A Tolnai-hegyhát zárt lösztölgyesei (Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008)
Absztrakt
Jelen tanulmány a Dél-Dunántúl északkeleti peremén levő Tolnai-hegyhát zárt lösztölgyeseinek (Pulmonario mollis-Quercetum roboris) cönológiai elemzése 50 felvétel alapján. Az összehasonlító elemzésbe további három tájegység zárt lösztölgyes felvételeit és a Tolnai-hegyhát nyílt lösztölgyeseinek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris) felvételeit is bevontuk. Az eredmények szerint a vizsgált asszociáció állományai az erdők félszáraz-félüde termőhelyein fordulnak elő, és átmenetet képeznek a száraz nyílt lösztölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris) és az üde talajú gyertyános-tölgyesek (Corydali cavae-Carpinetum) között. E zárt lösztölgyesek (Pulmonario mollis-Quercetum roboris) az alföldi lösztáblákon a homokvidékekről ismert – ugyancsak félszáraz-félüde talajú – zárt homoki tölgyeseket (Convallario-Quercetum roboris) helyettesítik. A társulás felépítésében a száraz gyepek elemei (Festuco-Brometea, Festucetalia valesiacae, Festucion rupicolae stb.), amelyek a nyílt lösztölgyesekben (Aceri tatarici-Quercetum pubescentisroboris) még jelentős szerepet játszanak, itt már alárendeltek. A száraz erdők karakterfajai (Quercetea pubescentis-petraeae, Quercetalia cerridis, Aceri tatarici-Quercion) ezzel szemben még hasonlóan gyakoriak, mint a nyílt lösztölgyesekben. A félüde termőhely miatt aljnövényzetükben mezofl jellegű fajok (Querco-Fagetea, Fagetalia, Carpinenion) is megjelennek, amelyek szintén elkülönítik a társulást a nyílt lösztölgyesektől. A löszvölgyek alját borító gyertyános-tölgyesektől (Corydali cavae-Carpinetum) elsősorban a száraz tölgyesek elemeinek (Quercetea pubescentis-petraeae, Quercetalia cerridis, Aceri tatarici-Quercion) nagyobb részarányával és több mezofl jellegű (Querco-Fagetea, Fagetalia, Carpinenion) faj hiányával különböznek. A Tolnai-hegyhát vizsgált erdőtársulása a sokváltozós elemzések (cluster-analízis, ordináció) révén is elkülönült. A zárt lösztölgyes (Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008) a „Polygonato latifolio-Quercenion roboris Kevey 2008” alcsoportba (suballiance) sorolható.
Hivatkozások
Becking, R. W. 1957: Te Zürich-Montpellier School of Phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. https://doi.org/10.1007/bf02872328
Borhidi A. 1961: Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae, Sectio Biologica 4: 21–50.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian Flora. Acta Botanica Hungarica 39: 97–181.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities (Ed.: Borhidi A.). Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.
Braun-BlanQuet, J. 1964: Pflanzensoziologie Grundzü ge der Vegetationskunde (3rd ed.). Springer Verlag, Wien–New York, 865 pp. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Horváth A., Kevey B., Lendvai G., Simon Gy., Sonnevend I. 2017: Tatárjuharos-tölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957) az Észak-Mezőföldön és a Zámolyi-medence környékén. Botanikai Közlemények 104(1): 109–130. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2017.104.1.109
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2.Taxon-lista és attribútium állomány. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 267 pp.
Isépy I. 1970: Phytozönologische Untersuchungen und Vegetationskartierung im südöstlichen Vértes-Gebirge. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 16(1–2): 59–110.
Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanice, Cluj-Napoca (1967): 159–166.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary). Die Wälder von Ungarn. Tilia 14: 1–488. (+ CD-adatbázis: 244 ábra + 230 táblázat).
Kevey B. 2011: Zárt lösztölgyesek a Kerecsendi-erdőben (Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008). Botanikai Közlemények 98(1–2): 79–116.
Kevey B. 2016: A Harkány-Nagynyárádi-sík zárt lösztölgyesei. Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Köz leményei 4: 31–56.
Kevey B., Hirmann, A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), p. 74.
Kevey B., Horváth A., Lendvai G., Simon Gy., Sonnevend I. 2015: A Zámolyi-medence és környékének zárt lösztölgyesei (Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008). Botanikai Köz lemények 102(1-2): 85–129. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2015.102.1-2.85
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozó kulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Lendvai G., Horváth A., Kevey B. 2014a: Tatárjuharos tölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957) a Mezőföldön. Botanikai Közlemények 101(1–2): 145–187.
Lendvai G., Kevey B., Horváth, A. 2014b: A Velencei-hegység tatárjuharos tölgyesei (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957). Botanikai Közlemények 101(1–2): 189–226.
Mucina, L., Grabherr, G., Wallnöfer, S. (eds.) 1993: Die Pflanzengesellschafen Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena – Stuttgart – New York, 353 pp.
Oberdorfer, E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschafen IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart – New York, 282 pp.
Pillich F. sen. 1928: Adatok Tolnavármegye flórájához. Magyar Botanikai Lapok 26(1927): 94–97.
Pillich F. jun. 1930a: Simontornya és környéke flórája (1921–1930). Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Kar, Budapest, 74 pp. (kézirat)
Pillich F. jun. 1930b: „Simontornya és környéke flórája”-nak gyógyszerészeti vonatkozásai. Gyógyszerész hallgatók Értesítője 2(6–8): 17–32.
Pillich F. jun. 1931: A Satureja Pillichiana J. Wagn. jellemzése. Botanikai Közlemények 27(5–6): 105–111. (1930).
Podani J. 2001: Syn-Tax 2000 Computer programs for data analysis in ecology and systematics. Scientia, Budapest, 53 pp.
Purger D., Lengyel A., Kevey B., Lendvai G., Horváth A., Tomić, Z., Csiky J. 2014: Numerical classifcation of oak forests on loess in Hungary, Croatia and Serbia. Preslia 86: 47–66.
Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai kiadó, Budapest.
Vlieger, J. 1937: Aperçu sur les unités phytosociologiques supérieures des Pays-Bas. Nederlandsch Kruidkundig Archief 47: 335–353.
Zólyomi B. 1957: Der Tatarenahorn-Eichen-Lösswald der zonalen Waldsteppe (Acereto tatariciQuercetum). Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 3: 401–424.
Zólyomi B. 1967: Aceri tatarico-Quercetum pubescenti-roboris (hungaricum). In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums. Ungarn, Eger–Vácrátót, 5–10, Juni 1967, pp. 51–54.
Zólyomi B., Jakucs P. 1957: Neue Einteilung der Assoziationen der Quercetalia pubescentis-petraeae-Ordnung im pannonischen Eichenwaldgebiet. Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 8: 227–229.
Zólyomi B., Horváth A., Kevey B., Lendvai, G. 2013: Steppe woodlands with Tatarian Maple (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris) on the Great Hungarian Plain and its neighbourhood. An unfnished synthesis with supplementary notes. Acta Botanica Hungarica 55(1–2): 167–189. https://doi.org/10.1556/abot.55.2013.1-2.11
