Néprajzi gyűjtések jelentősége a hagyományos növény- és tájismeret kutatásában Orosházán és környékén
Absztrakt
Az orosházi és hódmezővásárhelyi puszta és tanyavilág hagyományos paraszti életét megörökítő néprajzi gyűjtések gyakran több-kevesebb mértékben kiterjedtek a népi növény- és tájismeretre – még akkor is, ha céljukat tekintve eredetileg nem arra irányultak. Feltételeztük, hogy e gyűjtések alkalmazott növénytani, természetföldrajzi szempontú feldolgozásra alkalmasak. Jóllehet, e felmérések gyakran csak botanikai szavakat, szócsoportokat (legkevésbé szakkifejezéseket) tartalmaznak ábrák, részletes leírások, jellemzések nélkül, de a növényismerethez fűződő népi műveltségről így is sok minden kiolvasható belőlük. A jelen szakirodalmi feldolgozás utal az etnobotanika hazai történetére, az ökológia természet- és társadalomtudományi kötődésére, valamint azokra a tájegységi, vegetációs és népességtörténeti változásokra, amelyek az 1950–70-es évek népismereti kutatásainak vizsgált helyszínére hatottak. A tanulmányok ismeretanyagát növényfajok, fajták és változatok, növényállományok, növény-, táj- és talajhasználat, növényi eredetű termékek, eszközök, gazdasági munkavégzés, eljárások, helyek, elnevezések, szokások szerint csoportosítva, botanikai, ökológiai szempontok szerint elemeztük, és saját adatokkal egészítettük ki. Ez a felmérés 130 idézett publikáción és számos más hivatkozott munkán alapul. Az így létrejött kiterjedt, elektronikus mellékletként elérhető adatbázis 49 néprajzi és helytörténeti műből összegyűjtött 438 tételt tartalmaz botanikailag megfelelő felépítésben és tartalommal. Az idézett kutatók alapos néprajzi interjúinak és leíró kutatási módszereinek eredménye a viszonylag gazdag természetismereti tudásanyag, amit elektronikus adatbázisban csatoltunk. Számunkra jól érzékelhetők bennük a megismerés korlátai, de mégis hiánypótlók és értékesek a magyar népi növényismeret feltárása és megőrzése tekintetében. A feldolgozott tanulmányok növénytani adatai híven tükrözik a korszak mindennapos gyakorlatát és – esetenként évszázados múltból táplálkozó – élő hagyományát. A gazdasági és természeti környezeti adottságokra utalt, alkalmazkodó családi gazdálkodásnak tulajdonítható sajátosságok érvényesülése, majd lecsengése tapasztalható egészen a lakosságnak a XX. század végére bekövetkezett gyökeres gazdálkodási és életformaváltásáig.
Hivatkozások
Alberti A. 1914: A kézieladás gyógyszerei. Rózsavölgyi és Társa, Budapest, pp. 10–142.
Barabás J. 1965: Tanyai település és építkezés. In: Nagy Gy. (szerk.) Orosháza néprajza. [kiadó nélkül], Orosháza, pp. 80–108. #
Bálint S. 1965: Néphit. In: Nagy Gy. (szerk.) Orosháza néprajza. [kiadó nélkül], Orosháza, pp. 576–588. #
Bánfi P. 2018: Amit a néprajztudomány régóta tud a táragygyökérről. Adatok a volgamenti hérics (Adonis volgensis) népi gyógyászati felhasználásához. Crisicum 10: 199–201.
Bede Á. 2011: Beszámoló a Békési-hát halmainak felméréséről. Crisicum 7: 7–33.
Benkő J. 1783: Nomenclatura Botanica (Fűszéres nevezeti). In: Molnár J. Magyar Könyvház I., Landerer M., Pozsony, pp. 319-432.
Bernátsky J. 1905: A Magyar Alföld szíklakó növényzetéről. Annales Musei Nationalis Hungarici 3: 121–214.
Birol E., Kontoleon A., Smale M. 2005: Using a choice experiment to estimate the demand of Hungarian farmers for food security and agrobiodiversity during economic transition. Environmental Economy and Policy Research Discussion Papers 12.2005, University of Cambridge, Department of Land Economy, Cambridge, pp. 1–27.
Blahó J. 1994: Gyopáros biológiai és földtani érdekessége. In: Fülöp B. (szerk.) Orosháza és környéke. Helios útikönyvek. Helios Kiadó, Orosháza, pp. 76–77. #
Bodnár B. 1983: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei. Tanulmányok Csongrád megye történetéből VII. Csongrád megyei Levéltár, Szeged, 253 pp.
Borbás V. 1881: Békésvármegye flórája. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Budapest. pp. 4–105. #
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.
Boros Á. 1929: A Nyírség flórája és növényföldrajza. (Rövid kivonat.) Mathematikai és Természettudományi Értesítő 46: 48–59.
Boros Á. 1958: A magyar puszta növényzetének származása. Földrajzi Értesítő 7: 33–52.
Boros Á. 1969: A kónya zsálya (Salvia nutans). Búvár 14(3): 176.
Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) 2011: Magyarország élőhelyei. A hazai vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA ÖBKI, Vácrátót, 441 pp.
Clusius C. 1583: Stirpium nomenclator Pannonicus. J. Manlius, Németújvár. (Hasonmás kiadás 1973, Gest. E. Moravitz Oberwart, Leykam AG, Graz) 31 pp.
Csapody V., Priszter Sz. 1966: Magyar növénynevek szótára. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 303 pp.
Csathó A. I. 2009: A mezsgyék természetvédelmi jelentősége és védelmük időszerűsége. Természetvédelmi Közlemények 15: 171–181.
Csathó A. I., Jakab G. 2008: Békési-hát. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (szerk.) Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, p. 75.
Cserey A. 1906: Növényhatározó. 4. kiadás, Joerges Ágost Özvegye és Fia, Selmecbánya, 881 pp.
Cserey A. 1907: A növénytani kifejezések betürendes ismertetése, kiegészitésül a növényhatározóhoz. Stampfel-féle Könyvkiadóhivatal, Budapest, 125 pp.
Csoma Zs. 2000: A régi magyar kertészeti tájfajták szerepe az európai és a magyar agrobiodiverzitásban. In: Gyulai F. (szerk.) Az agrobiodiverzitás megőrzése és hasznosítása. Szimpózium Jánossy Andor emlékére. Budapest–Tápiószele, p. 27.
Czuczor G. 1837: A vad-növőtény és Zeusz. In: Zoltványi I. 1903: Czuczor Gergely költői munkái. Magyar remekírók 21., Franklin Társulat, Budapest
Dankó I. (szerk.) 1961: Petik Ambrus Békés megye leírása 1784. Erkel Ferenc Múzeum, Gyula, 28 pp. #
Diószegi S., Fazekas M. 1807: Magyar fűvész könyv. Melly a’ két magyar hazábann találtatható növevényeknek megesmerésére vezet, a’ Linné alkotmánya szerént. Csáthy György kiadása, Debrecen, 608 pp.
Diószegi V. 1960: Embergyógyítás a moldvai székelyeknél. Néprajzi Közlemények 5(3–4): 35–124.
Égető M. 1993: Az alföldi paraszti szőlőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század közepéig. Néprajzi tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 265 pp.
Fényes E. 1847: Magyarország leírása I–II. Beimel, Pest. 720 pp. #
Földi J. 1793: Rövid kritika és rajzolat a' Magyar füvésztudományról. Magyar eggyes tulajdon Növevény nevek. Magyar Hírmondó, Béts, 60 pp.
Gerő L. 1893–1904: A Pallas Nagy Lexikona I-XVIII. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 18 474 pp.Gombocz E. 1945: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii I. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 5–471.
Gombocz E. 1946: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii II. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 479–1082. #
Grynaeus T. 1965: Népi orvoslás Orosházán. A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve 1963–64. Orosháza, pp. 337–438. #
Grynaeus T., Papp J. 1978: Régi magyar (gyógy)növénynevek, 15–17. század. Orvostörténeti Közlemények, Supplementum, 9–10: 30–49.
Gulyás M., Hajdú M., Szabó M. 1965: Állattartás. In: Nagy Gy. (szerk.) Orosháza néprajza. [kiadó nélkül], Orosháza, pp. 186–293. #
Györffy I. 1943: Növények elnevezései és a hozzáfűződő szólások Alföldünk népe száján. Nép és Nyelv 3: 94–96., 120., 138–140., 158–160., 187–189. https://docplayer.hu/106693397-A-m-kik-ferenc-jozsef-tudomanyegyetem-m-gyar-nyelveszeti-es-finn-ugor-osszehasonlito-nyelveszeti-tanszeke-nep-es-nyelv.html #
Gyulai F. 2001: Archaeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti növénytani vizsgálatok alapján. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 221 pp. + 19 oldal ábra
Hajdú M. 1972: Az orosházi méhészkedés szakszókincse. ELTE Nyelvtudományi Dolgozatok 7., Budapest, 133 pp. #
Hajdú M. 1975: A Vásárhelyi-puszta helynevei. In: Nagy Gy. (szerk.) Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4., Békéscsaba, pp. 71–118. #
Hajdú M. 1983: Orosháza XVIII. századi személynévrendszere. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7., Békéscsaba, pp. 43–143.
Hajdú M. 2003: Nyelvészeti és néprajzi közlemények. Orosháza Város Önkormányzata, Orosháza, 331 pp.
Herczeg M. 1995: Az Orosháza környéki tanyavilág az 1869. és az 1888. évi katonai térképfelvételeken. In: Hévvízi S., Szabó F. (szerk.) Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19., Orosháza, pp. 159–177. #
Hévvízi S. 1995: Orosházi helynevek az újratelepülés utáni első évtizedekben. In: Hévvízi S., Szabó F. (szerk.) Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19., Orosháza, pp. 97–113. #
Holly L. (ed.) 1999: Catalog of crop genetic resources holdings. Vol. 1. Accessions of Hungarian origin. Institute for Agrobotany, Tápiószele, 89 pp.
Hoppál M., Törő L. 1975: Népi gyógyítás Magyarországon. Orvostörténeti Közlemények, Supplementum 7–8: 13–176.
Ilyefalvi E. 2014: Ráolvasások. Gyűjtemény a történeti forrásokból (1188–1850). Balassi Kiadó, Budapest, 344 pp.
Implom J. 1971: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II. 1694–1848. Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4., Békéscsaba, 440 pp. #
Irányi D. 1958: Békés megye ismertetése és útikönyve. Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága, Békéscsaba, 87 pp.
Istvánffi Gy. 1900: A Clusius-codex mykologiai méltatása. Adatokkal Clusius életrajzához. A leideni Clusius-codex másolatával. A szerző saját kiadása, Budapest, 287 pp. + 86 színes tábla.
Jablonowski J. 1893: Apró gonosztevők. Pótfüzetek a Természettudományi Közlöny 25. kötethez 1. (22. pótfüzet): 17-24. https://epa.oszk.hu/02200/02200/00022/pdf/EPA02200_Potfuzetek_a_Termeszettudomanyi_kozlonyhoz_1893_017-024.pdf
Jávorka S. 1925: Magyar Flóra. (Flora Hungarica). Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. I–II. Studium, Budapest, CII+1307 pp.
Jávorka S., Soó R. 1951: A magyar növényvilág kézikönyve. I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest, XLVI + 1120 pp.
Juhász A. 1965: Kismesterségek. In: Nagy Gy. (szerk.): Orosháza néprajza. [kiadó nélkül], Orosháza, pp. 294–343. #
Juhász-Nagy P., Zsolnai L. 1992: Humánökológia – Az ökológia reménytelen reménye. ELTE, Budapest, 108 pp.
K. Karlovszky G. 1887: Gyógyszerek magyar tudományos, népies és táj-elnevezései latin jelentésökkel együtt. A Gyógyszerészi Közlöny kiadása, Budapest, 236 pp.
Kapocsi J., Domán E., Bíró I., Forgách B., Tóth T. 1998: Florisztikai adatok a Körös–Maros Nemzeti Park működési területéről. Crisicum 1: 75–83.
Karácsonyi J. 1896: Békésvármegye története. Magyarország ezredéves fennállásának ünnepére. II. Kiadja Békésvármegye közönsége, Gyula, 353 pp.
Kántor A. 2011: A szőlőhegyek és pajták egymáshoz viszonyított elhelyezkedése és kapcsolata. Miskolci Egyetem, Multidiszciplináris tudományok 1(1): 363–370.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Kiss G. (főszerk.) 2012: Régi magyar szavak magyarázó adatbázisa. Tinta Kiadó, Budapest, 656 pp. https://www.scribd.com/document/378572202/regies-es-kivesz%C5%91ben-lev%C5%91-szavak-magyarazata-pdf
Kiss I. 1960: A „tályog-gyökér” előfordulása Orosháza határában. A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 1960, pp. 307–324. #
Kiss I. 1964: Az Adonis volgensis lelőhelyei és népies gyógyászati vonatkozásai Magyarországon. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1964: 25–54. #
Kiss I. 1965: Orosháza természeti földrajza. Növényvilág. In: Nagy Gy. (szerk.) Orosháza története, [kiadó nélkül], Orosháza, pp. 60–80. #
Kiss I. 1968: Ősgyepmaradvány az orosházi Nagytatársáncon. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1968: 39–61. #
Kiss I. 1975: A tatársánci ősgyep. In: Nagy Gy. (szerk.) Parasztélet a vásárhelyi pusztán. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4., Békéscsba, pp: 35–41. #
Kiss L. 1931: Hódmezővásárhelyi babonás hiedelmek és szokások I-II. Népünk és Nyelvünk 3: 217–225, 275–279.
Kiss L. 2007: Haidenreich János Lajos (1747–1807), a nagyszombati orvosi kar méltatlanul elfeledett jeles végzettje. Orvostörténeti Közlemények 200-201: 143–157.
Kocs I. 2015: Bibó József (1843–1914) herbáriumi gyűjteménye a Székely Nemzeti Múzeumban. Acta Siculica 2014–2015: 39–69. https://epa.oszk.hu/03300/03308/00007/pdf/EPA03308_acta_siculica_2014-2015_039_069.pdf
Koszorús O. 2004: Tessedik Sámuel és családja orosházi kapcsolatai. Orosházi Harangszó 11(1): 6.
Kóczián G., Szabó I., Szabó L. Gy. 1979: A Helleborus- (hunyor-) fajok népgyógyászati felhasználására vonatkozó adatok. Népi gyógyítás Magyarországon. Orvostörténeti Közlemények, Supplementum 11–12: 125–154.
Kóczián G. 2014: A hagyományos parasztgazdálkodás termesztett, a gyűjtögető gazdálkodás vad növényfajainak etnobotanikai értékelése. Nagyatádi Kulturális és Sport Központ, Nagyatád, pp. 545. pp
Kós K., Szentimrei J., Nagy J. 1972: Kászoni székely népművészet. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 270 pp.
Kósa L., Filep A. 1978: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 230 pp.
Kovách I. 2012: A vidék az ezredfordulón. A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai. 6. A magyar társadalom paraszttalanítása. MTA Társadalomtudományi Kutató Központ (Szociológiai Intézet), Argumentum, Budapest, pp. 174–202.
Kristó Gy. 1967: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. I. A honfoglalástól 1715-ig. A Békés megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának kiadása, Békéscsaba, 175 pp. + 8 tábla #
Krupa A. (szerk.) 1993: Bél Mátyás Békés vármegye leírása. Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18., Békés Megyei Levéltár, Gyula, 145 pp.
Láng G. (szerk.) 1966: A növénytermesztés kézikönyve 1–2. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1215 pp.
Lőkös L. (ed.) 2001: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii III. (1805-1817). Hungarian Natural History Museum, Budapest, 460 pp.
Łuczaj L. J., Kujawska M. 2012: Botanists and their childhood memories: an underutilized expert source in ethnobotanical research. Botanical Journal of the Linnean Society 168: 334–343. https://doi.org/10.1111/J.1095-8339.2011.01205.X
Maday P. 1960: Orosháza. In: Maday P. Békés megye városainak és községeinek története. Békés megyei Tanács, Békéscsaba, pp. 345–359. #
Markuš M. 1979: A Kárpát-medence etnobotanikai problémái. Népi gyógyítás Magyarországon. Orvostörténeti Közlemények, Supplementum 11–12: 113–123.
Mády Z. 1965: Orosháza határának története. In: Nagy Gy. (szerk.) Orosháza néprajza, [kiadó nélkül], Orosháza pp. 7–24. #
Melius Juhász P. (Horhi Nagy) 1578: Herbarium az faknac fuveknec nevekroel, természetekroel, és hasznairól / magyar nyelwre, és ez rendre hoszta az doctoroc koenyveiboel az Horhi Melius Peter. Heltai Gáspárné, Kolozsvár, 189 pp.
Molnár Zs. 1997: Vegetation history of the Kardoskút area (SE-Hungary) II.: The lake Fehér-tó in the last 200 years. Tiscia 30: 27–34.
Molnár Zs. 2007: Történeti tájökológiai kutatások az Alföldön. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Botanika Doktori Iskola, Pécs, 291 pp.
Molnár Zs. 2011: A Hortobágyi pásztorok növényosztályozása, a vadon termő növények ismertsége és néven nevezettsége. Crisicum 7: 153–207.
Molnár Zs. 2012: A Hortobágy pásztorszemmel. A puszta növényvilága. Hortobágy Természetvédelmi Közalapítvány, Debrecen, 159 pp.
Molnár Zs., Biró M. 1996: Vegetation history of the Kardoskút area (SE-Hungary) I.: History of the steppes from the Middle Ages to the present. Tiscia 30: 15–25.
Molnár Zs., Biró M., Virók V., Kotymán L. 2011: A Vásárhelyi-puszta növényzete és növényzeti változásai az elmúlt 10 évben. Crisicum 7: 57–76.
Morvay J. 1965: Táplálkozás. In: Nagy Gy. (szerk.) Orosháza néprajza. [kiadó nélkül], Orosháza, pp. 400–427. #
Nagy Gy. 1963: Hagyományos földművelés a Vásárhelyi-pusztán. Néprajzi Közlemények 7(2): 11–191. Magyar Nemzeti Múzeum–Néprajzi Múzeum, Budapest #
Nagy Gy. (szerk.) 1965a: Orosháza története. [kiadó nélkül], Orosháza 967 pp. #
Nagy Gy. (szerk.) 1965b: Orosháza néprajza. [kiadó nélkül], Orosháza 782 pp. #
Nagy Gy. 1965c: Földművelés. In: Nagy Gy. (szerk.) Orosháza néprajza. [kiadó nélkül], Orosháza, pp. 109–185. #
Nagy Gy. 1968: Paraszti állattartás a Vásárhelyi-pusztán. Néprajzi Közlemények 12: 1–221. #
Nagy Gy. 1975a: Ember, munka, tulajdon. In: Nagy Gy. (szerk.) Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4., Békéscsaba, pp. 145–218. #
Nagy Gy. 1975b: A tanya és élete. In: Nagy Gy. (szerk.) Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4., Békéscsaba, pp. 221–316.
Nagy Gy. 1975c: Ételek, étkezés. In: Nagy Gy. (szerk.) Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4., Békéscsaba, pp. 319–345. #
Nagy Z. 1975d: Mi a szép? In: Nagy Gy. (szerk.): Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4., Békéscsaba, pp. 453–466. #
Nagyváthy J. 1821: Magyar practicus termesztő. Trattner János Tamás, Pest, 295 pp.
Nagyváthy J. 1822: Magyar practicus tenyésztető. Trattner János Tamás, Pest, 234 pp.
Odum E. P., Odum H. T. 1953: Fundamentals of ecology, Saunders, Philadelphia, 546 pp.
Oláh A. 1965: Egy orosházi kenőasszony tudománya. A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve 1963–64: 289–336. #
Oláh A. 1986a: „Az idő a gazda mindenütt…” – Népi természetismeret, időjósló megfigyelések és hiedelmek. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 143 pp. #
Oláh A. 1986b: ''Újhold, új király!'' A magyar népi orvoslás életrajza. Zrínyi Kiadó, Budapest, 305 pp.
Oláh A. 1987: Békés megyei gyógynövények népi nevei és meghatározása (Tiszaföldvár). Fragmentum, pp. 273–280. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_JNSZ_TiszazugiMuzeum_1528-2012/?pg=5&layout=s
Orbán B. 1868–1873: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból I–VI. Tettey, Pest, 293 + 162 + 212 + 224 + 248 + 418 pp. (Hasonmás kiadás, 1982, Helikon Könyvkiadó és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők egyesülése, Békéscsaba.)
Ortutay Gy. (szerk.) 1982: Magyar néprajzi lexikon 5. Akadémiai Kiadó, Budapest, 644 pp.
Pápai Páriz F. 1764: Pax Corporis. [kiadó nélkül] Kolozsvár, 414 pp.
Pesty F. 1888: Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben. Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága, Budapest, 447 pp.
Pethe F. 1805: Pallérozott mezei gazdaság, mellyet a magyar mezei gazdaság tökélletesebbítésére a haza természetéhez s a nemzet állapotjához szabva theoretice és practice kidolgozott Kisszántói Pethe Ferentz. Első darab, Szász Antal, Sopron, 776 pp.
Péntek J., Szabó A. 1985: Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Kriterion, Bukarest, 367 pp.
Pintér I., Szabó I., Kóczián G., Gál M., Szabó L. 1975: Kultúrnövény tájfajták, vad növényfajok és etnobotanikai adatok gyűjtése a Kászoni-medencében. Agrobotanika 16: 123–137.
Priszter Sz. 1998: Növényneveink. A magyar és tudományos növénynevek szótára. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 547 pp.
Priszter Sz. 2001: Régi magyar növénynevek megjelenése a 16–17. század külföldi növényszótáraiban. Kitaibelia 6(1): 25–36.
Rab J. 1993: Az etnogeobotanika – mint történeti ökológiai segédtudomány (Szakirodalmi áttekintés és gyergyói esettanulmány). In: R. Várkonyi Á., Kósa L. (szerk.) Európa híres kertje – Történeti ökológiai tanulmányok Magyarországról, Orpheusz Kiadó, Budapest, pp. 252–257.
Rapaics R. 1932: A magyarság virágai: a virágkultusz története. Természettudományi Társulat, Budapest, 423 pp. + VIII tábla.
Rapaics R. 1940a: A magyar gyümölcs. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 350 pp.
Rapaics R. 1940b: Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 303 pp.
Rácz G., Rácz-Kotilla E., Szabó L. Gy. 1992: Gyógynövényismeret – a fitoterápia alapjai. Sanitas Természetgyógyászati Alapítvány, Budapest, 402 pp.
S. Nagy A. 1975: Betyárhistóriák. In: Nagy Gy. (szerk.): Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4: 489–495.
Schuster J. (ed.) 1829: Pauli Kitaibel Hydrographica Hungariae praemissa auctoris vita. I–II. Trattner, Pest, 316 + 407 pp.
Simonič P. (ed.) 2006: Ethnography of protected areas. Endangered habitats – Endangered cultures. Županjčeva Knjižnica, Ljubljana, 245 pp.
Soó R., Máthé I. 1938: A Tiszántúl flórája. Flora Planitiei Hungariae Transtibiscensis. – Magyar Flóraművek II. Florae Regionum Hungariae Criticae II. – Institutum Botanicum Universitatis Debreceniensis, Debrecen, 192 pp.
Soós B. id. 2006: Az országos hírű orosházi hetipiac. In: Erostyák Z. A. (szerk.): Orosháza a történeti források tükrében. Viharsarki hagyományok: A Szántó Kovács János Területi Múzeum füzetei, Orosháza, pp. 21–172. #
Soós I. (szerk.) 1988: Skolka András: Orosháza topográfiai leírása 1815. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11., Békéscsaba, pp. 145–172. #
Sós J. 1965: A népi gyógyítás emlékei. In: Nagy Gy. (szerk.) Orosháza néprajza. [kiadó nélkül], Orosháza, pp. 589–601. #
Sramkó G., Bartha L., Sallainé Kapocsi J., Podani J., Molnár V. A. 2012: A csorvási hérics filogenetikai helyzetének molekuláris és morfometriai vizsgálata. Kitaibelia 17(1): 55.
Sterbetz I. 1965: Az 1939–43 évi alföldi belvizek hatása Nagyszénás gerinces állatvilágára. A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve 1963–64, pp. 451–463. #
Sterbetz I. 1975: A természet szolgálatában. Natura, Budapest, 277 pp. #
Szabó F. 1963: Adatok a söprűcirok néprajzához Orosháza környékéről. Néprajzi Dolgozatok 10. Szeged, 15 pp. #
Szabó F. 1965: A belterület története. In: Nagy Gy. (szerk.) Orosháza néprajza, pp. 25–61.
Szabó F. 1985: A külterületi közigazgatás kiépítése Orosházán az első világháborúig. In: Tóth J. (szerk.) Az orosházi tanyavilág átalakulása. Tanulmánykötet. pp. 67–92. Orosháza Város Tanácsa, Orosháza
Szabó I. 1969: Pusztuló maradványnövényünk – a volgamenti hérics – védelmében. Búvár 14(3): 178–180.
Szabó I. 1975: A Puszta talaja. In: Nagy Gy. (szerk.) Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4., Békéscsaba, pp. 17–25. #
Szabó I. 2013: Kitaibel Pál feljegyzései útinaplóiban a szőlőre vonatkozóan. In: Muskovocs A. A. (szerk.) Szőlő, bor, termelés, fogyasztás, társadalom: borkultúra és társadalom visszatekintve a 21. századi Magyarországról. Agroinform Kiadó, Budapest, pp. 186–189.
Szabó I., Grynaeus T., Szabó L. Gy. 2000: Etnobotanika szerepe az agrobiodiverzitás feltárásában. In: Gyulai F. (szerk.) Az agrobiodiverzitás megőrzése és hasznosítása. Szimpózium Jánossy Andor emlékére. Előadások és poszterek, [oldalszámozás nélkül] 7 pp. [kiadó nélkül], Budapest – Tápiószele
Szabó L. Gy. 2016: Népi (gyógy)növényismeret magyar kutatói. Kaleidoscope. Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat. 7(13): 457-515.
https://doi.org/10.17107/KH.2016.13.457-515
Szabó T. A., Péntek J. 1976: Ezerjófű. Etnobotanikai útmutató. Kriterion, Bukarest, 254 pp.
Szabó T. A. 2006: Ethnobiodiversity. A concept for integrated protection of endangered habitats and cultures. In: Simonič P. (ed.) Ethnography of protected areas. Endangered habitats – Endangered cultures. Županjčeva Knjižnica, Ljubljana, pp. 85–99.
Szántó I. 1960: Egy dunántúli falu: Alsópáhok története. Tankönyvkiadó, Budapest, 310 pp.
Szenti T. 1975: Idős Greguss Máté, az úttörő. In: Nagy Gy. (szerk.) Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4., Békéscsaba, pp. 529–535 #
Szenti T. 1979: A tanya: Hagyományos és átalakuló paraszti élet a Hódmezővásárhely-kopáncsi tanyavilágban. Gondolat, Budapest, 274 pp. #
Szenti T. 1985a: Adatok az orosházi tanyák gazdasági helyzetéről a XIX. század első feléből. In: Tóth J. (szerk.) Az orosházi tanyavilág átalakulása. Tanulmánykötet. Orosháza Város Tanácsa, Orosháza, pp. 41–66. #
Szenti T. 1985b: Tanyai istállók Hódmezővásárhelyen. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1984/85 (1. kötet): 109–141. #
Szenti T. 2000: Betyártörténetek. Mondák és dalok. Betyárvilág a Dél-Alföldön III. rész. Máyer Nyomda, Budapest, 195 pp.
Szenti T. 2003: Tanyai kertek. In: Árva L. (szerk.) Vásárhelyi emlékeim. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hódmezővásárhely, p. 161. #
Szenti T. 2019: Rekviem a hódmezővásárhelyi tanyákért, I-III. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 244 + 188 + 304 pp. #
Tessedik S. 1784: Der Landmann in Ungarn, was er ist und was er sein könnte; nebst einem Pläne von einem regulirten Dorfe. 1784. Pest. Magyarul gróf Széchenyi Ferencz költségén ford. Kónyi János. Pécs, 1786
Timár L., Bagi I., Csathó A. I. 2014. Népies növénynevek a Tiszamentéről. Kitaibelia 19(1): 156–172.
Tóth J. (szerk.) 1985: Az orosházi tanyavilág átalakulása. Tanulmánykötet. Orosháza Város Tanácsa, Orosháza, 573 pp. #
Tóth T. 2003: Újabb adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez. A puszta 20: 135–169.
Veres J. 1886: Orosháza – történeti és statisztikai adatok alapján. Veres L. Könyvnyomda, Orosháza, 294 pp.
Veszelszki A. 1798: A' növevény-plánták' országából való erdei, és mezei gyűjtemény, vagyis fűszeres könyv. Trattner Mátyás, Pest, 460 számozott oldal + 60 oldalnyi mutató
Virók V. 2006: A Békés–Csanádi hát flórájának kutatása Kitaibeltől napjainkig. A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 8: 77–87.
Vörös É. 2008: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézete, Debrecen, 500 pp.
Vukov A. 2016: Népi gyógyászati adatok a Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Adattárában I. A Móra Ferenc Múzeum évkönyvei. Új folyam 3: 281–291.
Wagner J. 1903: Magyarország virágos növényei. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 310 pp.
Wilson E. O. 1992: The diversity of life. Penguin Books, London, 406 pp.
Wolkinger F. 1997: Ökologie – die Lehre von der Struktur und Funktion der Natur. In: Kolb A., Esterbauer R., Ruckenbauer H. W. (eds): Ökonomie, Ökologie, Ethik. Vom Wissen zum richtigen Handeln. S. Tyrolia-Verlag, Innsbruck–Wien, pp. 118–128.
Zilahi L. 1975: Egy paraszti szőlőhegy szervezete és működése a XIX. században – A Rosti-szőlőhegy hegyládájának iratai alapján. Békési Élet 10(2): 331–345. #
Internet sources:
http1 – https://meszotar.hu/ – Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára. Magyarország legnagyobb ingyenes internetes értelmező szótára. (hozzáférés: 2023.10.05.)
http2 – https://uesz.nytud.hu/index.html – Új magyar etimológiai szótár (hozzáférés: 2023.10.02.)
http3 – https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/b-F1794/bazsarozsa-F1851/ – Magyar etimológiai szótár (hozzáférés: 2023.10.02.)
http4 – https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/s-F3B58/savanyu-F3BAC/ – Magyar etimológiai szótár (hozzáférés: 2023.10.02.)
http5 – https://raolvasasok.boszorkanykorok.hu/irodalom_rovidites.html?irodalomId=75 – Ilyefalvi E. (szerk.): A magyar ráolvasások digitális adatbázisa. (hozzáférés: 2023.10.05.)
