The distribution of the tree of heaven (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) in the settlements and forests of Southern Börzsöny, Hungary
Absztrakt
Munkánkban az idegenhonos, inváziós mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) elterjedését térképeztük fel és jellemeztük a Dél-Börzsöny mintegy 2100 hektáros területén, a települési és erdei úthálózat mentén. A felmérést alapvetően a tömegesség, az elhelyezkedés, települések esetében a gondozott-gondozatlan jelleg, erdőt illetően a nyílt-zárt állomány viszonyainak függvényében végeztük. A bálványfa egyedeit vagy összefüggőbb állományait kézi GPS segítségével rögzítettük. Új pont akkor került letételre, ha a két egyed vagy állomány közötti távolság meghaladta a 10 métert. A településeken (Zebegény és Nagymaros) összesen 482 előfordulási pontot rögzítettünk. Megállapítottuk, hogy a bálványfa elsősorban a gondozatlan zöldterületeken (38%) és a gondozatlan kertekben (21%) jelenik meg leggyakrabban, illetve jelentős előfordulást rögzítettünk a vasút menti területeken is (18%). A két település közti erdőben folytatott felmérésünk során 193 előfordulási pontot rögzítettünk. Eredményeink szerint a faj elsősorban a rendszeresen használt erdészeti utak mentén jelenik meg (42%), valamint a legtöbbször felnyílt állományokban (mesterséges lékekben) fordul elő (69%). Vizsgálatunk rámutat arra is, hogy az erdészeti üzemtervi adatok számottevően kevesebb erdőrészletben jeleznek előfordulást (23 db), mint az általunk végzett (56 db), illetve korábban lezajlott erdőtérképezések felmérései (60 db). Eredményeink alapján az antropogén hatások meghatározóak a faj terjedésében. A jövőben exponenciális terjedése várható, így ennek megelőzése érdekében mielőbbi kezelések végrehajtását javasoljuk, a magtermő egyedek gócpontjainak azonnali felszámolásával. Sarkalatos továbbá a társadalmi megítélés és tudás kérdésköre is, mivel a társadalom nagy része általánosságban csekély ismerettel rendelkezik mind a bálványfáról, mind az inváziós növényfajok jelentette veszélyekről. Az ismeretterjesztés ennek következtében potenciális útja lehet a megelőzésnek.
Hivatkozások
Bartha D., Bán M., Schmidt D., Tiborcz V. 2022: Magyarország edényes növényfajainak online adatbázisa (https://floraatlasz.uni-sopron.hu). Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet.
Bartha D., Nagy L. (szerk.) 2014: Vadregényes erdőtáj – A Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt., Balassagyarmat. 599 pp.
Brooks R. K., Barney J. N., Salom S. M. 2021: The invasive tree, Ailanthus altissima, impacts understory nativity, not seedbank nativity. Forest Ecology and Management 489: 119025. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2021.119025
Brundu G., Pauchard A., Pyšek P., Pergl J., Bindewald A. M., Brunori A., Canavan S., Campagnaro T., Celesti-Grapow L., Dechoum M. de S., Dufour-Dror J-M., Essl F., Flory S. L., Genovesi P., Guarino F., Guangzhe L., Hulme P. E., Jäger H., Kettle C. J., Krumm F., Langdon B., Lapin K., Lozano V., Le Roux J. J., Novoa A., Nuñez M. A., Porté A. J., Silva J. S., Schaffner U., Sitzia T., Tanner R., Tshidada N., Vítková M., Westergren M., Wilson J. R. U., Richardson D. M. 2020: Global guidelines for the sustainable use of non-native trees to prevent tree invasions and mitigate their negative impacts. NeoBiota 61: 65–116. https://doi.org/10.3897/neobiota.61.58380
Carter W., Fredericksen T. 2007: Tree seedling and sapling density and deer browsing incidence on recently logged and mature non-industrial private forestlands in Virginia, USA. Forest Ecology and Management 242: 671–677. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2007.01.086
Csiszár Á. 2009: Allelopathic effects of invasive woody plant species in Hungary. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 5: 9–17.
Csorba P., Ádám Sz., Bartos-Elekes Zs., Bata T., Bede-Fazekas Á., Czúcz B., Csima P., Csüllög G., Fodor N., Frisnyák S., Horváth G., Illés G., Kiss G., Kocsis K., Kollányi L., Konkoly-Gyuró É., Lepesi N., Lóczy D., Malatinszky Á., Mezősi G., Mikesy G., Molnár Zs., Pásztor L., Somodi I., Szegedi S., Szilassi P., Tamás L., Tirászi Á., Vasvári M. 2018: Landscapes. In: Kocsis K. (Editor-in-Chief) National atlas of Hungary: volume 2. Natural environment. Budapest, Hungary: Geographical Institute, Research Centre for Astronomy and Earth Sciences, pp. 112-129. https://www.nemzetiatlasz.hu/MNA/National-Atlas-of-Hungary_Vol2_Ch10.pdf
Danszky I. (szerk.) 1963: Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfelújítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai – V. Északi Középhegység Erdőgazdasági Tájcsoport. Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest, 817 pp.
Demeter A., Czóbel Sz. 2016: A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) hazai kutatásainak áttekintése és inváziójának mértéke a hazai élőhelyeken. Természetvédelmi Közlemények 22: 20–32. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2016.22.20
Demeter A., Czóbel Sz., Limp T., Csépányi P., Kovács E. 2017: Pest-közeli önkormányzatok viszonya egy inváziós fajhoz, a mirigyes bálványfához. Természetvédelmi Közlemények 23: 168–181. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2017.23.168
Demeter A., Saláta D., Tormáné Kovács E., Szirmai O., Trenyik P., Meinhardt S., Rusvai K., Verbényiné Neumann K., Schermann B., Szegleti Zs., Czóbel Sz. 2021: Effects of the invasive tree species Ailanthus altissima on the floral diversity and soil properties in the Pannonian Region. Land 10: 1155. https://doi.org/10.3390/land10111155
Demeter A., Sarlós D., Skutai J., Tirczka I., Ónodi G., Czóbel Sz. 2015: Kiválasztott özönfajok gazdasági szempontú értékelése: A fehér akác és a mirigyes bálványfa. Tájökológiai Lapok / Journal of Landscape Ecology 13(2): 193–201. https://doi.org/10.56617/tl.3673
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 pp.
Erdélyi A., Hartdégen J., Malatinszky Á., Lestyán Cs. J., Vadász Cs. 2021: Egyes erdőgazdálkodási tevékenységek hatása a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) terjedésére meszes homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények 11(1): 41–53. https://doi.org/10.17164/EK.2021.002
Fotiadis G., Kyriazopoulos A.P., Fraggakis I. 2011: The behaviour of Ailanthus altissima weed and its effects on natural ecosystems. Journal of Environmental Biology 32(6): 801–806.
Gálhidy L. 2016: A lékek szerepe az erdőgazdálkodásban és az erdők természetvédelmi kezelésében. In: Korda M. (szerk.) Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 421–457.
Gómez-Aparicio L, Canham C. D. 2008: Neighbourhood analyses of the allelopathic effects of the invasive tree Ailanthus altissima in temperate forests. Journal of Ecology 96(3): 447–458. https://doi.org/10.1111/j.1365-2745.2007.01352.x
Heisey R. M. 1996: Identification of an allelopathic compound from Ailanthus altissima (Simaroubaceae) and characterization of its herbicidal activity. American Journal of Botany 83(2): 192–200. https://doi.org/10.2307/2445938
Hoffmann S. 1875: A pilis-maróthi alapítványi uradalom erdőgazdaságának leírása. Erdészeti Lapok 14(10): 514–523.
Horváth F., Molnár Zs., Bölöni J., Pataki Zs., Polgár L., Révész A., Krasser D., Illyés E. 2008: Fact sheet of the MÉTA Database 1.2. Acta Botanica Hungarica 50 (Suppl.): 11–34. https://doi.org/10.1556/ABot.50.2008.Suppl.2
Hu S. Y. 1979: Ailanthus. Arnoldia 39(2): 29–50.
Kézdy P., Csiszár Á., Korda M., Bartha D. 2017: Természetvédelmi kezelést végző szakemberek tapasztalatai az inváziós fajokról – egy hazai, kérdőíves felmérés eredményei. In: Csiszár Á., Korda M. (szerk.) Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. 2. kiadás. Rosalia kézikönyvek 3. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 11–14.
Knüsel S., De Boni A., Conedera M., Schleppi P., Thormann J. J., Frehner M., Wunder J. 2017: Shade tolerance of Ailanthus altissima revisited: novel insights from southern Switzerland. Biological Invasions 19: 455–461. https://doi.org/10.1007/s10530-016-1301-4
Korda M. 2018: A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) elterjedésének és elterjesztésének története Magyarországon. Tilia 19: 111–194.
Kovács B., Tinya F., Németh Cs., Ódor P. 2020: Unfolding the effects of different forestry treatments on microclimate in oak forests: results of a 4-yr experiment. Ecological Applications 30(2): e02043. https://doi.org/10.1002/eap.2043
Kowarik I., Säumel I. 2007: Biological flora of Central Europe: Ailanthus altissima (Mill.) Swingle. Perspectives in Plant Ecology, Evolution and Systematics 8: 207–237. https://doi.org/10.1016/j.ppees.2007.03.002
Kowarik I., Straka T. M., Lehmann M., Studnitzky R., Fischer L. K. 2021: Between approval and disapproval: Citizens’ views on the invasive tree Ailanthus altissima and its management. NeoBiota 66: 1–30. https://doi.org/10.3897/neobiota.66.63460
Landenberger R. E., Kota N. L., McGraw J. B. 2007: Seed dispersal of the non-native invasive tree Ailanthus altissima into contrasting environments. Plant Ecology 192(1): 55–70. https://doi.org/10.1007/s11258-006-9226-0
Meinhardt S., Czóbel Sz., Kovács-Hostyánszki A., Szigeti V., Tormáné Kovács E. 2022: Egyes mézelő idegenhonos özönfajok értékelése ágazati interjúk alapján. Tájökológiai Lapok / Journal of Landscape Ecology 20(2): 23–39. https://doi.org/10.56617/tl.3447
Motti R., Zotti M., Bonanomi G., Cozzolino A., Stinca A., Migliozzi A. 2021: Climatic and anthropogenic factors affect Ailanthus altissima invasion in a Mediterranean region. Plant Ecology 222: 1347–1359. https://doi.org/10.1007/s11258-021-01183-9
Radtke A., Ambraß S., Zerbe S., Tonon G., Fontana V., Ammer C. 2013: Traditional coppice forest management drives the invasion of Ailanthus altissima and Robinia pseudoacacia into deciduous forests. Forest Ecology and Management 291: 308–317. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2012.11.022
Rebbeck J., Hutchinson T., Iverson L., Yaussy D., Fox T. 2017: Distribution and demographics of Ailanthus altissima in an oak forest landscape managed with timber harvesting and prescribed fire. Forest Ecology and Management 401: 233–241. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2017.06.050
Rebbeck J., Jolliff J. 2018: How long do seeds of invasive tree, Ailanthus altissima remain viable? Forest Ecology and Management 429: 175–179. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2018.07.001
Standovár T., Bán M., Kézdy P. (szerk.) 2017: Erdőállapot-értékelés középhegységi erdeinkben. Rosalia 9. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 612 pp.
Szmorad F., Kelemen K., Kenderes K., Standovár T. 2021: Északi-középhegységi erdők összetételének, szerkezetének és holtfa-viszonyainak összehasonlító elemzése. Erdészettudományi Közlemények 11(1–2): 5–25. https://doi.org/10.17164/EK.2021.007
Udvardy L. 2008: Tree of heaven (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle). In: Botta-Dukát Z., Balogh L. (eds) The most important invasive weeds in Hungary. Institute of Ecology and Botany, Hungarian Academy of Sciences, Vácrátót, Hungary, pp. 121-127.
Vig T., Erdélyi A., Malatinszky Á. 2023: A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima [Mill.] Swingle) elterjedésének jellemzése a Dél-Börzsöny területén. Erdészeti Lapok 158(4): 164-169.
Wichmann M. C., Alexander M. J., Soons M. B., Galsworthy S., Dunne L., Gould R., Fairfax C., Niggemann M., Hails R. S., Bullock, J. M. 2009: Human-mediated dispersal of seeds over long distances. Proceedings of the Royal Society B, Biological sciences 276(1656): 523–532. https://doi.org/10.1098/rspb.2008.1131
Wickert K. L., O’Neal E. S., Davis D. D., Kasson M. T. 2017: Seed production, viability, and reproductive limits of the invasive Ailanthus altissima (tree-of-heaven) within invaded environments. Forests 8(7): 226. https://doi.org/10.3390/f8070226
Wohlgemuth T., Gossner M. M., Campagnaro T., Marchante H., Van Loo M., Vacchiano G., Castro-Díez P., Dobrowolska D., Gazda A., Keren S., Keserű Z., Koprowski M., La Porta N., Marozas V., Nygaard P. H., Podrázský V., Puchałka R., Reisman-Berman O., Straigyté L., Ylioja T., Pötzelsberger E., Silva J. S. 2022: Impact of non-native tree species in Europe on soil properties and biodiversity: a review. NeoBiota 78: 45–69. https://doi.org/10.3897/neobiota.78.87022
Zagyvai G., Bartha D. 2022: Hegy- és dombvidéki spontán erdőállományok fajösszetételének vizsgálata a potenciális természetes vegetáció és az éghajlat összefüggésében. Tájökológiai Lapok / Journal of Landscape Ecology 20(1): 123–151. https://doi.org/10.56617/tl.3383
Online sources:
http1 – Source of topographic maps: Lechner Tudásközpont – geoshop.hu website. https://geoshop.hu/ (download: 2022.02.06.)
http2 – Subcompartment data for the Southern Börzsöny region. National Forestry Database, National Land Centre. https://www.kormanyhivatal.hu/hu/ugytipusok-1/erdo-es-mezogazdasaggal-noveny-es-talajvedelemmel-kapcsolatos-ugyek/erdeszeti-ugyek/erdo-nyilvantartasba-vetelevel-orszagos-erdoallomany-adatarral-kapcsolatos-ugyek/adatszolgaltatas-az-orszagos-erdoallomany-adattarbol-es-a-nyilvantarto-terkeprol (download: 2023.09.06.)
