A Zámolyi medence és környékének zárt lösztölgyese (Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008)

Balázs Kevey; András Horváth; Gábor Lendvai; György Simon; Imre Sonnevend

doi:10.17716/BotKozlem.2015.102.1-2.85

Kevey Balázs Pécsi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság u. 6.
Horváth András MTA Ökológiai Kutatóközpont, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 4-6.
Lendvai Gábor 7000 Sárbogárd, Ady E. u. 162.
Simon György 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 35.
Sonnevend Imre 8200 Veszprém, Lóczy L. u. 5/G

DOI: https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2015.102.1-2.85

Kulcsszavak: erdei löszvegetáció, Magyar Alföld, szüntaxonómia

Absztrakt

Jelen tanulmány a Magyar-Alföld északnyugati peremén levő Zámolyi-medence és környéke zárt lösztölgyeseinek (Pulmonario mollis-Quercetum roboris) cönológiai elemzését tartalmazza 50 felvétel alapján. Az eredmények szerint a vizsgált asszociáció az erdő félszáraz-félüde termőhelyein fordul elő és átmenetet képez a száraz nyílt lösztölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum roboris) és az üde talajú gyertyános-tölgyesek (Corydali cavae-Carpinetum) között. E zárt lösztölgyesek (Pulmonario mollis-Quercetum roboris) az alföldi lösztáblákon a homokvidékekről ismert – ugyancsak félszáraz-félüde talajú – zárt homoki tölgyeseket (Convallario-Quercetum roboris) helyettesítik. A társulás felépítésében a száraz gyepek elemei (Festuco-Brometea, Festucetalia valesiacae, Festucion rupicolae stb.) – amelyek a nyílt lösztölgyesekben (Aceri tatarici-Quercetum roboris) még jelentős szerepet játszanak – már alárendeltek. A száraz erdők karakterfajai (Quercetea pubescentis-petraeae, Quercetalia cerridis, Aceri tatarici-Quercion) ezzel szemben még hasonlóan gyakoriak, mint a nyílt lösztölgyesekben. A félüde termőhely miatt aljnövényzetükben mezofil jellegű fajok (Querco-Fagetea, Fagetalia, Carpinenion) is megjelennek, amelyek szintén elkülönítik a társulást a nyílt lösztölgyesektől. A löszvölgyek alját borító gyertyános-tölgyesektől (Corydali cavae-Carpinetum) elsősorban a száraz tölgyesek elemeinek (Quercetea pubescentis-petraeae, Quercetalia cerridis, Aceri tatarici-Quercion) jelenlétével és több mezofil jellegű (Querco-Fagetea, Fagetalia, Carpinenion) faj hiányával különböznek. A Zámolyi-medence és környéke e három erdőtársulása a sokváltozós elemzések (cluster-analízis, ordináció) révén is elkülönült. A vizsgált zárt lösztölgyes (Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008) a „Polygonato latifolio-Quercenion roboris Kevey 2008” alcsoportba (suballiance) sorolható.

Hivatkozások

Becking R. W. 1957: The Zürich-Montpellier School of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488.

Borhidi A. 1961: Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis, Sectio Biologica 4: 21–250.

Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.

Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Hungarica 39: 97–181.

Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (szerk.) Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius

University, Pécs, pp. 95–138.

Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.

Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensoziologie. Ed. 3. – Springer Verlag, Wien, New York, 865 pp.

Fekete G. 1955: Die Vegetation des Velenceer Gebirges. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici, Series Nova 7: 343–362.

Gaál Gy. 1999: Keleti gyertyán (Carpinus orientalis Mill.). Tilia 7: 37–42.

Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 267 pp.

Isépy I. 1970: Phytozönologische Untersuchungen und Vegetationskartierung im Südöstlichen Vértes-Gebirge. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 16 (1–2): 59–110.

Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanice, Cluj 1967: 159–166.

Kereszty Z. 1978: Florisztikai és cönológiai adatok az Észak-Mezőföldről. Botanikai Közlemények 64(3): 203–210.

Kevey B. 2006: Magyarország erdőtársulásai. Akadémiai doktori értekezés (kézirat). Pécsi Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Pécs, 443 pp.

Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. (Forest associations of Hungary). Die Wälder von Ungarn. Tilia 14: 1–488.

Kevey B. 2011: Zárt lösztölgyesek a Kerecsendi-erdőben (Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008). Botanikai Közlemények 98(1–2): 79–116.

Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Összefoglalók, Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V, Pécs, 2002. március 8–10, p. 74.

Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.

Lendvai G., Horváth A., Kevey B. 2014a: Tatárjuharos tölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957) a Mezőföldön. Botanikai Közlemények 101: 145–187.

Lendvai G., Kevey B., Horváth A. 2014b: A Velencei-hegység tatárjuharos tölgyesei (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957). Botanikai Közlemé nyek 101: 189–226.

Michalko J., Džatko M. 1965: Fytocenologická a ekologická charakteristika rastlinných spoločenstiev lesa Dubník pri Seredi. (Phytosociological and ecological characteristics of the plant communities of Dubnik forest near Sered). Biologicke Práce, Slovenskej Akademie Vied, Bratislava 11(5): 47–115.

Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena, Stuttgart, New York, 353 pp.

Oberdorfer, E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena, Stuttgart, New York, 282 pp.

Podani J. 2001: SYN-TAX 2000 Computer programs for data analysis in ecology and systematics. Scientia, Budapest, 53 pp.

Purger D., Lengyel A., Kevey B., Lendvai G., Horváth A., Tomić Z., Csiky J. 2014: Numerical classification of oak forests on loess in Hungary, Croatia and Serbia. Preslia 86: 47–66.

Sonnevend I. 2001: Tatárjuharos-lösztölgyes maradványok a Nyugat-Mezőföldön. Kitaibelia 6(2): 377–380.

Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Vlieger J. 1937: Aperçu sur les unités phytosociologiques supérieures des Pays-Bas. Nederlandsch Kruidkundig Archief 47: 335.

Zólyomi B. 1957: Der Tatarenahorn-Eichen-Lösswald der zonalen Waldsteppe. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 3: 401–424.

Zólyomi B. 1967: Aceri tatarico-Quercetum pubescenti-roboris (hungaricum). In: Zólyomi B. (ed.) Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums. Ungarn, Eger–Vácrátót, 5–10, Juni 1967, pp. 51–54.

Zólyomi B., Horváth A., Kevey B., Lendvai G. 2013: Steppe woodlands with Tatarian maple (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris) on the Great Hungarian Plain and its neighbourhood. An unfinished synthesis with supplementary notes. Acta Botanica Hungarica 55(1–2): 167–189. http://dx.doi.org/10.1556/ABot.55.2013.1-2.11

Zólyomi B., Jakucs P. 1957: Neue Einteilung der Assoziationen der Quercetalia pubescentis-petraeae-Ordnung im pannonischen Eichenwaldgebiet. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 8: 227–229.