A siroki Nyírjes-tó növényzetének változása 1957 és 2019 között

  • Vojtkó András Eszterházy Károly Egyetem, Növénytani és Növényélettani Tanszék, 3300 Eger, Leányka u. 6.
  • Dulai Sándor Eszterházy Károly Egyetem, Növénytani és Növényélettani Tanszék, 3300 Eger, Leányka u. 6.
Kulcsszavak: gyapjasmagvú sásos, lápszukcesszió, nádasodás, nyíresedés, tőzegmohás láp, vegetációtérkép

Absztrakt

A Nyírjes-tó felfedezésekor – 1957-ben – vegetációtérkép készült a lápról. Ezt követően 32 évvel, 1989 nyarán megismételtük a növényzet felmérését, azonban ez a munka kéziratban maradt. 2019-ben újratérképeztük a lápot, és azt tapasztaltuk, hogy az elkülöníthető 5 fő vegetációs egység a tó felfedezése óta lényegében ugyanaz, csupán a társulások határának némi módosulása tapasztalható. Ezek a társulások: az ingadozó vízszintet elviselő Glycerio-Sparganietum erecti, az úszó Lemnetum minoris, a gyűrűszerűen elhelyezkedő Calamagrosti-Salicetum cinereae és a Salici cinereae-Sphagnetum, valamint a belső magterületen a Carici lasiocarpae-Sphagnetum. Néhány növényfaj tömegessége változó a láp különböző pontjain, ezek a későbbiekben eltérő szukcesszionális növényzethez vezethetnek. Megnövekedett a láp északi felében a Phragmites australis, a Betula × rhombifolia, helyenként a Thelypteris palustris és a Salix aurita dominanciája. A nád terjedésének kiindulópontja már a legkorábban készült vegetációtérképen látható, és expanziója nyomon követhető a többi térképen is. Valószínűleg innen indult el a nyíresedés is az utóbbi 30 évben. Napjainkban 10 méter magas Betula × rhombifolia példányok állománya található a tó északkeleti részén. A Thelypteris palustris a tó északi felén alkot kisebb úszólápot, terjedése a vízszint változatlanságától függ. A Salix aurita betelepülése szintén az utóbbi 30 évben történhetett, mára egy 5 méter átmérőjű sűrű állományt alkot. Az Eriophorum vaginatum populációja csökkenő egyedszámot mutat: a 30 évvel ezelőtti felméréskor még 20 tő volt belőle, jelenleg 5 kisebb zsombék található.

Hivatkozások

Bakalárné Sütő I. 1981: A Sphagnum fimbriatum a siroki Nyírjes-tó átmeneti lápján. Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 7: 161–162.

Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.

Boros Á. 1915–1971: Florisztikai jegyzetek. Kézirat. MTM Tudománytörténeti Tára, Budapest

Boros Á. 1964: A tőzegmoha és a tőzegmohás lápok Magyarországon. Vasi Szemle 18: 53–68.

Boros Á. 1968: Bryogeographie und Bryoflora Ungarns. Akadémiai Kiadó, Budapest, 466 pp.

Jakab G., Sümegi P. 2010: Preliminary data on the bog surface wetness from the Sirok Nyírjes-tó peat bog, Mátra Mts, Hungary. Central European Geology 53(1): 43–65. https://doi.org/10.1556/CEuGeol.53.2010.1.3

Jakab G., Sümegi P., Szurdoki E. 2010: Paleoecology of peatlands – Quaternary climate reconstructions from Hungary. In: Veress B., Szigethy J. (eds): Horizons in Earth Science Research, Vol. 2, Nova Science Publishers, pp: 1–33.

Kröel-Dulay Gy. 1995: A magyarországi tőzegmohalápok összehasonlító vizsgálata. Szak dolgozat (kézirat), ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest. 53 pp.

Lájer K. 1998a: Bevezetés a magyarországi lápok vegetáció-ökológiájába. Tilia 6: 84–238.

Lájer K. 1998b: Az Aldrovanda vesiculosa L. újabb előfordulása és egyéb adatok Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 3(2): 263–274.

Máthé I., Kovács M. 1958: A Mátra tőzegmohás lápja. Botanikai Közlemények 47(3-4): 323–331.

Náfrádi K., Jakab G., Sümegi P., Szelepcsényi Z., Törőcsik T. 2013: Future climate impacts in woodland and forest steppe based on Holocene paleoclimatic trends, paleobotanical change in central part of the Carpathian Basin (Hungary). American Journal of Plant Sciences 4(6): 1187–1203. https://doi.org/10.4236/ajps.2013.46147

Nagy J. Gy., Zsinka B., Verebélyi V., Zorkóczy O. K., Tyler T. 2017: A Vaccinium microcarpum (Turcz. ex Rupr.) Schmalh. Magyarországon. Kitaibelia 22(1): 71–76. https://doi.org/10.17542/kit.22.71

Orbán S., Vajda L. 1983: Magyarország mohaflórájának kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 518 pp.

Penksza K., Turcsányi G., Kovács M. 1994: A siroki Nyírjes-tó tőzegmohalápjának elemkatasztere. Botanikai Közlemények 81(1): 29–41.

Szmorad F., Barabás S. 1999: Tőzegáfonya – Vaccinium oxycoccos L. Tilia 7: 69–77.

Szurdoki E. 2003: Peat mosses of North Hungary. Studia botanica hungarica 34: 55–79.

Szurdoki E. 2005: Magyarországi tőzegmohák elterjedése és egyes fajok vízkémiai igényének vizsgálata. Doktori értekezés (kézirat). Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai Doktori Iskola, 140 pp.

Szurdoki E. 2017: Water chemical relations and water table of North Hungarian mires. Studia botanica hungarica 48(2): 199–224. https://doi.org/10.17110/studbot.2017.48.2.199

Szurdoki E., Nagy J. 2002: Sphagnum dominated mires and Sphganum occurrences of NorthHungary. Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 26: 67–84.

Szurdoki E., Ódor P. 2004: Distribution and expansion of Sphagnum fimbriatum Wils. in Hungary. Lindbergia 29: 136–142.

Megjelent
2019-11-27
Hogyan kell idézni
VojtkóA., & DulaiS. (2019). A siroki Nyírjes-tó növényzetének változása 1957 és 2019 között. Botanikai Közlemények, 106(2), 237-248. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2019.106.2.237
Rovat
Eredeti közlemények