Összefüggések a termés és a mag méret és számosság mutatói között az egyéves, lágy szárú lián süntöknél (Echinocystis lobata)
Absztrakt
Az Észak-Amerikában őshonos egyéves, lágy szárú lián süntök (Echinocystis lobata (Michx.) Torr. et Gray) Magyarországon átalakító (transzformer) inváziós növény, amely főként a vízpartokon terjed. Terméseiben általában 4 mag van, ám előfordulnak 1, 2, 3, 5 és 6 magvú termések is. A termés hossza, a termésenkénti ép magok száma és átlagos tömege, valamint az abortált magok termésenkénti száma közötti összefüggéseket vizsgáltam 834 süntök termésen, amit az Alsó-Tisza hullámterén gyűjtöttem. A termések átlagos hossza 43,5±6,6 mm, átlagos magszáma 3,54±1,06 volt. A vizsgált termések fele (51,6%) 4 ép magot tartalmazott, jelentős volt még a 3 magvú termések száma (20,9%), ugyanakkor kevés 1, 2 és 5 magvú termés is akadt (rendre 6%, 10,3%, ill. 9,2%). A termések 80,8%-ában nem találtam abortált magot, míg 13,8%-ában egy, 3,7%- ában kettő, 1,7%-ában pedig három abortált mag volt. Pozitív korreláció mutatkozott a termés hossza, valamint a termésenkénti ép magok száma és átlagos tömege között, míg negatív korreláció jelentkezett a terméshossz és az abortált magok száma között. Nem volt kimutatható csereviszony (trade-off ) a magok száma és a magok tömege között termésenként, sőt, e két változó épp ellenkező, pozitív korrelációt mutatott. Eredményeim alapján úgy tűnik, hogy a süntöknél a termés mérete és a benne érett magok száma és tömege egyaránt növekszik a termésképzés körülményeinek javulásával. Ez a sajátság, valamint az abortált magok alacsony gyakorisága szerepet játszhat a faj invázióját támogató hatékony diszperzióban.
Hivatkozások
Bagi I., Böszörményi A. 2006: Süntök. In: Botta-Dukát Z., Mihály B. (szerk.) Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Budapest, pp. 143–170.
Bagi I., Böszörményi A. 2008: Wild cucumber (Echinocystis lobata Torr. et Gray) In: Botta-Dukát Z., Balogh L. (eds) The most important invasive plants in Hungary. Institute of Ecology and Botany, Hungarian Academy of Sciences, Vácrátót, pp. 104–114.
Bagi I., Böszörményi A. 2012: Süntök (Echinocystis lobata Torr. et Gray). In: Csiszár Á. (szerk.) Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat–magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 57–61.
Choate H. A. 1940: Dormancy and germination in seeds of Echinocystis lobata. American Journal of Botany 27: 156–160. https://doi.org/10.2307/2436478
Eriksson O. 2000: Seed dispersal and colonization ability of plants – Assessment and implications for conservation. Folia Geobotanica 35: 115–123. https://doi.org/10.1007/BF02803091
Fenesi A., Bus O. 2008: A süntök (Echinocystis lobata) demográfiájának és élőhelypreferenciájának vizsgálata a Túrmenti Természetvédelmi Területen. Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VIII. konferencia (Gödöllő, 2008. február 29 – március 2.) előadásainak összefoglalói. Kitaibelia 13(1): 160.
Grime J. P. 1977: Evidence for the existence of three primary strategies in plants and its relevance to ecological and evolutionary theory. The American Naturalist 111(982): 1169–1194. https://doi.org/10.1086/283244
Jávorka S. 1937: Az Echinocystis lobata (Michx.) Torr. et Gray terjedése Magyarországon. Kisebb közlemények. Botanikai Közlemények 34: 118–119.
Kazinczi G., Horváth J., Hunyadi K. 1998: A süntök (Echinocystis lobata Torr. et Gray) csírázásbiológiája és vírusfogékonysága. Növénytermelés 47(6): 645–654.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Koenig W. D., Knops J. M. H., Carme, W. J., Sage R. D., 2009: No trade-off between seed size and number in the valley oak Quercus lobata. The American Naturalist 173(5): 682–688. https://doi.org/10.1086/597605
Kostrakiewicz-Gierałt K., Pliszko A., Barabasz-Krasny B., Bomanowska A., Dajdok Z., Gudžinskas Z., Kucharczyk M., Maćkowiak Ł., Majk J., Możdżeń K., Podgórska M., Rasimavičius M., Rewicz A., Szczęśniak E., Wójcik T., Stachurska-Swakoń A. 2022: The relationships of habitat conditions, height level, and geographical position with fruit and seed traits in populations of invasive vine Echinocystis lobata (Cucurbitaceae) in Central and Eastern Europe. Forests 13(2): 256. https://doi.org/10.3390/f13020256
Leishman M. R. 1997: Does the seed size/number trade-off model determine plant community structure? An assessment of the model mechanisms and their generality. Oikos 93: 294–302. https://doi.org/10.1034/j.1600-0706.2001.930212.x
McGinley M. A., Charnov E. L. 1988: Multiple resources and the optimal balance between size and number of offspring. Evolutionary Ecology 2: 77–84. https://doi.org/10.1007/BF02071590
Paul-Victor C., Turnbull L. A. 2009: The effect of growth conditions on the seed size/number trade-off. PLoS ONE 4(9): e6917. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0006917
Silvertown J. 1985: Survival, fecundity and growth of wild cucumber, Echinocystis lobata. Journal of Ecology 73(3): 841–849. https://doi.org/10.2307/2260151
Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest, 892 pp.
Smith C. C., Fretwell S. D. 1974: The optimal balance between size and number of offspring. The American Naturalist 108(962): 499–506. https://doi.org/10.1086/282929
Sonkoly J., Molnár V. A., Török P. 2014: A növényi magtömeg-variabilitás ökológiai háttere és jelentősége. Kitaibelia 19(2): 295–330.
Soó R. 1951: A magyar növényvilág kézikönyve. Magyarország vadontermő és termesztett növényeinek meghatározója, ökológiai és gazdasági útmutatója. II. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 640 pp.
Soó R., Kárpáti Z. (szerk.) 1968: Növényhatározó II. Harasztok – virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest, 846 pp.
