Kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez

  • Matus Gábor Debreceni Egyetem, TTK, Növénytani Tanszék, 4010 Debrecen, Pf. 14.
  • Aszalós Réka MTA Ökológiai Kutatóközpont, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 4–6.
  • Dorotovič Csilla Duna Menti Múzeum, 945 05 Komárom, Nádor u. 13., Szlovákia
  • Hanyicska Martin Debreceni Egyetem, TTK, Növénytani Tanszék, 4010 Debrecen, Pf. 14
  • Hűvös-Récsi Annamária 2824 Várgesztes, Arany János u. 71.
  • Musicz László Által-ér Szövetség, 2890 Tata, Kossuth tér 1.
  • Miglécz Tamás Debreceni Egyetem, TTK, Ökológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
  • Papp Mária Debreceni Egyetem, TTK, Növénytani Tanszék, 4010 Debrecen, Pf. 14
  • Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, 3304 Eger, Sánc u. 6.
  • Török Péter MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
  • Valkó Orsolya MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
  • Vojtkó András Eszterházy Károly Egyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet, Növénytani és Növényélettani Tanszék, H-3300 Eger, Leányka u. 6.
  • Hartmann Johanna Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület, 2836 Baj, Dózsa György út 8.
  • Takács Attila MTA-DE Lendület Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
  • Balogh Rebeka Debreceni Egyetem, TTK, Növénytani Tanszék, 4010 Debrecen, Pf. 14
Kulcsszavak: Bihari-sík, Bükk, Kisalföld, közép-európai flóratérképezés, Nyírség, Zemplén

Absztrakt

A közép-európai flóratérképezési hálózatban pótlásokat közlünk az Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza (Atlas Florae Hungariae, AFH) elterjedési térképeihez. Összesen 330 fajnak 475, alapmezőnegyed szinten új adatát adjuk közre 54 térképezési egységből. A listában nyolc olyan termesztett, de kivadulásra hajlamos faj szerepel, amelyeket az AFH nem tárgyal (pl. Thuja orientalisTrigonella coerulea, Lupinus luteus), továbbá 11 olyan, zömmel termálvízi egzóta is, amelyek a hazai határozókba sem kerültek még be (pl. Cyperus eragrostisHygrophylaLimnophyla és Lobelia fajok). Az adatok zöme a Nyírség, Zempléni-hegység, Bükk hegység és a Kisalföld területéről került elő. Florisztikai vagy természetvédelmi szempontból jelentősebbek a következők: Huperzia selagoLycopodium annotinumThelypteris palustrisDianthus serotinusJovibarba globiferaHippuris vulgarisRibes alpinumVeronica scardicaCarlina acaulisAchillea ptarmicaStratiotes aloidesCarex hartmaniiSternbergia colchiciflora, továbbá hét orchidea faj új adatai. Az idegenhonos invazív fajok közül figyelemre méltóak az Impatiens parvifloraI. balfouriiErechtites hieracifolia, illetve a regionális inváziót mutató Secale sylvestre adatai. A legtöbb adat a nyírségi mészkerülő homoki flóra fajairól (Bassia lanifloraSpergula pentandraMinuartia viscosaPlantago arenariaFilago minima) került közlésre.

Hivatkozások

Aradi E., Erdős L., Cseh V., Tölgyesi Cs., Bátori Z. 2017: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához II. Kitaibelia 22(1): 104–113. https://doi.org/10.17542/kit.22.104

Barina Z., Harmos K., Schmotzer A. 2005: Orobanche cernua in Hungary. Studia botanica hungarica 36: 5–11.

Barina Z. 2006: A Gerecse hegység flórájának katalógusa. Magyar Természettudományi Múzeum és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 612 pp.

Barina Z., Pifkó D. 2012: The herbarium of Endre Jeney VI. Passifloraceae–Apiaceae. Studia botanica hungarica 43: 85–101.

Bartha D. 2000: Vörös lista (Magyarország veszélyeztetett fa- és cserjefajai), kék lista (Magyarország aktív védelemeben részesülő fa- és cserjefajai), fekete lista (Magyarország adventív fa- és cserjefajai). LővérPrint, Sopron, 31 pp.

Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk.) 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. (Distribution atlas of vascular plants of Hungary.) Nyugatmagyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 329 pp.

Boros Á. 1932: A Nyírség flórája és növényföldrajza. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának Kiadványai VII., Studium, Budapest, 206 pp.

Boros Á. 1937: Magyarországi hévizek felsőbbrendű növényzete. Botanikai Közlemények 34: 85–118.

Czúcz B. 2006: A budai Vár fásszárú adventív flórája. Kitaibelia 10(1): 73–87.

Csiky J., Kovács D., Lengyel A., Pótóné Oláh E., Szabó Zs., Wirth T. 2009: Thelypteris palustris Schott és más védett páfrányok előfordulása épületeken, kőfalakon. Flora Pannonica 7: 57–60.

Csiky J., Baráth K., Bocz V., Deme J., Fülöp Zs., Kovács D., Nagy K., Tamási B., Csikyné Radnai É. 2017: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához V. Kitaibelia 22(2): 383–403. https://doi.org/10.17542/kit.22.383

Csiky J., Baráth K., Csikyné Radnai É., Deme J., Wirth T., Kovács D. 2018: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VIII. Kitaibelia 22(2): 383–403. https://doi.org/10.17542/kit.22.383

Erdős L., Aradi E., Bátori Z., Tölgyesi Cs. 2018: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához III. Kitaibelia 23(2): 197–206. https://doi.org/10.17542/kit.23.197

E. Vojtkó A., Takács A., Molnár V. A., Vojtkó A. 2014: Herbarium database of the vascular collection of Eszterházy Károly College (EGR). Kitaibelia 19(2): 339–348.

Gáyer Gy. 1916: Komárom megye virágos növényeiről. Magyar Botanikai Lapok 15: 37–54.

Gondola I. 1969: Florisztikai adatok a Nyírség és környéke szántóföldjeiről. Botanikai Közlemények 56(3): 167–173.

Feichtinger S. 1899: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom-vidéki Régészeti és Tör ténelmi Társulat, Esztergom. 456 pp.

Frank F. 1870: Tata vidéke Flórájának rövid ismertetése. A kegyestanítórend tatai kisgymnasiumának értesítménye az 1869/70. tanévre, Esztergom, 3–6 pp.

Healy A. J., Edgar E. 1980: Flora of New Zealand, Volume III. Adventive Cyperaceous, Petalous and Spathaceous Monocotyledons. Government Printer, Wellington. 220 pp.

Hussey B. M. J., Keighery G. J., Dodd J., Lloyd S. G., Cousens R. D. 2007: Western Weeds. A guide to the weeds of Western Australia. 2nd Edition. The Plant Protection Society of Western Australia, Victoria Park.

Karácsonyi K. 1995: Flora şi vegetaţia judeţului Satu Mare. Edit. Muzeului Sătmărean, Szat márnémeti, 181 pp.

Kevey B. 2017: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IV. Kitaibelia 22(2): 358–382. https://doi.org/10.17542/kit.22.358

Kevey B. 2018: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VII. Kitaibelia 23(2): 218–237. https://doi.org/10.17542/kit.23.218

Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv, Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.

Király G., Baranyi-Nagy I., Kerekes Sz., Király A., Korda M. 2009: Kiegészítések a magyar adven tív-flóra ismeretéhez IV. Flora Pannonica 7: 3–31.

Király G., Király A. 1998: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez. Kitai belia 3(1): 113–119.

Király G., Király A. 2018: Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez III. Botanikai Közlemények 105(1): 27–96. https://doi.org/10.17716/botkozlem.2018.105.1.27

Király G., Takács G., Király A. 2015: Adatok a Kisalföld flórájához és növényföldrajzához. Kitaibelia 20(2): 235–353. https://doi.org/10.17542/kit.20.235

Kiss Á. 1939: Adatok a Hegyalja flórájából. Botanikai Közlemények 36: 181–278.

Less N. 1991a: A természetvédelem és a vadkár kapcsolatáról. Erdészeti Lapok 126(3): 88.

Less N. 1991b: A Délkeleti-Bükk vegetációja és xerotherm erdőtársulásainak fitocönológiája. Kandidátusi értekezés, KLTE, Debrecen 131 pp. + XII.

Less N. 1998: A Cirsio pannonici-Quercetum Less leírásának érvényessé tétele. Kitaibelia 3(1): 37–40.

Lukács B. A., Gulyás G., Horváth D., Hődör I., Schmotzer A., Sramkó G., Takács A., Mol nár A. 2017: Florisztikai adatok a Tiszántúl középső részéről. Kitaibelia 22(2): 317–357.

https://doi.org/10.17542/kit.22.317

Matus G. 1985: A Kőpite-hegy magasabbrendű növényvilága. A tatai Herman Ottó Természettudományi Studió Munkái 7: 49–64.

Matus G. 1992: Adatok a Gerecse északnyugati részének flórájához: A dunaalmási Vöröskő és Kőpite. LIMES. Komárom-Esztergom megyei Tudományos Szemle (Tatabánya) 92(2): 41–55.

Matus G. 1993: Néhány új florisztikai adat a Gerecséből. Botanikai Közlemények 80: 41–45.

Matus G. 1997a: Érdekesebb florisztikai adatok egy dél-nyírségi ruderális élőhelyről. Kitaibelia 2(1): 87–88.

Matus G. 1997b: Florisztikai kutatások a zempléni Gyertyánkúti-réteken. Kitaibelia 2(2): 313–316.

Matus G., Balogh R. 2017: Yucca filamentosa L. a Dél-Nyírségben. Kitaibelia 22(2): 405–407.

Matus G., Barina Z. 2007: A baji Lábas–hegy és Kecske–hegy flórája, Convolvulus cantabrica L. a Gerecsében. Botanikai Közlemények 94(1–2): 57–73.

Matus G., Barina Z. 2016: A bókoló vajvirág (Orobanche cernua Loefl.) hazai Kisalföldre új, másodlagos előfordulása (poszter). Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében, 2016. február 12–14., Budapest.

Matus G., Novák T., Török P. 2000: Dudatönk (Physocaulis nodosus (L.) Tausch. Syn.: Myrrhoides nodosa (L.) Cannon) Debrecenben. Kitaibelia 5(1): 230.

Matus G., Papp M. 2001: Újabb adatok a bagaméri Daruhegyek (Dél-Nyírség) flórájához. Kitaibelia 6(2): 363–369.

Matus G., Papp M. 2003: Adatok Hajdúsámson és Vámospércs környékének (Dél-Nyírség) flórájához. Kitaibelia 8(1): 99–112.

Matus G., Papp M. 2005: A vadrozs, Secale sylvestre Host előfordulási körülményei a Nyírségben. Kitaibelia 10(1): 186–193.

Matus G., Papp M., Józsa Á., Török P. 2008: Adatok a Secale sylvestre nyírségi elterjedéséhez és ökológiájához. Aktuális Flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VIII. konferencia összefoglalói. Kitaibelia 13(1): 94–198.

Matus G., Papp M., Tóthmérész B. 2005a: Impact of management on vegetation dynamics and seed bank formation of inland dune grassland in Hungary. Flora 200(3): 296–306. https://doi.org/10.1016/j.flora.2004.12.002

Matus G., Sramkó G, Papp B., Lőkös L. 2005b: A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. új előfordulása az Eperjes–Tokaji-hegységben. Kitaibelia 10(1): 18–23.

Matus G., Takács A. 2010a: A Drahos-, Hemzső- és Gyertyán-kúti-rétek védett növényfajainak aktuális elterjedési és állománynagyság adatai. Kutatási jelentés az ANPI részére, Kéked–Telki bánya–Debrecen, 77 pp.

Matus G., Takács A. 2010b: Kiegészítés „A Drahos-, Hemzső- és Gyertyán-kúti-rétek védett növényfajainak aktuális elterjedési és állománynagyság adatai” c. jelentéshez. Kutatási jelentés az ANPI részére, Telkibánya–Debrecen, 5 pp.

Matus G., Takács A. 2011: Kiegészítés II. „A Drahos-, Hemzső- és Gyertyán-kúti-rétek védett növényfajainak aktuális elterjedési és állománynagyság adatai” c. jelentéshez. Kutatási jelentés az ANPI részére, Telkibánya–Debrecen, 6 pp.

Matus G., Tóthmérész B., Papp M. 2003: Restoration prospects of abandoned species-rich sandy grassland in Hungary. Applied Vegetation Science 6: 169–178. https://doi.org/10.1111/j.1654-109x.2003.tb00577.x

Melečková Z., Dítě D., Eliáš P. jr. 2012: Actual chorological overview of the Pannonian halophytic vegetation in Slovakia. Kitaibelia 17(1): 40.

Mesterházy A., Kulcsár L. 2015: Kiegészítések a Nyugat-Dunántúl flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 20(2): 213–234. https://doi.org/10.17542/kit.20.213

Molnár Cs., Lengyel A., Molnár V. A., Nagy T., Csábi M., Süveges K., Lengyel-Vaskor D., Tóth Gy., Takács A. 2016: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához II. Kitaibelia 21(2): 227–252. https://doi.org/10.17542/kit.21.227

Molnár Cs., Haszonits Gy., Malatinszky Á., Kovács G. K., Kovács G., Nagy T., Molnár V. A., Takács A. 2017: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához III. Kitaibelia 22(1): 122–146. https://doi.org/10.17542/kit.22.122

Molnár Cs, Haszonits Gy., Malatinszky Á., Süveges K., Balogh L., Nagy T., Horváth S., Hudák K. 2018: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VI. Kitaibelia 23(1): 87–102. https://doi.org/10.17542/kit.23.87

Nagy M., Papp M, Szabó L., Bodnár T. 1990: Flora and fauna of Daru hills. Acta Biologica Debrecina 22: 13–24.

Nagy T. 2015: Néhány florisztikai adat Kötcse környékéről (Dél-Dunántúl, Nyugat-Külső-Somogy). Kitaibelia 20(1): 74–80. https://doi.org/10.17542/kit.20.74

Nagy T., Takács A., Bódis J. 2016: Magyar herbáriumok 15. A keszthelyi Balatoni Múzeum herbáriuma (KBM). Botanikai Közlemények 103: 213–226. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2016.103.2.213

Niklfeld H. 1971: Bericht über die Kartierung der Flora Mitteleuropas. Taxon 20(4): 545–571. https://doi.org/10.2307/1218258

Novák T., Matus G. 2000: Lepidium crassifolium W. et K. a Hortobágyon. Kitaibelia 5(1): 189–194.

Nótári K., Nagy T., Löki V., Ljubka T., Molnár V. A., Takács A. 2017: Az ELTE Füvészkert her báriuma (BPU). Kitaibelia 22(1): 55–59. https://doi.org/10.17542/kit.22.55

Oberdorfer E. 2001: Pflanzensoziologische Exkursionsflora für Deutschland und angrenzende Gebiete. Unter Mitarbeit von Angelika Schwabe und Theo Müller. 8., stark überarbeitete und ergänzte Auflage. Eugen–Ulmer, Stuttgart (Hohenheim) 1056 pp. + LXIV

Papp L. (szerk.) 2010: A Kék-Kálló völgyének természeti értékei. Dél-Nyírség–Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékőrző Egyesület, Debrecen, 48 pp.

Pásztó Á., Szekeres P., Csiky J. 2012: JPU (JPU online), a Pécsi Egyetemi Herbárium digitális adatbázisa: első eredmények Nagy István gyűjteménye alapján. Az Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében IX. konferencia összefoglalói. Kitaibelia 17: 135.

Précsényi I., Papp M., Nagy M. 1990: Comparative analysis of Potentillo-Festucetum pseudovinae and Festuco vaginatae-Corynephoretum communities. Acta Botanica Debrecina 22: 35–51.

Priszter Sz. 1965: Megjegyzések adventív növényeinkhez. 10. Impatiens-fajok Magyarországon és az I. balfourii Hook. f. meghonosodása. Botanikai Közlemények 52(3): 147–151.

Rév Sz., Papp M., Lesku B., Buday A. 2005: A bátorligeti Fényi-erdő flórája. Kitaibelia 10(1): 48–64.

Schmidt D. 2015: Újabb adatok a Pannonhalmi-dombság flórájához. Kitaibelia 20(1): 67–73. https://doi.org/10.17542/kit.20.67

Schmotzer A. 2015: Ceratocephala testiculata (Crantz) Roth és további adatok a Bükkalja flórájához. Kitaibelia 20(1): 81–142. https://doi.org/10.17542/kit.20.81

Seregélyes T., Csomós Á. 1995: Hogyan készítsünk vegetációtérképeket. Tilia 1: 158–169.

Simon T. 2005a: Botanikai útinaplóim Zempléni-hegységi adatai (1954–1967). Kanitzia 13: 11–28.

Simon T. 2005b: Adatok a Zempléni-hegység flórájához (1950–1980) és a Carpaticum flórahatár kérdése. Botanikai Közlemények 92: 69–84.

Somlyay L., Makádi S., Csábi M. 2016: Adatok Budapest környéke flórájának ismeretéhez II. Kitaibelia 21(1): 33–50. https://doi.org/10.17542/kit.21.33

Somogyi G. 2014: A Dianthus sect. Plumaria (Opiz) Asch. et Graebn. közép-európai fajainak komplex molekuláris taxonómiai értékelése. Doktori értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Növénytani Tanszék és Soroksári Botanikus Kert, Budapest, 123 pp.

Soó R., Hargitai Z. 1940: A Sátorhegység flórájáról. Botanikai Közlemények 37: 169–187.

Sramkó G., Molnár V. A. 2001: Apró közlemények – A keleti tüskemag előfordulása Szarvaskőn. Kitaibelia 6(2): 406–407.

Szabó I. 1998: Termofitonok Hévíz és Keszthely meleg vizeiben. Kitaibelia 3(2): 295–297.

Szabó I. 2002: Melegvízi növényfajok Hévíz és Keszthely vizeiben (Thermal neophytes of Hévíz lake and ditches near Keszthely). Botanikai Közlemények 80: 105–115.

Szabó J., Vass R., Tóth Cs., Matus G. 2012: Adalékok a Bodrogzug földtudományi értékvédelméhez. In: Farsang A., Mucsi L., Keveiné Bárány I.: Táj – érték, lépték, változás. GeoLitera: Szeged, pp. 189–196.

Szarvas V. E., Takács A., Nagy M. 2010: A Debreceni Egyetem Herbáriumának mohagyűjteménye. Kitaibelia 15(1–2): 65–72.

Takács A., Löki V. 2015: Néhány adat Debrecen urbán flórájához. Kitaibelia 20(1): 168–174. https://doi.org/10.17542/kit.20.168

Takács A., Nagy T., Fekete R., Lovas-Kiss Á., Ljubka T., Löki V., Lisztes-Szabó Zs., Molnár V. A. 2014: A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) I.: A „Soó Rezső Herbárium”. Kitaibelia 20(1): 15–22.

Takács A., Nagy T., Sramkó G., Lovas-Kiss Á., Süveges K., Lukács B. A., Fekete R., Löki V., Malatinszky Á., E. Vojtkó A., Koscskó J., Pliegler W. P., Nótári K., Molnár V. A. 2016: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához I. Kitaibelia 21(1): 101–115. https://doi.org/10.17542/kit.21.101

Takács A., Süveges K, Ljubka T., Löki V., Lisztes-Szabó Zs., Molnár V. A. 2015: A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium”. Kitaibelia 20(1): 15–22. https://doi.org/10.17542/kit.20.15

Tamás J., Vida G., Csontos P. 2017: Contributions to the fern flora of Hungary with special attention to built walls. Botanikai Közlemények 104(2): 235–250. https://doi.org/10.17716/botkozlem.2017.104.2.235

Táborská J., Vojtkó A., Dulai S., Schmotzer A. 2015: Distribution of Aegilops cylindrica Host in Hungary. Thaiszia 25(1): 41–72.

Tóth A. 1998: Vizes élőhelyek minősítése és konzervációökológiai felmérése a makrovegetáció alapján. Doktori (PhD) értekezés, Kossuth Lajos Tudományegyetem Ökológia Tanszék, Debrecen.

Török P., Arany I., Prommer M., Valkó O., Balogh A., Vida E., Tóthmérész B., Matus G. 2006: Újrakezdett kezelés hatása fokozottan védett kékperjés láprét fitomasszájára, faj- és virággazdagságára. Természetvédelmi Közlemények 13: 187–198.

Török P., Arany I., Prommer M., Valkó O., Balogh A., Vida E., Tóthmérész B., Matus G. 2009c: Vegetation, phytomass and seed bank of strictly protected hay-making Molinion meadows in Zemplén Mountains (Hungary) after restored management. Thaiszia 19(1): 67–78.

Török P., Matus G., Papp M., Tóthmérész B. 2008: Secondary succession in overgrazed Pannon ian sandy grasslands. Preslia 80: 73–85.

Török P., Matus G., Papp M., Tóthmérész B. 2009a: Seed bank and vegetation development of sandy grasslands after goose breeding. Folia Geobotanica 44: 31–46. https://doi.org/10.1007/s12224-009-9027-z

Török P., Miglécz T., Valkó O., Tóth K., Kelemen A., Albert Á., Matus G., Molnár V. A., Ruprecht E., Papp L., Deák B., Horváth O., Takács A., Hüse B., Tóthmérész B. 2013: New thousand-seed weight records of the Pannonian flora and their application in analysing social behaviour types. Acta Botanica Hungarica 55(3–4): 429–472. https://doi.org/10.1556/abot.55.2013.3-4.17

Török P., Papp M., Tóthmérész B., Matus G. 2009b: Lúdlegelést követően regenerálódó nyírségi homoki gyepek magkészlete. Természetvédelmi Közlemények 15: 134–146.

Török P., Tóth E., Tóth K., Valkó O., Deák B., Kelbert B., Bálint P., Radócz Sz., Kelemen A., Sonkoly J., Miglécz T., Matus G., Takács A., Molnár V. A., Süveges K., Papp L., Papp Jr. L., Tóth Z., Baktay B., Málnási Csizmadia G., Oláh I., Peti E., Schellenberger J., Szalkovszki O., Kiss R., Tóthmérész B. 2016: New measurements of thousand-seed weights of species in the Pannonian flora. Acta Botanica Hungarica 58(1–2): 187–198. https://doi.org/10.1556/034.58.2016.1-2.10

Valkó O., Török P., Vida E., Arany I., Tóthmérész B., Matus G. 2009: A magkészlet szerepe két hegyi kaszálórét közösség helyreállításában. Természetvédelmi Közlemények 15: 147–159.

Valkó O., Török P., Tóthmérész B., Matus G. 2010: Restoration potential in seed banks of acidic fen and dry-mesophilous meadows: Can restoration be based on local seed banks? Restoration Ecology 19(101): 9–15. https://doi.org/10.1111/j.1526-100x.2010.00679.x

Valkó O., Török P., Matus G., Tóthmérész B. 2012: Is regular mowing the most appropriate and cost-effective management maintaining diversity and biomass of target forbs in mountain hay meadows? Flora 207(4): 303–309. https://doi.org/10.1016/j.flora.2012.02.003

Varga Z. 2017: Nyírségi mészkerülő Festucetum vaginatae ismételt magkészlet elemzése. BSc szakdolgozat, Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék (témavezető: Matus Gábor), 30 pp.

Vas I., Tóth I. Zs. 2018: Lengyel és Hőgyész környéki erdők florisztikai adatai. Kitaibelia 23(1): 31–38. https://doi.org/10.17542/kit.23.31

Virók V., Farkas R., Farkas T., Šuvada R., Vojtkó A. 2016: A Gömör–Tornai-karsztflórája. Enu meráció. ANP Füzetek XIV, 992 pp.

Vojtkó A. (szerk.) 2001: A Bükk hegység flórája. Sorbus 2001 Kiadó, Eger, 340 pp.

Vojtkó A. 2008: Florisztikai adatok Észak-Magyarországról. Kitaibelia 13(1): 55–61.

Megjelent
2019-06-10
Rovat
Eredeti közlemények