968: A méhlegelő javításáról. Méhészet 16(9): 169.
Dunai É., Pinke Gy. 2023: A közönséges mézontófű (Phacelia tanacetifolia Benth.) termesztésének magyar vonatkozású történeti áttekintése. Botanikai Közlemények 110(1): 43–60. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2023.110.1.43
Erskine W., Smartt J., Muehlbauer F. J. 1994: Mimicry of lentil and the domestication of common vetch and grass pea. Economic Botany 48: 326–332. https://doi.org/10.1007/BF02862334
Falb L. 1924: Zalaszentgróti nemesitett tavaszi bükkönyök. Köztelek 34(18): 226.
Farkas J. 1934: A biborhere. Köztelek 44(59–60): 579.
Fáber T., Kerpely K. 1894: A homoki bükköny termesztése. Köztelek 4(77): 1308–1309.
Fleischmann R. 1930: Grundlagen des Futterbaues in Trockengebieten. Wiener Landwirtschaftliche Zeitung. 80(3): 18–19.
Fleischmann R. 1939: A szöszös és a síma bükköny. Köztelek 49(36): 715.
Foltányi F. 1934: A biborhere. Köztelek 44(79–80): 726.
Freh A. 1876: Kőszeg viránya. In: Értesítő a kőszegi Szent Benedek r. kisgymnaziumról 1875/76. Kőszeg, pp. 3–33.
Fruwirth C. 1928: Pflanzenbauliches von der DLG.–Ausstellung. Wiener Landwirtschaftliche Zeitung 78(25): 223.
Gaál L. 1971: A magyar takarmánynövény-termesztés múltja (második közlemény). Takarmánybázis 11(1): 85–118.
Gaál L. 1980: A takarmányozás Magyarországon (1920–1945). Agrártörténeti Szemle 22(1–2): 97–140.
de Gasparin A. 1848: Cours d’agriculture IV. Imprimerie d’E. Duverger, Paris, 787 pp.
Gazdasági Lapok szerkesztősége 1855: Takarmánytermesztés. In: Csengery A., Kemény Zs. (szerk.) A magyar nép könyve 2. Kiadó: Számvald Gyula, Emich Gusztáv Bizománya, Pest, pp. 284–290.
Grábner E. 1922: A gazdasági növények nemesítése. Országos Magyar Gazdasági Egyesület Könyvkiadó–Vállalata, Budapest, 327 pp.
Grábner E. 1935: Szántóföldi növénytermesztés. „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 859 pp.
Grábner E. 1939: A bíborhere és a szöszös bükköny magtermesztése. Köztelek 49(21): 436.
Grábner E. 1942: A bíborhere magtermesztésének jelentősége. Köztelek 52(34): 785.
Greisenegger I. 1930: Winterhärte Futterpflanzen und Futtergemenge. Wiener Landwirtschaftliche Zeitung 80(19): 160–161.
Gruber F. 1960: Rét és legelő. Második, bővített és átdolgozott kiadás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 511 pp.
Grünwald J. 1898: Biborhere- és szöszös bükköny rozskeverék termelési kisérlet. Kisérletügyi Közlemények 1(5): 277–279.
Gyárfás J. 1918: A biborhere tavaszi vethetősége. Köztelek 28(5): 142–144.
Gyárfás J. 1924a: A pannon bükköny mint takarmánynövény (Vicia pannonica Crantz.). Kisérletügyi Közlemények 27(1–2): 32–49.
Gyárfás J. 1924b: Uj takarmánynövény: a pannon bükköny. Köztelek 47(30–32): 394–395.
Gyárfás J. 1926: Die pannonische Wicke (Vicia pannonica Cr.) als Futterpflanze. Deutsche Landwirtschaftliche Presse 53(40): 501–502.
Gyárfás J. 1927: Az 1925/26. évi pannonbükköny-kísérletek eredménye. Köztelek 37(45): 876–878.
Gyárfás J. 1932: Különleges biborhere-termesztő módok. Köztelek 42(65–66): 583–584.
Gyulai F. 2010: Archaeobotany in Hungary: seed, fruit, food and beverage remains in the Carpathian Basin from the Neolithic to the Late Middle Ages. Archaeolingua, Budapest, 480 pp.
Halmágyi L., Keresztesi B. 1991: A méhlegelő. 2. kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 308 pp.
Halmágyi L., Suhayda J. 1963: A szöszös és a pannon bükköny nektárja. Méhészet 11(9): 168–170.
Hämmerle L., Hlavka D., Kiehn M., Pany P., Lampert P. 2024: Interacting with legumes – Teaching about pollination and adaptations using functional flower models of Fabaceae. The American Biology Teacher 86(4): 205–212. https://doi.org/10.1525/abt.2024.86.4.205
Hoffmann S. 2021: Bíborhere. In: Izsáki Z., Kruppa J. (szerk.) Szántóföldi növények vetőmagtermesztése 3. MATE, Gödöllő, pp. 102–107.
Horn M. 1956: A bíborhere termesztése a Dunántúlon. Magyar Mezőgazdaság 11(15–16): 14–15.
Horn M. 1959: Bíborhere monográfia. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztályának Közleményei 15(4): 422–425.
Horn M. 1960: A bíborhere és termesztése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 126 pp.
Jánossy A. 1961: Milyen takarmányokat termesszünk másodnövényként? Magyar Mezőgazdaság 16(3): 9–10.
Jánossy A. (szerk.) 1968: Pillangósvirágú szálastakarmányok magtermesztése. Magyar Mezőgazdaság Szakkönyvtára. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 361 pp.
Kajdi F., Kiss J., Makai S., Kalmár S., Skribanek A., Frank N. 2013: Nemesítési és fajtaelőállítási kutatások a Nyugat-magyarországi Egyetemen. In: Hoffmann B., Kollaricsné Horváth M. (szerk.) XIX. Növénynemesítési Tudományos Nap. Összefoglalók. Az MTA Agrártudományok Osztálya Növénynemesítési Tudományos Bizottsága és a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, 2013. március 07., Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely, p. 16.
Kerpely A. 1940: Kísérletek pannonbükköny magtermesztésével. Köztelek 50(34): 671–673.
Kerpely K. 1895a: A biborhere termeléséről. Köztelek 5(62): 1243–1244.
Kerpely K. 1895b: A homoki vagy szöszösbükköny mint korai zöldtakarmány. Köztelek 5(66): 1317–1318.
Kerpely K. 1896a: Az ujabb takarmánynövényekről. Köztelek 6(28): 525–526.
Kerpely K. 1896b: Takarmánytermelés. Köztelek 6(3): 38.
Kerpely K. 1897: A korai zöld takarmányféleségek termesztése. Köztelek 7(65): 1131–1132.
Kerpely K. 1908: Növénytermesztési tapasztalatok 11. Az árpás-biborhere tavaszi vetése. Köztelek 18(4): 71.
Késmárki I. 1996: Alexandriai here. In: Késmárki I., Ruzsányi L. (szerk.) Szántóföldi növénytermesztés. 3., változatlan kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 800–801.
Kosztyuné Krajnyák E., Szabó B., Csabai J., Tóth Cs., Irinyiné Oláh K., Vágvölgyi S., Pepó P. 2023: A szöszösbükköny (Vicia villosa Roth.) és a tritikálé (X Triticosecale Wittmack) jelentősége a fenntartható biológiai talajvédelemben a Nyírségben. Növénytermelés 72(1): 33–51.
Kovács M., Kránitz L., Madarász I., Palakovics Sz., Pethő J., Rezneki R., Szabó E., Szerletics Á., Sztahura E., Tengerdi G., Zalka-Magyari R., Zsemle V. 2017: Zöldítés. Gazdálkodói kézikönyv. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Budapest, 66 pp. + 2 p. táblázat.
Kruppa J., Tóth S., Tóth E., Szűcs L. 2021: Bükkönyfélék. In: Izsáki Z., Kruppa J. (szerk.) Szántóföldi növények vetőmagtermesztése 2. MATE, Gödöllő, pp. 214–222.
Kühn J. 1881: Die Sandwicke eine neue Culturpflanze. Wiener Landwirtschaftliche Zeitung 31(17): 121–122.
Lazányi J., Kovács I.-né 1998: 100 éve született Teichmann Vilmos. Növénytermelés 47(3): 353–354.
Legány Ö. 1930: A hatvani nemesitett pannonbükköny. Köztelek 40(65–66): 1253–1254.
Leidenfrost K. 1924: Szöszösbükköny. Köztelek 34(22): 283.
Lócsi M. 2023: Zöldítés és talajtakarás okosan! Mezőhír 27(12): 10.
Magassy L. 1990: 25 éve hunyt el Sedlmayr Kurt 1900–1965. Növénytermelés 39(5): 469–471.
Magassy L. 2000: Száz éve született Sedlmayr Kurt. Növénytermelés 49(3): 334–335.
Magyar G. 1969: A szudánifüves alexandriai here termesztése. Magyar Mezőgazdaság 24(10): 14.
Martina M. 1933: Tiz év gyakorlati tapasztalatai az őszi bükköny és borsófélék termesztése terén. Köztelek 43(77–78): 669–670.
Mándy Gy. 1943: A szegesborsó. Köztelek 53(48): 1008–1009.
McKee R., Schoth H. A. 1923: Hungarian vetch. United States Department of Agriculture. Department Bulletin, No. 1174: 1–11.
Mihályfalvy I. 1961: A rizses vetésforgók szántóföldi növényei. Növénytermelés 10(4): 289–302.
Mihályfalvy I. 1966: Különböző rizses vetésforgók értékelése 15 év eredménye alapján. Növénytermelés 15(3): 197–216.
Mikić A. 2016: Presence of vetches (Vicia spp.) in agricultural and wild floras of ancient Europe. Genetic Resources and Crop Evolution 63: 745–754. https://doi.org/10.1007/s10722-016-0382-3
Molnár T. 2019: A hónap takarónövénye: alexandriai here. Agro Napló 23(8): 37.
Molnár Zs., Babai D. 2009: Népi növényzetismeret Gyimesben I.: növénynevek, népi taxonómia, az egyéni és közösségi növényismeret. Botanikai Közlemények 96(1–2): 117–143.
Morócz I. 1862: Az orsz. Magyar Gazdasági Egyesület f. é. április 23-kán tartott igazg. választmányi ülésének jegyzőkönyve. Gazdasági Lapok 14(19): 324–327.
Nagy Z. 1965: A szarvasi alexandriai here fajtaleírása és termesztési kísérletek eredményei. Öntözéses gazdálkodás 3(2): 157–173.
Nagy Z., Bakó J. 1968: Etetési kísérlet alexandriai here szénával. Öntözéses gazdálkodás 6(1): 93–102.
Nagyváthy J. 1821: Magyar practicus termesztő. Ns Trattner János Tamás betűivel, ’s költségével, Pesten, 295 pp.
Németh A. G. L., Horváth B., Pinke Gy. 2024: A csemege baraboly (Chaerophyllum bulbosum) etnobotanikai és kultúrtörténeti jelentősége a Kárpát-medencében. Kitaibelia 29(2): 141–159. https://doi.org/10.17542/10.17542/kit.29.056
Notz I., Topp C. F. E., Schuler J., Alves S., Gallardo L. A., Dauber J., Haase T., Hargreaves P. R., Hennessy M., Iantcheva A., Jeanneret P., Kay S., Recknagel J., Rittler L., Vasiljević M., Watson C. A., Reckling M. 2023: Transition to legume–supported farming in Europe through redesigning cropping systems. Agronomy for Sustainable Development 43: 12. https://doi.org/10.1007/s13593-022-00861-w
Oderszky L. 1902: Biborhere (Trifolium incarnatum). Köztelek 12(55): 1086–1087.
Palik P., Bittera M. 1931: Bükköny (Vicia L.). In: Gutenberg Nagy Lexikon 7. kötet. A Nagy Lexikon Kiadóhivatala, Budapest, pp. 186–187.
Pál V., Zsombik L. 2022: Evaluation of the role of common vetch (Vicia sativa L.) green manure in crop rotations. Acta Agraria Debreceniensis 2022(1): 161–171. https://doi.org/10.34101/actaagrar/1/10364
Pethe F. 1805: Pallérozott mezei gazdaság, mellyet a magyar mezei gazdaság tökélletesebbítésére a haza természetéhez s a nemzet állapotjához szabva theoretice és practice kidolgozott Kisszántói Pethe Ferentz. Első darab. Szísz Antal Jóśef’ nyomtatószereivel, Sopron, 776 pp.
Pinke Gy. 2005: Domesztikáció és a gyomnövények, különös tekintettel a kultúrnövény-utánzó gyomokra. Botanikai Közlemények 92(1–2): 27–42.
Pinke Gy., Dunai É., Czúcz B. 2021: Rise and fall of Stachys annua (L.) L. in the Carpathian Basin: a historical review and prospects for its revival. Genetic Resources and Crop Evolution 68: 3039–3053. https://doi.org/10.1007/s10722-021-01219-z
Pinke Gy., Kapcsándi V., Czúcz B. 2023. Iconic arable weeds: The significance of corn poppy (Papaver rhoeas), cornflower (Centaurea cyanus), and field larkspur (Delphinium consolida) in Hungarian ethnobotanical and cultural heritage. Plants 12(1): 84. https://doi.org/10.3390/plants12010084
Powell O. 2003: Galen – On the properties of foodstuffs (De alimentorum facultatibus). Introduction, translation and commentary by Owen Powell. Cambridge University Press, Cambridge, 206 pp.
Prodán Gy. 1910: Nehány adat Bácska Flórájához. Magyar Botanikai Lapok 9(10–12): 375–377.
Prodán Gy. 1913: Adatok Magyarország flórájához. Magyar Botanikai Lapok 12(1–5): 124–126.
Rajczy G. 1928: Monor és Hatvan. Somogyi Gazda. 1928. július 8., pp. 9–10.
Rácz J. 2010: Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezések eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 816 pp.
Rodiczky J. 1881: A szőrös babó (Vicia villosa Roth) mint „állitólag uj” miveleti növény. Földmivelési Érdekeink 9(19): 178–179.
Rodiczky J. 1882: A takarmánytermesztés kézikönyve tekintettel a főbb takarmánynövények történetére, élettanára, betegségeik és ellenségeikre, valamint a takarmányozásra. Az Athenaeum R. Társulat kiadása, Budapest, 376 pp.
Rovara F. 1894: A zabos bükköny termelése. Köztelek 4(16): 262–264.
Schandl J. 1956: A szarvasmarha takarmánybázisának kiszélesítése. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Közleményei 9(4): 421–452.
Schandl J. 1959: Takarmánytermesztésünk az állattenyésztés szemszögéből. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Közleményei 15: 149–157.
Sedlmayr K. 1950: A pannonbükköny nemesítése. Magyar Mezőgazdaság 5(7): 8.
Sonnante G., Hammer K., Pignone D. 2009: From the cradle of agriculture a handful of lentils: History of domestication. Rendiconti Lincei 20: 21–37. https://doi.org/10.1007/s12210-009-0002-7
Surányi B. 2011: A takarmánynövények szántóföldi termesztésének hazai történetéből. Agrártörténeti Szemle 52(1–4) 89–115.
Surányi J. 1916: Idegen kulturnövényekkel végzett termelési kisérletek. Kisérletügyi Közlemények 19(1): 23–41.
Szabó I. 2002: A tapolcai polgári iskola herbáriuma Redl Gusztávtól. Botanikai Közlemények 89(1–2): 203–218.
Szabó L. 1923: Biborhere termelése. Köztelek 33(62): 735–736.
Szerafin J. 1969: Új növényfajták állami minősítése I. Magyar Mezőgazdaság 24(25): 8–9.
Széles Gy. 1970: A mezőgazdasági termelés története a Hegyháton 1895–1960. Vasi Szemle 24(1–4): 178–209.
Szilassy Z. 1918: Termesszünk biborherét! Köztelek 28(28): 1164.
Szilassy Z., Grábner E. 1907: Szálas takarmánynövények termesztése. Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 318 pp.
Sztahura E. (szerk.) 2024: Agrár-környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtásához. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Budapest, 125 pp. + 2 p. táblázat
T. Mérey K. 1962: A földművelési rendszer alakulása Somogy megyében (1720–1848). Agrártörténeti Szemle 4(1–2): 193–200.
Tamás J. 2020: Magyarországon vadon előforduló lednek (Lathyrus) és bükköny (Vicia) fajok keményhéjúságának és csírázóképességének vizsgálata. Botanikai Közlemények 107(2): 163–176. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2020.107.2.163
Teleki M. 1931: Őszi bükkönyök közöttes magtermesztése. Köztelek 41(67–68): 945.
Tóth A. 1923: A biborhere termelése. Köztelek 33(41): 482–483.
Török J. (szerk.) 1845: Okszerű gazdák naplója. Február, mártius. Magyar Gazda 5(9): 137–160.
Varga J. 1988: Nekrológ: Nagy Zoltán (1921–1987). Növénytermelés 37(3): 267–270.
Vezekényi E., Priszter Sz. 1967: A szegletes lednek neve. In: Kárpáti I., Vezekényi E. (szerk.) A szegletes lednek – Lathyrus sativus L. Magyarország kultúrflórája 28., III/16, Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 5–7.
Villax Ö. 1938: Növénytermesztés. II. bővített kiadás, Magyaróvár. Győregyházmegyei Alap Nyomdája, pp. 156–157.
Villax Ö. 1948: Növénytermesztés. IV. bővített kiadás, Budapest. „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, 319 pp.
Vrabélyi M. 1868: Adatok Hevesmegye virány-isméjéhez. In: Montedégoi A. F. (szerk.) Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyéknek leirása. II. rész. Hevesmegye föld-, növény- és állattani leirása, pp. 142-164.
