Az évjárat hatása az Adonis vernalis L. Aculeata megporzóira
Absztrakt
Adonis vernalis virágok fullánkos hártyásszárnyú (Aculeata) megporzóit gyűjtöttük két év (2018 és 2019) tavaszán, hogy megtudjuk, a megporzók egyedszámát és fajösszetételét befolyásolja-e az évjárat. 2018-ban 364 egyedet találtunk, melyek közül 2 példány volt hím. 2019-ben 717 egyedet észleltünk, közülük 4 volt hím. A két évben az ugyanannyi idő alatt befogott egyedek száma jelentősen különbözött: 2019-ben majdnem kétszer annyi pollinátor fordult elő, mint 2018-ban. A csak 2018-ban észlelt fajok száma 9, a csak 2019-ben gyűjtötteké 9, a mindkét évben talált fajok száma pedig 13. A legnagyobb egyedszámban előforduló fajok mindkét évben azonosak voltak, így a megporzó közösség stabilnak tekinthető. Mindkét évről elmondható, hogy az A. vernalis Aculeata megporzói közül a Lasioglossum xanthopus domináns, míg a L. marginatum szubdomináns szerepet tölt be. Legfajgazdagabb nemnek mindkét évben a Lasioglossum és Andrena nemek, a legfajszegényebbnek 2018-ban az Osmia és Nomada nemek, 2019-ben pedig a Ludita és Polistes nemek bizonyultak. A rovarok napi repülésének ritmusában a két év vonatkozásában eltérés mutatkozott. Míg 2018-ban 12-14 óra között volt a napi csúcs, 2019-ben 11-12 óra között gyűjtöttük a legtöbb megporzót. 2018-ban az óránként befogott rovarok száma ingadozott, 2019-ben viszont 12 óráig monoton emelkedett, majd folyamatosan csökkent. Eredményeink megerősítik, hogy ugyanazon A. vernalis populáció megporzóinak közösségére mind egyedszámban, mind fajösszetételben hatással van az évjárat. A napjainkban sokat emlegetett „pollinációs krízis” ellenére mindkét évben jelentős számú megporzót figyeltünk meg. Fontosnak tartjuk a területek természetvédelmi célú kezelését és a pollinátorok védelmét, hogy az A. vernalis populáció(k)ban jelenleg még jól működő növény-pollinátor rendszer hosszú távon is fennmaradhasson.
Hivatkozások
Allen-Wardell G., Bernhardt P., Bitner R., Burquez A., Buchmann S., Cane J., Cox P. A., Dalton V., Feinsinger P., Ingram M., Inouye D., Jones C. E., Kennedy K., Kevan P., Koopowitz H., Medellin R., Medellin-Morales S., Nabhan G. P., Pavlik B., Tepedino V., Torchio P., Walker S. 1998: The potential consequences of pollinator declines on the conservation of biodiversity and stability of food crop yields. Conservation Biology 12(1): 8–17. https://doi.org/10.1111/j.1523-1739.1998.97154.x
Biesmeijer J. C., Roberts S. P. M., Reemer M., Ohlemüller R., Edwards M., Peeters T., Schaffers A. P., Potts S. G., Kleukers R., Thomas C. D., Settele J., Kunin W. E. 2006: Parallel declines in pollinators and insect-pollinated plants in Britain and the Netherlands. Science 313: 351−354. https://doi.org/10.1126/science.1127863
Biró É., Bódis J., Nagy T., Tökölyi J., Molnár V. A. 2015: Honeybee (Apis mellifera) mediated increased reproductive success of a rare deceptive orchid. Applied Ecology and Environmental Research 13(1): 181–192. https://doi.org/10.15666/aeer/1301_181192
Bogusch P. 2007: Vespoidea: Tiphiidae (trněnkovití). Acta Entomologica Musei Nationalis Pragae 11: 85–92.
Charlesworth D., Charlesworth B. 1987: Inbreeding depression and its evolutionary consequences. Annual Review of Ecology, Evolution and Systematics 18(1): 237–268. https://doi.org/10.1146/annurev.es.18.110187.001321
CITES [Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora] 2000: Proposal 11.61: Inclusion of Adonis vernalis in Appendix II in accordance with Article II 2(a). Potted live plants to be excluded. Consideration of Proposals for Amendment of Appendices. Eleventh meeting of the Conference of the Parties - Gigiri (Kenya), 10-20 April 2000. https://cites.org/eng/cop/11/prop/index.php, https://cites.org/sites/default/files/eng/cop/11/prop/61.pdf (Utolsó letöltés: 2019.08.05.)
Denisow B., Wrzesień M. 2006: The study of blooming and pollen efficiency of Adonis vernalis L. in xerothermic plant communities. Journal of Apicultural Science 50(1): 25–32.
Denisow B., Wrzesien M., Cwener A. 2014: Pollination and floral biology of Adonis vernalis L. (Ranunculaceae) – a case study of threatened species. Acta Societatis Botanicorum Poloniae 83(1): 29–37. https://doi.org/10.5586/asbp.2014.001
Forycka A., Szczyglewska D., Buchwald W. 2004: Stock-taking of Adonis vernalis L. in the selected localities in Poland. Bulletin of Botanical Gardens 13: 55–58.
Gostin I. N. 2009: Scanning electron microscopy investigations regarding Adonis vernalis L. flower morphology. Analele Universitatii din Oradea, Fascicula Biologie 16(2): 80–84.
Işcanoğlu S., Bağriaçik N. 2011: Polistes gallicus (L.), Polistes nimpha (Christ) ve Vespula germanica (Fab.) (Hymenoptera: Vespidae) Türlerinde Zehir Aygıtının Ultramorfolojik Karşılaştırılması. Kafkas Universitesi Veteriner Fakultesi Dergisi 17(4): 621–624. https://doi.org/10.9775/kvfd.2010.4380
Jakus
P. 1980: Márkó. Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. 58 pp.
Jankowska-Błaszczuk M. 1988: Morphological-developmental properties as an agent forming spatial structure of Adonis vernalis (L.) populations. Acta Societatis Botanicorum Poloniae 57(4): 573–587. https://doi.org/10.5586/asbp.1988.055
Łuszczyński L., Łuszczyńska B. 2009: Current resources of the population of Adonis vernalis L. in the Niecka Nidziańska basin. Herba Polonica 55(3): 20–29.
Mészáros T., Galambos I., Kevey B. 2018: Adonis vernalis L. populációk társulástani viszonyainak összehasonlítása Veszprém megyében. Folia Musei historico-naturalis Bakonyiensis. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 35: 35–61.
Mészáros T., Józan Zs. 2018: Pollinators of Pulsatilla grandis Wender. in Southern Bakony (Hungary). Applied Ecology and Environmental Research 16(5): 7045–7062. https://doi.org/10.15666/aeer/1605_70457062
Novais S. M. A., Nunes C. A., Santos N. B., D‘Amico A. R., Fernandes G. W., Quesada M., Braga R. F., Neves A. C. O. 2016: Effects of a Possible Pollinator Crisis on Food Crop Production in Brazil. Plos One 11(11): e0167292. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0167292
Patkó F. 2017: A rovarok (Insecta) általi beporzás. Acta Scientiarum Transylvanica 25(3): 126–132.
Schnittler M., Günther K.F. 1999: Central European vascular plants requiring priority conservation measures – an analysis from national Red Lists and distribution maps. Biodiversity and Conservation 8(7): 891–925.
